🌪 Összeomlás? Profitálj belőle!
Minden válság egyben lehetőségeket is tartogat.
Ma fontos dolgokról kell beszélnünk. Előre szólunk, hogy néhol elég negatívnak tűnhet a felhang, de nem erre szeretnénk kisarkítani az egészet, csak a depresszív realizmus szól belőlünk, ezt vedd kérlek számításba! Rossz dolgok mindig is történtek a világban - és ezután is fognak, azonban rajtunk áll, hogy hogyan kezeljük azokat, és felül tudunk-e emelkedni az átmeneti nehézségeken.
A mai cikkben ezekről lesz szó:
magyar népszámlálás adatai
az egyik legfontosabb recessziós indikátor
pénzügyek és pszichológia
Még egy disclaimer az elejére: ha emailként olvasod, a levelünk legvégén találsz egy “Pledge your support” gombot, sokat segítenéd a munkánkat vele! Szóval tessék legörgetni a levél legaljára majd, és köszönjük, ha úgy döntesz, hogy támogatsz minket. 💛
És így múlik el a v̶i̶l̶á̶g̶ Magyarország dicsősége
Kiderültek a tavaly őszi népszámlálás eredményei. Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt 2022 októberében, ami 464.000-rel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámlálás idején. Ízlelgessük: 10 év alatt a népesség 4%-a elfogyott. A halálozások száma is nőtt, és nem beszélünk eleget az elvándorlásról sem. Ami még lesújtó statisztika - és minden “fejlett” országot érint: a 65 éves vagy annál idősebb népesség aránya 19%-kal nőtt a 2011-es adatok óta.
Érdemes egy pillantást vetni az alábbi grafikonra, ami a hivatalos 2023-as, KSH szerinti magyar korfát mutatja:
A Központi Statisztikai Hivatal jóslatai szerint ez az elöregedő népesség és a további kivándorlás 2050-re mindössze 8.6 millió fős magyar társadalmat fog eredményezni.
Jelenleg a gyermekek legnagyobb aránya 3 megyében (vagy vármegyében, mit tudom én) van: Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg. Igen, nagyon fontos, évek, évtizedek óta halogatott kérdés, hogy mi is lesz a magyar cigánysággal. Soha, senki nem mer beszélni a témáról a beskatulyázás miatt, pedig a magyar társadalom egyre nagyobb részét fogja alkotni ez a kisebbség.
Ehhez hozzáadjuk azt, hogy jóval kevesebb aktívan dolgozó embernek kell eltartania majd sokkal több nyugdíjast, valamint azt, hogy a legjobb kvalitásokkal rendelkező fiatalok elhagyják az országot a jobb jövő reményében, és bumm, itt az önmagába roppanó társadalom, ami nem képes fenntartani magát, és külső segítségekre szorul.
Jól látszik, hogy hiába a családpolitikai intézkedések, a gyermekvállalási kedv nem nő. A támogatásokból lett szépen 7 ajtós Dacia Lodgy hitelre, új fürdőszoba és napelem a tetőre - de nem lett elég gyerek. És nem is lehet a jövőben sem ilyen felülről irányított, mesterségesen generált gyermekvállalási kedvvel megmenteni a magyar társadalmat a jelenleg felvázolt szomorú jövőtől. A több fiatalhoz az kéne, hogy alapvetően változtassunk azon a perspektíván, amit a legtöbb honfitársunk maga elé képzel legalább a középtávú jövő kapcsán. Az pedig nem túl rózsás jelenleg. Szóval fogyunk, és úgy fogyunk, hogy közben az egészségügy fejlettségének hála sokkal több idős korú, gondoskodásra és szociális intézményekre szoruló állampolgár lesz a társadalmunk tagja. Érdekes lesz, hogy mit kezd ezzel a világ, ugyanis hatalmas terhet ró a társadalmak ilyen átalakulása a szociális rendszerekre.
(Ami nálunk kicsiben, az globálisan ugyanúgy zajlik. Ebben a cikkünkben bővebben írtunk arról, hogy Afrika népessége 2050-re meg fog duplázódni, miközben Európa szépen elfogy. A termelékenységi kérdések mellett soha nem látott migrációs válságok korszakába fog lépni hamarosan az emberiség - főleg ha ezt megfejeljük a klímaváltozás jelenségével.)
Szóval nem, ez nem ilyen riogatás, úgy néz ki, hogy itt az elkövetkezendő év, évtizedek alatt rengeteg újkeletű problémával kell megbírkóznia az emberiségnek. Az csak rajtunk áll majd, hogy fel tudunk-e nőni a feladatokhoz, össze tudunk fogni és megoldást találni, vagy káoszba juttatjuk a bolygót. Természetesen vannak pozitív jelek - elég, ha csak a fúziós energiára gondolunk, szóval nincs minden veszve még. Az élet, az evolúció is erről szól, a folyamatos adaptálódásról.
A recesszió előszele: az “inverted yield curve”
Egy olyan indikátorról szeretnék beszélni, ami most eléggé felkapott közgazdász-berkekben, és az elmúlt 50 évben eddig minden recessziót megjósolt: ez pedig az ún. inverted yield curve vagy inverz hozamgörbe. Az USA államkötvényeiről fogunk írni kicsit ebben a részben, és ígérem, megpróbáljuk a lehető legkevésbé technikaira és szakzsargonnal teletűzdeltre venni a figurát, de néhol sajnos bele fogunk csúszni abba, hogy máshogy márpedig nem lehet - ezért előre is elnézést kérünk. És hogy miért USA: jelenleg a világgazdaság nagyjából 25%-áért felelős, a legutóbbi, 2008-as világválság is az itteni pénzügyi rendszerből robbant ki - éppen ezért sok elemző azt várja, hogy most is így lesz majd.
Kezdjük az elején: mi is az a yield curve?
A yield curve az amerikai kötvények hozamgörbéjét jelenti. Amikor pedig nemes egyszerűséggel a “yield curve” kifejezést lóbálják az angol nyelvű sajtóban, akkor arra gondolnak, hogy a 10 éves és a 2 éves amerikai kötvényeknek negatívvá vált a hozamkülönbözete. (Inverzzé vált hozamgörbe.)
Na fussunk neki még egyszer, ez kicsit bonyolultnak hangozhat elsőre! Jellemzően a hosszabb időtávú kötvényeknek (állampapírok) nagyobb a hozama, mint a rövideké. Ez ugye egy bizalom az állam felé, elvégre nagyjából kockázatmentesen biztosítasz likviditást az államnak (kivéve ugye államcsőd.) Éppen ezért minél hosszabb időtávra “adod oda a pénzt” az államnak, annál nagyobb kockázatú egy kötvény, mert normális esetben a nagyobb időtávval nő a kockázat. Ezért alapesetben, normális gazdasági körülmények között a hosszabb lejáratú kötvények nagyobb hozammal bírnak.
Több lejáratú kötvény van az USA-ban, de van két nagyon fontos, ez pedig a 2 éves és a 10 éves lejáratú kötvény. A 10 évesnek alapesetben nagyobb a hozama, mint a 2 évesnek. Amikor röviden “yield curve”-ről, vagyis “inverted yield curve”-ről (inverz hozamgörbéről) beszélnek, akkor az azt jelenti, hogy a normális helyzet megfordul, és a 10 éves kötvény hozama kisebb lesz, mint a 2 évesé.
(A lényeg röviden ennyi, a szituáció megértéséhez elég is, úgyhogy a kötvénypiacot, tehát azt, hogy a kereslet-kínálat alapján változik ezeknek az áruk, most kihagynánk az egyenletből.)
Érdemes megnézni a 10 éves kötvények hozamának és a 2 éves kötvények hozamának különbségét, ami 41 éve nem látott rekordalacsony szinten van. (Jelenleg -0,76% vagyis 76 bázispont.) Tehát a 2 évesnek jobb a hozama, mint a 10 évesnek. Ez baj, főleg, ha hosszabb időtávon áll fent a helyzet.
Jól látszik az ábráról az is, hogy az elmúlt 50 évben eddig minden recessziót előre tudott jelezni ez az indikátor: igaz, nem pontosan, hanem 6-24 hónap szórással. A jelenlegi makrogazdasági környezet alapján egyébként nagyon sokan az 1929-es nagy gazdasági világválság szintjét megközelítő összeomlásra számítanak. Pontos, aktuálisan frissített grafikont itt találsz.
Az inverz hozamgörbe elsősorban a jegybank monetáris politikája miatt alakul ki, az inflációnak esik áldozatul a rendszer. A magas inflációt a jegybanki alapkamat növelésével próbálják letörni - és a gyors kamatemelés miatt a rövidebb lejáratú kötvények hozama gyorsabban változik - egyszerűen a rövidebb lejáratú kötvények hozama jobban kötött az alapkamathoz. Az USA-beli inflációs célok egyébként 2% körül vannak, de már ők sem hiszik, hogy 2023-ban ezt el tudják érni.
Főleg, hogy az USA-ban tegnap jött ki a PPI-jelentés (Producer Price Index), ami 0.3%-kal volt magasabb, mint a várt 0.4%. A PPI azt mutatja meg, hogy a termékek és szolgáltatások beszállítói árai hogyan változnak az előző hónaphoz képest. Jellemzően ha a PPI emelkedik, akkor az azt jelzi, hogy a rákövetkező hónapban az infláció is emelkedni fog, mivel beépítik az áraikba a szolgáltatók és kereskedők a drágulást.
Az amerikai jegybank, a FED egyik tagja pont tegnap nyilatkozott, hogy nem kizárt az 50 bázispontos alapkamat-emelés márciusban. Nagyon messzemenő tőkepiaci untatás nélkül: az USA és a világgazdaság még mindig túlpörgött. Tavaly ősszel mindenki kongatta a világvége-harangot az Északi-áramlat vezetékeinek szabotázsakciójakor, azonban rájöttek a piaci szereplők, hogy mégsincs itt az apokalipszis, és duplán ráléptek a gázpedálra. Az infláció nem csökken a megfelelő mértékben, a munkaerőpiac nagyon erős, ez pedig ár-bér spirált eredményez. A jegybank ebbe megpróbál beleavatkozni a drasztikus alapkamat-emeléssel, az viszont egy nagy fa, amit beledobnak a gazdaság bringájának küllői közé. Ja, tedd ezek mellé, hogy a lakossági- és a hitelkártya-adósságok rekordmagasan vannak, miközben a megtakarítások a béka sege alatt. De legalább mindenkinek van munkája! Most. Még.
Nem kell hatodik osztályos általános iskolásnál komolyabb közgazdasági ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy erre az ábrára ránézve annyit mondj: “more, ebbű baj lesz!”
Szóval minden indikátor (és a józan paraszti ész) szerint recesszió várható idénre, és minél tovább játsszák el nagyon sokan, hogy “minden rendben van”, annál nagyobb lesz a fájdalom. Sose feledd, minden recessziónál azt hallod, hogy “most ez más, mint régen”, de sosem más, mint régen. Mikor majd minden túl szép, hogy jó legyen, akkor fog valami black swan event kapcsán megkezdődni valamilyen összeomlás. És nem, ez most nem vészmadárkodás, nem kell betárazni fejvesztve 3 havi vízből éshidegélelemből, csak jó tisztában lenni azzal, hogy nem feltétlenül lesz annyira szép az elkövetkezendő időszak, mint sokan remélték. Sőt, ez igaz mindig: mikor túl szép minden, hogy igaz legyen, akkor következnek be a nagy összeomlások. (De fordítva is igaz: mikor már annyira rossz minden, hogy azt hiszed, itt az ítéletnap, akkor jellemzően javulni szokott a helyzet.)
A tőzsdei és tőkepiaci összeomlás pedig mindig bedőlő cégekhez, elbocsátásokhoz, növekvő munkanélküliséghez, lepadlózó pénz- és lakáspiachoz és társadalmi forrongáshoz, politikai változásokhoz vezet. Hogy mikor, már csak az a nagy kérdés, mert az óra ketyeg egy ideje. (Mi nem hátrálunk ki, valamelyik előző cikkünkben 2023 májusára tippeltünk, de nincs nálunk palantir, úgyhogy csak annyit tehetünk, hogy követjük a világpiac eseményeit és természetesen beszámolunk nektek. Mi itt leszünk végig!)
Amúgy ha szeretnéd kicsit jobban megérteni ezt az indikátort és néznél egy jó, edukatív videót a yield curve-ről, ajánlom a CNBC videóját, 10 perc az egész.
A szükséges pszcihológia
Tényleg nem igazán szeretnénk elmenni tőzsdei és kereskedési irányba, de szerintem fontos erről beszélnünk - nekem személy szerint a tőzsdézés és a kriptovalutákkal való kereskedés tanította a legtöbb dolgot a pénzről és a pénzhez való hozzáállásról. A félreértések elkerülése végett nem szeretnék senkit rábeszélni arra, hogy kereskedjen akármivel, inkább csak szeretnék átadni pár olyan nézetet, amire nem nagyon tanítanak meg sehol.
Többször beszéltünk itt arról, hogy mennyire fontos a mindset, valamint az, hogy tudatában legyünk az agyunk működésének. Rövid ismétlésnek elég annyi, hogy vannak az ősibb, érzelmi, ösztönös reakciókért felelős agyterületek - a hüllőagy, ami a tudattalannal üzen nekünk. Emellett van a fejlett homloklebenyünk, ami a tudatos, kognitív gondolkodásért. A legtöbb ember tanulás híján az előbbivel reagál a pénzügyi kérdésekre: ösztönből, a pillanatnyi érzelmi állapot alapján próbál döntéseket hozni - ez pedig jellemzően frontális karambolhoz vezet (anyagilag.)
Nekem a kereskedés abban segített sokat, hogy átformáltam a pénzhez való hozzáállásomat, megismertem önmagamat ilyen módon. Ehhez ugyanis az kellett, hogy keressek sok pénzt - és az, hogy veszítsek sokat. Muszáj, hogy megismerd azt, hogy milyen érzelmi reakciókat adsz az anyagi helyzeted változására - és ha felismered a mintákat, akkor uralkodni tudsz rajtuk. Az ösztönös, érzelmi reakciók helyett az agyad neocortexe képes átvenni az irányítást, és hideg racionalitással tudsz viszonyulni a pénzügyi döntésekhez. Ezt megtanulni tényleg nem lehet semmilyen más módon: csak a saját anyagi helyzeted változásán keresztül. (Ezért nem működik az, hogy te “demószámlával” kereskedsz mondjuk az interneten - ez pont olyan, mint mikor Sims-ben csinálsz valami vállalkozást a való élet helyett, ahol az anyagi helyzeted függ tőle.)
Az anyagi helyzeted változásakor mindig jönni fognak az érzelmek, ezt nem igazán lehet kiiktatni - az viszont már rajtad múlik, hogy hagyod-e, hogy az érzelmeid magával ragadjanak, vagy esetleg megpróbálsz uralkodni rajtuk.
És hogy miért mondom ezt? Hadd mutassam meg a befektetők által online legtöbbet felhozott grafikont, ami a kereskedés pszichológiájáról szól. Az a durva, hogy persze, ezt szokták mutogatni a részvény- és kriptopiaci változásoknál, azonban ez makro-szempontból is teljesen értelmezhető akár az egyén anyagi helyzetére. Nem véletlenül mondják, hogy a tőzsdei kereskedés 95% pszichológia. Amit át szeretnék adni, az pedig az, hogy a válságok időszaka jelenti a legnagyobb potenciált - ha készen állsz rájuk, és nem pánikból hozol döntéseket. Amikor pedig minden szép és minden jó, akkor az okos ember ésszerűen felkészül arra, hogy nem mindig lesz így.
Csak ugye az agyunk úgy működik, hogy mikor szar minden - akkor beszűkült mindsettel csak arra fókuszálunk, hogy úgyis még szarabb lesz minden. Amikor pedig szuper az élet, akkor el sem tudjuk képzelni, hogy valaha rosszabb is lehet.
Bár ez a fenti ábra már mémesült, és jellemzően az emberek önmaguk nyugtatására dobják be, a pszichológiai alapja kiváló. A tőzsde jellemzően arról szól, hogy az okos, higgadtan, algoritmusok alapján kereskedő intézményi befektetők, a “market makerek” mozgatják a piacot - és beszedik a pénzt a kisbefektetőktől. Mert ők eladnak akkor, mikor minden jó: a kisbefektető pedig pont akkor rohan a pénzét megfialtatni, mikor már nem kéne.
Hadd mutassak erre egy tökéletes példát, amit a Portfolio hozott össze pont tegnap, és remekül bemutatja, hogy ha érzelmi alapon felülsz mondjuk a mainstream médiának, mert a clickbait címekkel manipulálnak, akkor mennyire meg tudod égetni magad.
Így működik a mainstream: a pillanatnyi érzelmi hangulat felkorbácsolásával hatnak a fogyasztókra. A Bitcoinról hónapokon át csak azt írták a fősodratú médiában, hogy halott, mindenki meneküljön belőle, és a legtöbb ember, aki felült nekik, az eladta pánikból a kriptoeszközeit a piac lokális alján. Aztán mikor 50-60%-ot emelkedik valami, akkor pedig jön a “kripto ijen = lyó” cikk, hogy a kisbefektető rohanjon a tőzsdére otthagyni a pénzét. Miközben 50-60% emelkedés után a smart money, a nagybefektetők köszönik szépen, inkább profitrealizáláson gondolkoznak - de cserébe szívesen átveszik a kisbefektetők, a dumb money pénzét.
Ez az ábra most a kriptóról szól, de mindenre igaz: a TV, a híradók, a netes cikkek mind-mind az aktuális hangulatot korbácsolják csak fel, mert abból van elérésük és reklámbevételük. Éppen ezért ne hagyd, hogy manipuláljanak ilyen módon - de ehhez az kell, hogy tudatosíts magadban ezeket a dolgokat.
Ezt a példát most azért hoztam, mert mikor tavaly ősz elején megkongatták a vészharangot, hogy vége a világnak, akkor a tőzsdéken a bálnák (nagybefektetők) például bevásároltak a pánik helyett, és azóta 15-20%-ot emelkedtek a legnagyobb amerikai tőzsdeindexek, amik egy kisebb bikapiacnak is megfelelnek.
A következtetés: fordítsuk meg a fenti példát! Most, miután elolvastad ezt a cikket, láthatod, hogy mindenhol azt kommunikálja a mainstream média, hogy erős a munkaerőpiac, sikerült az inflációt megfékezni, minden jó… Vond le a konklúziót: még ha jó is minden, akkor is arra érdemes készülni, hogy milyen lesz, amikor majd nem lesz jó.
Tudom, nem könnyű így gondolkozni, nekem is időbe (és jó sok tanulópénzbe) került, de megéri. A fősodratú médiát el kell felejteni, és inkább érdemes a dolgok mögé nézni, még ha ez sokszor depresszív realizmussal jár. Mármint jó időszakban. Mert mikor a “szar minden” ömlik a csapból is, akkor te okosan felkészülve már tudod, hogy nem biztos, hogy mindig olyan lesz, bárki bármit is akar elhitetni veled.
Világválságok voltak, lesznek is, a rövid- és hosszútávú hitelciklusok okozzák, a modern pénzügyi rendszer feltalálásával mi generáltuk ezeket magunknak, a kapitalizmus életútjába van ez belekódolva. Erről részletesebben ebben a TrueSight cikkben írtunk.
Végszónak annyit, hogy lehet, hogy kicsit negatív hangvételűnek tűnhet ez a cikk, ugyanakkor azt valljuk, hogy érdemes felkészülni a jövőre, mert minden válság egyfajta anyagi újraelosztást teremt, és a jövő sikeres vállalkozói, befektetői mindig nagy recessziók győzteseiként kerültek ki. Ha tudod, hogy jön valami rossz, miközben a világ nagy része másra számít, akkor hihetetlen előnyt tudsz belőle kovácsolni.
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
Máté
Kis visszajelzés: Én örülnék egy jelzésnek az elején, hogy mennyi idő körülbelül elolvasni a cikket, mivel ez pszichológián alapulva könnyítené a végigolvasását. Ugyanis elkezdtem olvasni hiába volt érdekes, de a felénél ráunt az agyam, mert nem láttam a végét.
Máté, ezt az elméletet 2 darab indikátorra támasztod? Ez alapján akár ez is csak +1 riogató cikk. A tibi atyás oldalon arról cikkeztél 2022 tavasza tájékán a gazdasági kérdésekre full laikus olvasóknak, hogy a bitcoin "inflációálló" csak mert a forint lejtmenetben volt. (Utána a btc zuhanás folytatódott a forint viszont visszakorigált némileg). A januári emelkedést megelõzõleg ti se hirdettétek hogy rally jön és jó beszálló csak a szokásos pesszimizmus, most 23-24 ezernél nem a dip de attól nem feltétlen rossz beszállási pont, mert bõven lehet, hogy a hype elején járunk. Hosszútávon elképzelhetõ még recesszió valamikor, de ez így nettó riogatás.