🌍Sokan lettünk, de nem a munkahelyen

Népességrobbanás, elbocsátások és lassuló piacok.

Páros lábbal rúgta ránk az őszt a napokban, úgyhogy fogj egy bögre teát, kuckózz be, és nézzünk pár fontosabb sztorit az elmúlt napokból! Mire a végére érsz, talán majd bánni fogod, hogy rumot nem tettél bele… Miről lesz ma szó?

• 8 milliárdan lettünk a Földön, de jó ez nekünk?

• TÍzezres elbocsátások a gigacégeknél

• Leépülő lakáspiac az USA-ban

---

8 milliárdan a kedvenc sárgolyónkon

Csak idő kérdése volt, de 2022. 11. 15-én átlépte az emberiség a mérföldkőnek számító 8 milliárdos számot. “Meglepő” módon nem valahol Kelet-Európában, hanem a Fülöp-szigeteken érkezett az újszülött, akinél átkattant a számláló.
És akkor egy grafikon:

Jól látszik, hogy a növekedés üteme lassul, de 2050-ig tartjuk a tempót. Forrás: ourworldindata.org

Pár tény és jóslat az ENSZ szerint, ami azért fontos következtetésekhez vezet:

• 2100-ig növekedhet az emberiség száma, utána csökkenni kezd

• már 2023-ra India lehet a legnépesebb ország (jelenleg 1,42 milliárdos népességszámú, mindössze 5 millióval Kína mögött a második.)

• A 2050-ig jelzett nagy népességnövekedésért 8 ország lesz felelős, ezek: Egyiptom, Etiópia, Fülöp-szigetek, India, Kongói Demokratikus Köztársaság, Niger, Pakisztán, Tanzánia

A bűvös termékenységi ráta amúgy egy ország növekedéséhez a 2.1 - ez az egy nőre jutó születések számát jelenti. Afölött a népesség növekszik, az alatt csökken. (2 szülő ha 2 gyermeket vállal, akkor az lenne a 2 ugyebár.) Magyarországon ez a szám jelenleg 1.56, afrikai országoknál bőven 4-5 fölött mozog, a rekorder Niger 6.7 körüli számmal.

Gondolatok:

-Klímaváltozás miatti szorongás? Ugyan, a hanyatló nyugat ópiuma…

Amíg mi itt a világ fejlett részén azon aggódunk, hogy visszafogjuk az ökológiai lábnyomunkat, minél kevesebbet fogyasszunk, valamint azon hezitálunk, hogy vajon vállaljunk-e gyermeket erre a világra, addig a fejlődő országokban leszarják ezt. Egyetlen gondolat van a szegényebb régiókban: minél több gyermekem van, annál nagyobb az esélyem, hogy kitörjön az az egy, és továbbörökítse a család hírnevét, valamint elláson minket minden jóval. Mert ugyebár mi is a nyugati életszínvonalon szeretnénk élni, medencés házat meg sportkocsikat akarunk, amit a tévében láttunk.

Koncentráljunk most Európára, mert Délkelet-Ázsia nem a mi bajunk lesz. Adott a kiemelkedő népességrobbanás Afrikában - az elemzők szerint a kontinens populációja majdnem duplájára fog nőni 2050-re. Ezt spékeljük meg azzal, hogy nyakunkon a klímaválság, és változik a bolygó ökoszisztémája - nem, nem a jó irányba.

Afrika populációjának változása az elemzők szerint. Forrás: statista.com

-Migrációs krízis

Gáz lesz, rohadt nagy gáz. Európa sosem látott migrációs válságot fog megtapasztalni az elkövetkezendő években, évtizedekben. És nem, ez nem a magyar kormány vagy a nemzetközi szélsőjobb által fizetett hirdetés, hanem a valóság. Amíg Európa lakossága csökken, addig pár ezer kilométerre délre egy milliárddal több ember fog élni nemsokára, akik szeretnének európai színvonalon élni.

-Megoldás?

Úgy néz ki, hogy az alapvető oktatás és például a fogamzásgátlás népszerűsítése működik egyedül mint népességszabályozó módszer, továbbá az életkörülményeket kellene alapvetően emelni a harmadik világban. Csakhogy az ember önző lény, mindig többet és többet akar. Ennek fogjuk meginni a levét hamarosan.
Szóval öveket becsatolni, az emberiség és a mindenkori politika úgyis mindig válságokat, kríziseket keres: a tippünk az, hogy amint véget ér/tűzszünet lesz a szomszédban zajló háború kapcsán, érkezni fog az “Európát sújtó migrációs krízis”, és ez csak részben lesz riogatás.

---

Tízezres elbocsátások a gigacégeknél

Felröppent a hír, hogy az Amazon - a világ amúgy 5. legértékesebb vállalata - 10.000 főt tervez elbocsátani a következő napokban. A Metánál ez a szám 11.000 (mondjuk Zuckerberg metaverse-fiaskója után érthető, miután 9,4 milliárd dolláros mínuszban tart eddig a projektje idén), és a Twitternél pedig a dolgozók felét rúgták ki, mintegy 3.700 embert.
Ezek kiugró példák ugyan, mert a nagy leépítések mindig a növekedési szektort érintik elsőként, azonban a tendencia egyértelmű - november 10-én, egy hete jött ki a jelentés az USA-ban, ahol 0.1%-kal nőtt a munkanélküliség az előző hónaphoz képest. (Tudom, megint az USA-val jövünk, de továbbra is a világ első számú gazdasága teszi ki az irányjelzőt a folyamatok alakulásában.)

A józan paraszti ész azt mondatná a legtöbb emberrel, hogy a munkanélküliség rossz dolog, a magyar viszonyokra pedig még rádob jópár lapáttal az, hogy itt a kommunizmusban nem létezett ez a fogalom, cserébe volt a közveszélyes munkakerülés intézménye, amit szerencsére ‘89-ben megszüntettek. Tudod, a kommunizmus volt az, ahol mindenkinek volt munkája, ami nagyon nagy részben egyenlő volt a munkahelyen eltöltött idővel. Épült is szépen az ország, nem? Ja, nem.

Tudom, minden emberi sors számít, és minden elbocsátott ember elveszíti a biztos keresetét (legalábbis attól a vállalattól), de egy kicsit gondolkodjunk racionálisan.

Az az igazság, hogy a jelenlegi világrendben, a kapitalizmusban a munkanélküliséget a piac jól értékeli. Békeidőben a befektetők, a részvényesek általában a leépítéseket azzal honorálják, hogy még több pénzt raknak az adott cégbe - ugyanis a személyi - és bérköltségek hatalmas terhet rónak a vállalatokra.

Na de jelenleg mégcsak békeidő sincs - inkább recesszió felé haladunk. Az történt, hogy a COVID-krízis kezelése kapcsán eszméletlen ingyenpénzt osztottak szét a világban, ami az ideiglenes pánikleállás után mesterségesen felpörgette a gazdaságot. Kicsit olyan, mintha a lefulladozgató Babettádba rakéta-üzemanyagot töltenél, ami elképesztő módon fog száguldani ideig-óráig, aztán elkezd szépen darabokra esni. Csak az USA-ban járvány előtti teljes dollárkészlet 50%-át “nyomtatták ki” kevesebb mint két év alatt, amit ki is szórtak részben a lakosság körében.

M2 supply: a forgalomban lévő pénzmennyiség az USA-ban. Jól látszik a covid utáni bődületes “nyomtatás” az amerikai jegybank részéről.

Tényleg nem szeretnénk nagyon tőzsdei/közgazdasági irányba elmenni, de fontos megérteni még a mennyiségi lazítás (Quantitative Easing) jelenségét is, ami gyakorlatilag abból áll, hogy a központi bankok eszközöket vásárolnak a szabadpiacról akkor, mikor süt a nap, és minden jó, ezzel még jobban pörgetik az országok gazdaságait. (És természetesen ez még csak kettő folyamat a számtalan rakéta-üzemanyagból.)

Szóval, a jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy az ingyen pénz és a mesterségesen felpumpált gazdaság után elkezdett a Babetta szétesni. Ennek ellenére a vállalatok még mindig nem csökkentették a személyi állományukat - egészen idáig. Konkrétan valóságtagadásban éltek a cégek és az utolsó utáni pillanatig próbáltak embereket felvenni, a növekedést megtartani. Na ez változott most meg, és kénytelenek voltak beismerni, hogy elbocsátások kellenek ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni.

Jó, legyen. Van 5 virágod, mindegyiknek napi 4 liter vízre van szüksége az életben maradáshoz - ergo napi 20 literre lenne szükséged ahhoz, hogy meglegyen a stabilitás. De neked csak 15 liter víz áll rendelkezésre naponta. Mit tudsz tenni?
Ha elosztod a 15 litert 5 virág között, akkor 3 litert kap mindegyik, és elszárad az összes.
Tehát meg kell szabadulnod mondjuk két virágtól, és így legalább 3 számára tudod biztosítani a szükséges 4 litert.
(A pénzügyön meg előkapják a kockás füzetet, és 15-(4*3)=3 számítás elvégzése után arra döntésre jutnak, hogy a két “virág” elbocsátása után fennmaradó 3 literből meg még jut majd új S-mercire a cégvezetésnek.)

A túlpörgetett gazdaságot és az így keletkezett inflációt ugyanis elsősorban ezzel a természetes folyamattal lehet visszahúzni a normálishoz közeli mederbe: azzal, ha az emberek kevesebb pénzt költenek. És hogyan tudnak kevesebb pénzt költeni az emberek: sajnos úgy, ha vissza kell fogniuk a költéseiket, mondjuk azért, mert nincs munkahelyük.

Érdekes kettősség ez - egyszerre küzdeni az infláció ellen, valamint szem előtt tartani azt, hogy minél több embernek legyen munkája. Szinte biztos, hogy minden racionális ország az elsőt választja, mert eddig is az elsőt választották. Így az infláció elleni küzdelem fájdalommal, megszorításokkal, elbocsátásokkal jár. De mégis, az egyetlen valódi módja annak, hogy a túlpörgött gazdaságot kicsit lehűtsük.
Aztán majd ha kicsit lehűlt, bele lehet tölteni a motorba újra azt az üzemanyagot, amivel elszáguldunk jópár évig.

+1 - Proxxi gondolatai:
A recesszió és a magas infláció - ahogy Máté irta - az esetek nagy részében elbocsátásokkal és megszoritásokkal jár. Azonban van még egy járható út (vagy inkább a kettő ötvözete), ami ilyen szituációkban megjelenik. Amikor az emberiség rá van kényszeritve a fejlődésre/változtatásra, akkor szoktak megjelenni az új innovációk.

Ez többféleképpen jelenthet javulást:

• Az erőforrások hatékonyabb felhasználása

• Új technológiák létrejötte

• Skálázási módszerek/automatizálás

Az a közös ezekben, hogy a korábbi állapothoz képest növekszik a termelékenység (az egy főre jutó teljesítményt - általában bevételt - kifejező mutató). Ebben az esetben emelkedik a szolgáltatás szinvonala, vagy egységnyi idő alatt több terméket állitunk elő. Növekedhet a volumen és az árbevétel is, igy a megnövekedett bérigényeket és költségeket már ki tudja termelni a vállalkozás, tehát nincs feltétlen szükség elbocsátásra.
Ez persze más kérdéseket is felvet, hiszen ha egy folyamat automatizálható, akkor nincs vagy kevesebb szükség van az emberi munkaerőre, tehát az elbocsátás réme itt is fenyeget. Ezzel el is érkeztünk a feltétel nélküli alapjövedelem kérdéséhez, amiről majd mindenképpen szeretnénk irni, mert eléggé megosztó téma, sok pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni. A fejlődés viszont örök, az innováció békeidőben is történik, egy ilyen kiélezett szituáció pedig bizonyos emberekre és cégekre pozitivan hat: olyan rejtett tudás és kreatitivás jön a felszinre, amit a recesszió, illetve az emberiség növekvő igényei hoznak elő.

---

Lelassuló lakáspiac

Plusz egy extra téma, amivel hamarosan foglalkozunk a magyar piac kapcsán is: az USA-ban a lakáspiac a 2008-as válság szintjeire kezdett visszaesni, ami semmi jót nem ígér a közeljövőre nézve - főleg, hogy most nem számíthatunk olyan V-alakú visszapattanásra, mint a COVID-crash után volt. (És igen, megint az USA, de az amerikai folyamatokat rendre lemaradva követik a trendek a világ minden táján.)

Nick Gerli @nickgerli1

Home Builder Buyer Traffic just hit early-2008 Levels.📉 I'm not sure people have fully grasped how bad this Housing Recession/Crash is.

Az MNB legutóbbi, novemberi jelentése szerint Magyarországon is megindult már ez a folyamat amúgy, a következő hírlevelünkben részletesebben foglalkozunk a témával, valamint azzal, hogy mit is jelent ez ránk, “keményen dolgozó kisemberekre” nézve.

---

Na, kellett volna az a rum, mi? Igyekszünk objektívan tájékoztatni, és sajnos annak most az az ára, hogy picit elrontjuk a kedved, mert nem túl sok jó dolog történik a világban - de Te itt vagy, az a fontos. Aki tisztában van a zajló folyamatokkal, az előnyt tud kovácsolni azokból. Mi ebben próbálunk segíteni.
Köszi, hogy ma itt voltatok velünk, vigyétek a hírünket, oszd meg a TrueSightot a barátaiddal, értékelni fogják!

pacsi,
Máté
és Proxxi