👨‍👩‍👧‍👦Transzgenerációs traumák

Mielőtt továbbmennénk az ígért aranystandard vonalon, hoztunk nektek egy újabb pszichológiai cikket.

Egy kis átmenet a mély gazdasági elemzések között, két sonkaevés között úgyis nehezebben emészthetőek a komplex makroökonómiai összefüggések. :) Ma ismét a tanult és öröklött viselkedéssel foglalkozunk, kifejezetten kedvelt téma a médiában manapság. Az utóbbi 1-2 évben rengeteg könyv és előadás született a traumákról, Máté Gábor magyar pszichológus egy remek filmet is készített a témában.

A mai cikkben a traumákról lesz szó. Minden embernek vannak traumái. Van akinek kevesebb, van akinek több, valakinek fizikai, míg másoknak mentális traumái vannak. Legyen szó akár egy sérülésről vagy egy családtag elvesztéséről, sajnos nem lehet megúszni az életet traumák nélkül és előbb-utóbb mindenki megtapasztal egy-egy ilyen megrázó eseményt. Sőt, sok esetben már akkor hordozzuk magunkkal a traumákat, amikor még meg sem születtünk. 

Hogy mi?

Jól hallottad. A traumák, csakúgy mint a hajszín, a temperamentum vagy a magasság továbbörökíthetők. A transzgenerációs trauma a trauma olyan típusára utal, amely nem ér véget az egyén halálával. Ehelyett egyik generációról a másikra öröklődik át mindaddig amíg fel nem dolgozzák. A transzgenerációs trauma elsősorban azokra az emberekre hat ki, akik közvetlen kapcsolatban állnak a traumát elszenvedő generációkkal, akár a családjukon belül, akár egy adott kulturális csoportban. Ezek a sérülések gyakran olyan helyzetekből adódnak, mint a háborúk, a népirtások, a rabszolgaság, a szegénység, a rasszizmus és a szexuális erőszak.

Azon családok esetében, amelyekben a fel nem dolgozott trauma, depresszió, szorongás és függőség a múltban is előfordult, továbbadhatják a rosszul működő megküzdési stratégiákat és bizalmatlan életszemléletet a következő generációknak. Ily módon megismétlődhetnek a korábbi generációk mintái és attitűdjei, függetlenül attól, hogy egészségesek-e vagy sem. Ez a trauma a családi dinamikán keresztül, gyakran öntudatlanul öröklődik és befolyásolja a következő generációk érzelmi és pszichológiai jólétét.

Hogy öröklődik a trauma és hogy változtassunk rajta.

Azonban nem csak az egyén érzelmi és pszichológiai jólétére lehet hatással, hanem a viselkedésére és kapcsolataira is. Ha a trauma generációkon keresztül öröklődik, kihathat a családi dinamikára és generációk közötti viselkedésmintákat hozhat létre. A fel nem dolgozott traumák olyan maladaptív sémákhoz (olyan mintázatok, amik negatívan befolyásolják a gondolkodásunkat és viselkedésünket) vezethetnek, amiket továbbörökítünk gyermekeinknek és ezáltal újra és újra megismétlődnek. Például az a szülő, aki gyermekkorában bántalmazást élt át, küzdhet a saját gyermekei nevelésével, és akaratlanul is megismételheti ugyanazokat a bántalmazási mintákat, mint szülei. Hasonlóképpen, egy olyan család, amely háborút vagy kitelepítést élt át, az átélt trauma miatt nehezen tud kötődést kialakítani, vagy nehezen bízik meg másokban.

Genetika vagy tanult viselkedés?

A kutatások azt mutatják, hogy a traumák hatása az érintettek génjeire is kihatással lehet, azonban nem minden esetben öröklődik genetikailag. Az úgynevezett epigenetikai változások miatt a traumák hatása átadódhat a következő generációkra. Az epigenetika a génaktivitás szabályozásával foglalkozik, vagyis hogy milyen géneket kapcsolunk be vagy ki a sejtekben. Az epigenetikai változások befolyásolhatják, hogy mely gének aktiválódnak vagy inaktiválódnak, és így befolyásolhatják az érzelmek szabályozását és a stressz kezelését.

Például, ha az anya vagy az apa traumás eseményeket él át, az epigenetikai változásokat okozhat a szervezetben, amelyek hatással lehetnek a gyermekre is, még akkor is, ha a gyermek maga nem volt kitéve a traumának. Az epigenetikai változások némelyike rövid távú lehet, mások hosszabb távon is fennmaradhatnak és az átadható változások generációról generációra továbbadódnak.

A transzgenerációs traumák hatása tehát nem csak tanult viselkedésmintákon keresztül terjedhet, hanem az epigenetikai változások révén is átadódhat a következő generációkra. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem minden esetben öröklődik genetikailag, és a traumák hatása sok más tényezőtől is függ, például a társadalmi környezettől, az életmódtól és az egyéni reakcióktól. 

Napjaink izgalmas területe az epigenetika. Avagy a napi döntéseink hogy befolyásolják az életünket és az egészségünket.

Miért jelent ez gondot?

A transzgenerációs trauma az élet több területén is érezteti hatását, nemcsak a traumát átélőkkel, hanem azokkal is, akik még meg sem születtek az eredeti trauma idején. Ez hatással lehet többek közt:

• a családtagokkal és szerelmi partnerekkel való kapcsolatokra,

• az önérzetre vagy a személyes identitásra,

• a kommunikációs mintákra,

• a nevelési stílusra,

• az általános mentális egészségre és jólétre.

A trauma befolyásolhatja egy személy agyának fejlődését is, és növelheti a mentális egészségügyi rendellenességek kialakulásának kockázatát. Tanulmányok megállapították, hogy a trauma változásokat okozhat a stresszválaszhoz és -szabályozáshoz kapcsolódó génekben. 

A transzgenerációs traumával kapcsolatos kutatások az 1960-as években kezdődtek, elsőként a holokauszt túlélők leszármazottait vizsgálták. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 1966-ban végzett egy kutatást, melyben a holokauszt túlélők gyerekeinek stressz szintjét vizsgálták. A kutatás során jelentősen magas stressz szintet mértek a túlélők gyermekeinél. Továbbá az érintettek magasabb szintű depresszióban és szorongásban szenvedtek, valamint magasabb szintű poszt-traumatikus stressz zavar (PTSD) tüneteit mutatták, mint azok, akiknek szülei nem voltak holokauszt túlélők. 

Egy másik kutatásban az amerikai polgárháború veteránjainak leszármazottainál is kimutatták az átélt trauma hatásait. Az eredmények azt mutatták, hogy a veteránok leszármazottainál magasabb volt az arány az alkohol- és kábítószer-függőség, az öngyilkossági kísérletek, valamint az érzelmi és viselkedési problémák előfordulásában, mint azoknál, akiknek felmenői nem szolgáltak a polgárháborúban.

Mit lehet tenni?

A negatív hatások megelőzése végett több dolgot is tehetünk. Az első és talán legfontosabb lépés a trauma felismerése, mivel a gyógyulási folyamat megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a problémáinkkal. Ha megértjük a kiváltó okokat, akkor már el tudunk kezdeni dolgozni azon, hogy megtörjük a generációkat átívelő traumák körforgását.

Az önmagunkról való gondoskodás, mint például a testmozgás, a meditáció vagy a naplóírás nagyban segíthet kezelni a stresszt és javíthatja mentális és érzelmi jólétünket. Emellett egy támogató közösség biztonságos teret nyújthat, ahol megoszthatjuk tapasztalatainkat és támogatást kaphatunk. 

A legtöbb trauma igen összetett és komoly kihívást jelenthet egyedül leküzdeni azokat. Éppen ezért egy terapeuta vagy tanácsadó szakmai segítségének igénybevétele segíthet feldolgozni a traumát, megküzdési stratégiákat kialakítani, és egészséges kapcsolati készségeket tanulni.

Összefoglalva, a transzgenerációs trauma tartós hatással lehet az egyénekre és családjaikra. Ennek felismerése, a szakmai segítség igénybevétele, az önismeret gyakorlása és a támogató csoportokhoz való csatlakozás mind segíthet megelőzni a transzgenerációs trauma okozta negatív hatásokat.

A környezetünk tükröt mutat nekünk - nézzünk bele.

proxxi gondolatai: amiről Siki ír, arról már volt szó a TrueSight-on többször is. Azt kell megértenünk, hogy minden történés/élmény egyfajta kémiai reakciót hoz létre az agyban. Minél erősebb egy trauma, annál nagyobb lenyomatot hagy a frontális lebenyben. Az agyunk pedig nem tud különbséget tenni a valóság és a fejünkben lezajló események között, mindent valóságnak hisz. Ezért amikor az emlékeinkben előkerül egy múltbeli esemény, akkor ugyanaz a reakció zajlik le bennünk, ugyanazt a reakciót és érzelmet váltja ki, mintha abban a pillanatban történne. Az élet történik, mindenkit elkerülhetetlenül érnek kellemetlen élmények, a kérdés az, hogy hogyan reagálunk rájuk.

A személyiségünket az öröklött és a tanult viselkedésminták alakítják, viszont a jó hír, hogy sokféle eszközzel tudunk ezen formálni. Az általános ökölszabály szerint minél erősebb egy trauma, és minél nagyobb nyomot hagyott bennünk, annál több energia kell a megváltoztatásához. Namármost egy öröklött trauma úgy néz ki, hogy egy ponton gyerekkorban aktiválódik az az érzelem, ami ezzel jár és rögzül az agyunkban, a viselkedésünk részévé válik. Ez lehet félelem, szorongás, szégyen, értéktelenség érzése, elhagyatottság stb. A világot azután ezen a szemüvegen keresztül nézzük és ez az élet minden területén megjelenik - a párkapcsolatokban, a munkahelyen, családban, mindenhol. Ez egészen addig így megy, amíg ezt az ismétlődő mintát fel nem ismerjük és egy új viselkedést nem tanulunk/választunk helyette. Manapság rengeteg cikket lehet erről olvasni, nagyon sok kutató ír könyveket a témában. Az epigenetika nevű tudományág foglalkozik azzal, hogy a viselkedésünk és a gondolataink miként változtatják a génállományunkat, illetve milyen hatással van az életünkre.

Aztán itt van a kedvenc példám - amiről a podcastekben is sokat beszéltünk - a forgalom. Reggeli csúcs, mindenki idegbeteg, káromkodik, dudál, tiltel, frusztrált. A reggeli csúcs attól még ugyanaz marad, változtatni nemigen lehet rajta (hacsak nem váltunk biciklire vagy metróra), ellenben mi a saját hozzáállásunkon tudunk alakítani. Hallgathatunk zenét (vagy metrón olvashatunk könyvet), podcastet, vagy Balázsékat a rádióban és máris máshol van a figyelmünk. Ezzel egy új viselkedésmintát tanulunk és tudatosan tereljük magunkat egy másik, nyugodtabb irányba, ami a mindennapi életünkre és az emberi kapcsolatainkra is pozitívan hat. Nekem speciel kifejezetten fontos a dolgok megértése, ezért gyakorta el is szoktam magyarázni magamnak, hogy ez egy káros coping mechanizmus, azaz megküzdési stratégia, amit célszerű elhagyni.

Hasznos megküzdési stratégiák - nem csak gyerekeknek.

Megküzdési stratégiák

Nézzünk ebbe egy kicsit jobban bele. Ott tartottunk, hogy a traumák hoznak magukkal egy kellemetlen érzést, erősségüktől függően ezek meglehetősen nehezen tolerálhatóak is lehetnek. Azt akarjuk ilyenkor, hogy tűnjenek el, hogy ne érezzük őket, ezért sok ember alkoholhoz, droghoz, evéshez, egyéb tudatmódosító szerekhez nyúl, amik bizonyos időre enyhítik vagy elnyomják ezeket. Így persze nem oldódnak meg a problémák, idővel inkább csak nőnek. Bruce Willis formálja meg nagyon jól a filmjeiben ezt a szituációt: alkoholista rendőr, akit csal a felesége és folyton másnaposan ébred, általában valahol nem otthon (mindeközben persze két aszpirinnel megmenti a világot).

Én szeretem a filmjeit, a Die Hard sorozatot pl. végtelenszer láttam, viszont felnőtt fejjel, sok száz óra önismereti munka után már szembetűnnek ezek a dolgok, a társadalom mindeközben - hibásan - piedesztálra emeli őt. John McClane megküzdési stratégiája az alkohol és az önutálat. Persze a szíve mélyén igazából szereti a világot és a családját, de ezek csak a film végén kerülnek felszínre (tegyük hozzá, hogy ritka az ilyen szintű megvilágosodás, a konstans és kitartó munkával jobban járunk).

Ha szereted a cikkeinket, akkor segítheted a TrueSight fejlődését havi néhány dollárral. Nem elvárt, de nagyra értékeljük!

Ezek helyett a fenti képen láthatóak az egészséges, boldogságérzetet és várható élettartamot növelő technikák (tényleg nem csak gyerekeknek). Azt fontos megértenünk, hogy a gondolatok és az érzelmek kémiai folyamatok az agyban, mi döntjük el, hogy melyiknek hiszünk és szentelünk figyelmet!

• Pozitív self-talk: Talán az egyik legfontosabb, mert pl. jógázni nem tudunk 24/7, viszont az időt ettől még magunkkal töltjük. Ezt úgy képzeljétek el, mintha szülővel/barátnővel/gyerekkel/kutyával beszélgetnél, vagyis azzal, akihez önmagadon kívül a legközelebb állsz. Legyen ez az etalon, hogy magad felé is szeretettel, megértéssel, törődéssel fordulsz. Ha ezt még nem gyakoroltad, akkor elsőre furcsa lehet :)

• Jóga: Kiváló módszer a test és lélek harmonizálására. Lenyugtatja az idegrendszert, segít az energia áramlásában és mentálisan is detoxikáló hatása van. Kifejezetten hasznos a sokat ülő életmód ellensúlyozására. Nézz meg egy példát: nyújtott térddel le tudod tenni a tenyeredet a földre? Ha nem, akkor jó eséllyel be van rövidülve az alsó háti szakasz (hosszútávon derékfájáshoz és sérvhez vezethet).

• Légzéstechnika: Nem tudunk mindig jógázni és van, hogy az azonnali pozitív visszacsatolás sem segít, amikor a test erős flight or fight (vagy survival) üzemmódba kapcsol. Ezt rövidtávon minden faj tudja tolerálni, azonban hosszútávon elkezdi lebontani a sok felesleges kortizolt az immunrendszert. A cél az, hogy a lehető legkevesebb időt töltsük stressz üzemmódban, ehhez egy kiváló módszer a légzés tudatos irányítása. Feszült állapotban megrövidül a légzésünk és minden a tüdőcsúcsba megy, nyugodt állapotban mélyen a hasba, lassul a pulzusunk, a testnek van lehetősége regenerálódni a vélt vagy valós veszély elmúltával és visszakerülünk homeosztázisba. A box-breathing (amit a tengerészgyalogosok is használnak) vagy 4-6 technika gyors és praktikus, akár meetingek közötti szünetekben is használható.

• Olvasás, rajzolás, játék: Ide tartozik bármilyen hobbi, ami örömet szerez és kikapcsol. A kikapcsolás mögötti tudományos magyarázat szintén az, hogy megnyugtatja az idegrendszert, elmúlik a veszélyérzet és regenerálódni tud a szervezet és egészséges hormonok képződnek ezalatt.

Volt már ezekről szó, de most egy kicsit más irányból jutottunk el ugyanoda. Az első lépés mindig az, hogy felismerjük, ha valami nincs rendben. Értem ezalatt azt, hogy hosszabb ideig szorogunk, nem múlik el a rosszkedv, tartós fájdalmat tapasztalunk a nyakban, derékban, hátban, stb. Ha ezekből egy dolgot szeretnétek elkezdeni, akkor a jógát javaslom, mert segít az energia-áramlásban és ezáltal egyszerre hat mindenre.

Jóga: a testi és lelki egészség őre

Összefoglalva: a fent olvasottakból bizonyára sok dolgot tudtatok már és esetleg gyakoroljátok is. Ez nem baj, egy kis megerősítés és ismétlés mindig fontos. Húsvétkor a legtöbben a családdal vagyunk, így a lehetőség is adott, hogy javítsunk a családtagjainkkal való kapcsolatunkon.

A TrueSight csapata pedig ezúton kíván mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket és sok locsolót!

---

Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.

Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.

Pacsi,
proxxi, siki