Alig telt el egy hĂ©t a Silicon Valley Bank Ă©s a Signature Bank bedĆlĂ©se Ăłta, most Ășgy nĂ©z ki, hogy a vilĂĄg egyik TOP50-es bankja, a Credit Suisse is közel ĂĄll hozzĂĄ.
A Credit Suisse SvĂĄjc mĂĄsodik legnagyobb bankja az UBS Group AG utĂĄn, Ă©s a nemzetközi pĂ©nzĂŒgyi piacok jelentĆs szereplĆje, amely EurĂłpĂĄban Ă©s ĂzsiĂĄban tevĂ©kenykedik, valamint jelentĆs amerikai ĂŒzletĂĄggal is rendelkezik. Az elĆzĆ cikkĂŒnkben Ărtuk, hogy a Silicon Valley Bank nagyjĂĄbĂłl 200 milliĂĄrd dollĂĄrnyi vagyont kezelt, mĂg a Signature Bank 115 milliĂĄrd dollĂĄrnyi eszköz felett rendelkezett, illetve minden idĆk legsĂșlyosabb amerikai bankcsĆdje 2008-ban a Washington Mutual bedĆlĂ©se volt, amely 386 milliĂĄrd dollĂĄrnyi tĆkĂ©t kezelt. Na, ez mind aprĂłpĂ©nz a Credit Suisse-hez kĂ©pest, amely a 2022. december 31-i adatok szerint 435 milliĂĄrd dollĂĄrnyi eszköz felett rendelkezik. LĂĄthatĂł, hogy teljesen mĂĄs ligĂĄban jĂĄtszik, mint a mĂșlt hĂ©ten csĆdbe ment amerikai bankok.
Mi történt?
A Silicon Valley Bankhoz hasonlĂłan a Credit Suisse elĆĂ©lete sem volt teljesen tiszta. Tavaly pĂ©ldĂĄul pĂ©nzmosĂĄs vĂĄdjĂĄval bƱnösnek ĂtĂ©ltĂ©k a bankot, mivel nem tett eleget arra vonatkozĂłan, hogy megakadĂĄlyozza hogy egy bolgĂĄr bƱnszövetkezet profitĂĄljon az EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł kokaincsempĂ©szetbĆl, amely sorĂĄn a Credit Suisse-t 1,7 milliĂł font pĂ©nzbĂrsĂĄggal sĂșjtottĂĄk. Ha ez mĂ©g nem volna elĂ©g a bank korĂĄbban egy mozambiki korrupciĂłs ĂŒgy mellett egy kĂ©mkedĂ©si botrĂĄnyba is belekeveredett, amelyben egy korĂĄbbi alkalmazott Ă©s egy vezetĆ is Ă©rintett volt, emellett tömegesen szivĂĄrogtatott ki ĂŒgyfĂ©ladatokat a mĂ©diĂĄnak. Lol. Nem meglepĆ tehĂĄt, hogy az ĂŒgyfelek kezdtĂ©k megelĂ©gelni a bank tevĂ©kenysĂ©geit, aminek következtĂ©ben tömegĂ©vel kezdtĂ©k el otthagyni a bankot.
Ennek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra Ulrich Koerner vezĂ©rigazgatĂł megprĂłbĂĄlta visszahĂłdĂtani az ĂŒgyfeleket Ă©s a pĂ©nzĂŒket. JanuĂĄrra Ășgy tƱnt, hogy az erĆfeszĂtĂ©sei kifizetĆdnek, mivel a bank "nettĂł pozitĂv" betĂ©teket jelentett. MĂĄrcius 9-Ă©n azonban az amerikai ĂrtĂ©kpapĂr- Ă©s TĆzsdefelĂŒgyelet (SEC) bekĂ©rte a bank Ă©ves jelentĂ©sĂ©t, de az kĂ©nytelen volt elhalasztani annak közzĂ©tĂ©telĂ©t. A pĂĄnik azutĂĄn tört ki, hogy a korĂĄbban emlĂtett Silicon Valley Bank csĆdbe ment, rĂ©szben a kockĂĄzatos befektetĂ©sek Ă©s az emelkedĆ globĂĄlis kamatlĂĄbak ĂĄldozatakĂ©nt.Â
A Credit Suisse rĂ©szvĂ©nyei szerdĂĄn 30%-kal zuhantak, miutĂĄn a legnagyobb rĂ©szvĂ©nyes közölte, hogy nem tud tovĂĄbbi tĂĄmogatĂĄst nyĂșjtani a bank szĂĄmĂĄra. A Credit Suisse 9,88%-ĂĄt birtoklĂł Saudi National Bank (SNB) bejelentette, hogy szabĂĄlyozĂĄsi okokra hivatkozva nem vĂĄsĂĄrol több rĂ©szvĂ©nyt.
A befektetĆk Ă©s az ĂŒgyfelek bizalmĂĄt alĂĄĂĄsĂł botrĂĄnyok sorozatĂĄbĂłl valĂł kilĂĄbalĂĄsĂ©rt kĂŒzdĆ Credit Suisse rĂ©szvĂ©nyei a szerda dĂ©lutĂĄni ĂłrĂĄkban tovĂĄbbi 17%-kal rekord alacsony szintre, 1,88 dollĂĄrra estek. (A cikk ĂrĂĄsakor egy kicsit mĂĄr visszakĂșszott az ĂĄrfolyam 2 dollĂĄr fölĂ©.)

A vég kezdete?
Az összeomlĂĄs elkerĂŒlĂ©se vĂ©gett a Credit Suisse szerdĂĄn mĂĄr a svĂĄjci központi banktĂłl kĂ©rt segĂtsĂ©get. A bank csĂŒtörtökön közölte, hogy hajlandĂł mentĆövet dobni a Credit Suisse-nek, amely akĂĄr 54 milliĂĄrd dollĂĄrt is felvesz a svĂĄjci központi banktĂłl, hogy biztosĂtsa a likviditĂĄst Ă©s megerĆsĂtse a bizalmat a befektetĆk körĂ©ben.
A Credit Suisse esete azĂ©rt is aggasztĂł, mivel a problĂ©ma könnyen ĂĄtlĂ©pheti a svĂĄjci hatĂĄrokat Ă©s mĂĄs eurĂłpai nagybankokat is elĂ©rhet, akiknek vannak kintlĂ©vĆsĂ©gei a Credit Suisse-nĂ©l. A svĂĄjci ĂłriĂĄsbank rĂ©szvĂ©nyeinek zuhanĂĄsa több bank rĂ©szvĂ©nyeit is negatĂvan Ă©rintette. A francia BNP Paribas Ă©s SociĂ©tĂ© General, valamint a nĂ©met Commerzbank Ă©s Deutsche Bank ĂĄrfolyama is 8 Ă©s 12 szĂĄzalĂ©k között esett az elmĂșlt napokban. Az EurĂłpai Központi Bank egyĂ©bkĂ©nt mĂĄr felvette a kapcsolatot ezekkel a nagybankokkal, hogy a egyeztessenek a Credit Suisse-nĂ©l lĂ©vĆ kitettsĂ©geikrĆl. Nem kell atomfizikusnak lennĂŒnk, hogy lĂĄssuk, ha a Credit Suisse elbukik, annak nagyon komoly következmĂ©nyei lehetnek a globĂĄlis pĂ©nzĂŒgyi- Ă©s bankszektorra.Â
Az, hogy a SvĂĄjci Nemzeti Bank kimenti a Credit Suisse-t elsĆre talĂĄn jĂł dolognak tƱnhet, azonban nem biztos hogy jĂł vĂ©get Ă©r a törtĂ©net. A Credit Suisse a 2022-es Ă©vet 7.3 milliĂĄrd svĂĄjci frank (azaz kb. 7.8 milliĂĄrd dollĂĄr) vesztesĂ©ggel zĂĄrta, amely sokkal rosszabb, mint az elemzĆk ĂĄltal elĆrejelzett 6.53 milliĂĄrd. Ha ehhez hozzĂĄvesszĂŒk azt, hogy a megmentĆ SvĂĄjci Nemzeti Banknak 2022-ben 132 milliĂĄrd svĂĄjci frank (kb. 143 milliĂĄrd dollĂĄr) Ă©ves vesztesĂ©ge volt, lĂĄthatĂł, hogy miĂ©rt necces a dolog. A rĂ©szvĂ©ny- Ă©s kötvĂ©nypiacok esĂ©se megviselte a központi bank portfĂłliĂłjĂĄnak Ă©rtĂ©kĂ©t is, amely a tavalyi Ă©v sorĂĄn 115 Ă©ves fennĂĄllĂĄsa legnagyobb vesztesĂ©gĂ©t könyvelhette el. Nem elhanyagolandĂł emellett az sem, hogy 2000 Ăłta a Credit Suisse-nek több mint 11 milliĂĄrd dollĂĄrnyi bĂŒntetĂ©st kellett befizetnie az Ă©vek sorĂĄn:

proxxi megjegyzĂ©se: MegĂrtuk a cikket pĂĄr napja, erre dĆl az Ășjabb dominĂł. A SvĂĄjci Nemzeti Bank vĂ©gtelen pĂ©nzbĆl âmegmentiâ a Credit Suisset, hogy ne kezdjen összedĆlni a vilĂĄggazdasĂĄg mĂĄrĂłl holnapra. Ha igazak a hĂrek, akkor a patinĂĄs svĂĄjci bank azĂ©rt elĂ©g sokat tett azĂ©rt, hogy idĂĄig fajuljanak a dolgok, azĂ©rt nem lehetett egyszerƱ belekeveredni egy mozambiki korrupciĂłs botrĂĄnyba. ĂltalĂĄnossĂĄgban nekem ebbĆl az jön le, hogy tovĂĄbbra is görgetjĂŒk magunk elĆtt az adĂłssĂĄgot, nincsenek felelĆssĂ©gre vonĂĄsok, nem Ărunk le vesztesĂ©get. A bankĂĄrok nem tartjĂĄk be az alapvetĆ közgazdasĂĄgi/befektetĂ©si szabĂĄlyokat Ă©s a felelĆtlensĂ©gĂŒkkel emberek Ă©letĂ©nek munkĂĄjĂĄt tehetik tönkre. Mintha monopoly pĂ©nzzel jĂĄtszanĂĄnak Ă©s legyintenek, ha nem Ćk nyertĂ©k a jĂĄtĂ©kot. VĂĄltozĂĄsra van szĂŒksĂ©g a pĂ©nzpiacokon (is), viszont amĂg a vilĂĄg nem tanulja meg a leckĂ©t, addig a törtĂ©nelem meg fogja ismĂ©telni önmagĂĄt, ez mĂĄr sokszor kiderĂŒlt.

Amikor vĂĄlsĂĄg van a pĂ©nzĂŒgyi piacokon, akkor az emberek mĂĄs, alternatĂv megoldĂĄsok felĂ© fordulnak. Mindenki a biztonsĂĄgot keresi Ă©s a felhalmozott megtakarĂtĂĄsukat szeretnĂ©k biztonsĂĄgban tudni. Ilyenkor mindig elĆkerĂŒl az arany, ami tipikusan egy vĂĄlsĂĄgĂĄllĂł eszköz, viszont konjunktĂșrĂĄban senki sem veszi. RĂ©szletesebben most nem megyĂŒnk bele, mert kĂ©szĂŒlĂŒnk nektek egy rĂ©szletes anyaggal, ami a pĂ©nz termĂ©szetĂ©rĆl, tulajdonsĂĄgairĂłl Ă©s az aranyrĂłl fog szĂłlni.
EgĂ©szen friss hĂr, hogy a svĂĄjci bankĂłriĂĄs, az UBS felajĂĄnlotta, hogy 1 milliĂĄrd dollĂĄrĂ©rt megveszi a Credit Suisse-t, amit a CS vasĂĄrnap kora dĂ©lutĂĄn visszautasĂtott. KöltĆi kĂ©rdĂ©s: vajon mekkora lehet a szar a Credit Suisse tĂĄjĂĄn, ha ilyen mĂ©ltatlan, 1 milliĂĄrdos ajĂĄnlatot tesznek csupĂĄn rĂĄ? Hiszen a sokszorosĂĄt kapta nemrĂ©g sĂŒrgĆssĂ©gi segĂ©lykĂ©nt⊠TalĂĄn ezen mindenki gondolkozzon el picit.
A Credit Suisse botrĂĄnyĂĄban az legrosszabb, hogy a magĂĄnszemĂ©lyek befektetĂ©sei Ă©s pĂ©nze nem szerepelnek a hivatalos könyvekben a szigorĂș svĂĄjci banktörvĂ©nyek miatt. ElvĂ©gre errĆl hĂres az orszƱg bankszektora Ă©vszĂĄzadok Ăłta. Ez most komoly sebet ejt az orszĂĄg reputĂĄciĂłjĂĄn, valamint ki tudja, hogy mĂ©g mennyi Ă©s milyen csontvĂĄz fog kihullani a szekrĂ©nybĆl, ha elĂŒl a por.
Az USA-ban is ĂĄll a bĂĄl
A legutĂłbbi TrueSight cikkben Ărtunk az USA-ban begyƱrƱzni lĂĄtszĂł bankcsĆdrĆl, akkor mĂ©g csak a Silicon Valley Bank, a Signature bank vagy Ă©ppen a Silvergate kapcsĂĄn. AzĂłta Ășgy nĂ©z ki, utolĂ©rte a vĂ©g a First Republic Bank-ot is, amit több amerikai bank 30 milliĂĄrd dollĂĄrnyi, biztosĂtatlan tĆkeinjekciĂłval hĂșzott ki a csĂĄvĂĄbĂłl. Ez 11 bankot jelent konkrĂ©tan, a JP Morgan, Citigroup, Bank of America Ă©s a Wells Fargo legnagyobbak közĂŒlĂŒk. Ez kicsit ilyen Dugovics Titusz-pillanat: vagy sikerĂŒl a mutatvĂĄny, Ă©s megĂșssza az FRC a csĆdöt most, vagy mĂ©g több bank szenved el hatalmas vesztesĂ©geket, Ă©s tovĂĄbb terjed a bankpĂĄnik.
Ha ez mĂ©g nem lenne elĂ©g, az amerikai jegybank (Federal Reserve, FED) 2000 milliĂĄrd dollĂĄros alapot hozott lĂ©tre a bankok szĂĄmĂĄra, ahonnan likviditĂĄst tudnak biztosĂtani a nehĂ©z helyzetbe jutott pĂ©nzintĂ©zeteknek. Röviden arrĂłl van szĂł, hogy a FED ĂĄtveszi a bankoktĂłl a kötvĂ©nyeiket, Ăgy nem kell vesztesĂ©ggel megszabadulni tĆlĂŒk, cserĂ©be tovĂĄbbi kamatokat kell fizetniĂŒk majd Ă©rte. Ătmeneti megoldĂĄs, de a jelenlegi pĂĄnikhangulatban segĂtett a helyzeten. A sztori pikantĂ©riĂĄja, hogy teljesen titkos lesz, melyik bank Ă©s mennyi ilyen segĂtsĂ©get vett igĂ©nybe, majd egy aggregĂĄlt szĂĄmot fognak bemondani hetente, ami hozzĂĄvetĆleges informĂĄciĂłkat adhat csupĂĄn. Az intĂ©zkedĂ©s segĂthet abban, hogy a bankok közti likviditĂĄsi problĂ©ma megoldĂłdjon, ugyanis 2008-09-ben ez nagy problĂ©mĂĄt jelentett.
Ha ez mĂ©g mindig nem lenne elĂ©g, akkor szintĂ©n friss a hĂr, hogy 2 Ă©vnyi betĂ©tesi vĂ©delmet kĂ©rnek a közepes mĂ©retƱ amerikai jegybankok a hatĂłsĂĄgoktĂłl. Erre az intĂ©zkedĂ©sre azĂ©rt van szĂŒksĂ©g, mert a kisebb Ă©s közepes mĂ©retƱ pĂ©nzintĂ©zetekbĆl elkĂ©pesztĆ mĂ©rtĂ©kben vontak ki tĆkĂ©t a bankrunok miatt, Ă©s inkĂĄbb a nagyobb pĂ©nzintĂ©zeteket vĂĄlasztottĂĄk az ĂŒgyfelek a vĂ©lt nagyobb stabilitĂĄs miatt. Ăppen ezĂ©rt az amerikai bankszektor vĂ©rkeringĂ©se ideiglenesen felborulni lĂĄtszik. A betĂ©tbiztosĂtĂĄsok ilyen jellegƱ kiterjesztĂ©se megĂĄllĂthatja a most is zajlĂł, rapid tĆkekivonĂĄst a kis- Ă©s közepes mĂ©retƱ pĂ©nzintĂ©zetekbĆl.
Minden jel arra mutat, hogy az amerikai monetĂĄris rendszer hatalmas szarban van, nem tudunk szebben fogalmazni. A szituĂĄciĂłt pedig nem Ă©rdemes alĂĄbecsĂŒlni, innen indult el ugyanis a 2008-as vilĂĄgvĂĄlsĂĄg is, pont az USA pĂ©nzĂŒgyi szektorĂĄbĂłl.
NATO-bĆvĂtĂ©s
Tavaly nyĂĄron FinnorszĂĄg Ă©s SvĂ©dorszĂĄg Ășgy döntöttek, hogy OroszorszĂĄg ukrajnai invĂĄziĂłja nyomĂĄn vĂ©get vetnek semlegessĂ©gi Ă©s katonai elzĂĄrkĂłzĂĄsi politikĂĄjuknak Ă©s kĂ©rvĂ©nyeztĂ©k a NATO-hoz valĂł csatlakozĂĄst. Erdogan török elnök pĂ©nteken több hĂłnapos tĂĄrgyalĂĄsok utĂĄn jĂłvĂĄhagyta FinnorszĂĄg NATO-csatlakozĂĄsĂĄt, de hozzĂĄtette, hogy SvĂ©dorszĂĄggal mĂ©g folynak a tĂĄrgyalĂĄsok. A pĂ©nteki bejelentĂ©s elĆkĂ©szĂti az utat ahhoz, hogy FinnorszĂĄg a következĆ hĂłnapokban NATO-taggĂĄ vĂĄljon. A 30 NATO-tagĂĄllam közĂŒl egyedĂŒl MagyarorszĂĄgnak kell mĂ©g jĂłvĂĄhagynia Helsinki tagsĂĄgĂĄt, bĂĄr a magyar kormĂĄnypĂĄrt pĂ©nteken közölte, hogy a mĂĄrcius 27-i szavazĂĄson tĂĄmogatni fogja FinnorszĂĄgot. Az USA amĂșgy ĂŒdvözölte TörökorszĂĄg elĆrelĂ©pĂ©sĂ©t az ĂŒgyben Ă©s ezzel egyĂŒtt felszĂłlĂtotta MagyarorszĂĄgot, hogy "kĂ©slekedĂ©s nĂ©lkĂŒl" szavazza meg a svĂ©d Ă©s finn NATO-csatlakozĂĄst. A magyar parlament egyĂ©bkĂ©nt mĂĄr hĂłnapok Ăłta halasztgatja a ratifikĂĄciĂłt, de OrbĂĄn Viktor februĂĄrban megkĂ©rte a fideszes kĂ©pviselĆket, hogy szavazzanak a svĂ©d Ă©s finn bĆvĂtĂ©s mellett. EbbĆl elvileg komoly vita kerekedett a frakciĂłn belĂŒl, mivel sokan azt neheztelik, hogy ezen orszĂĄgok politikusai az elmĂșlt Ă©vekben âdurvĂĄn, alaptalanul, sokszor közönsĂ©ges mĂłdonâ sĂ©rtegettĂ©k MagyarorszĂĄgot, most pedig szĂvessĂ©get kĂ©rnek.

proxxi vĂ©lemĂ©nye: ha a jĂłzan paraszti eszĂŒnket hasznĂĄljuk, akkor SvĂ©dorszĂĄg Ă©s (fĆleg) FinnorszĂĄg csatlakozĂĄsa a NATO-hoz elengedhetetlen Ă©s egyĂ©rtelmƱ. A vilĂĄgnak össze kell zĂĄrnia Ă©s egyĂŒtt fellĂ©pnie a szovjet az orosz agressziĂł Ă©s jogtalan hatalmi törekvĂ©sek ellen. Az elmĂșlt 100 Ă©vben többször lĂĄthattuk, hogy hova vezet, ha hagyjuk a szĂ©lsĆsĂ©gek megerĆsödĂ©sĂ©t Ă©s tĂ©rhĂłdĂtĂĄsĂĄt. Ăgy tƱnik, hogy EurĂłpa Ă©s a vilĂĄg vĂ©gre felĂ©bredt Ă©s tanulva a legutĂłbbi (2014, KrĂm) esetbĆl ezĂșttal felveszi a kesztyƱt Ă©s megĂĄlljt parancsol Putyinnak.
MagyarorszĂĄgot illetĆen szerintem ez egy jĂł lehetĆsĂ©g, hogy valamelyest rendezzĂŒk viszonyunkat az Ă©szaki orszĂĄgokkal. A frakciĂł megosztottsĂĄgĂĄt Ă©rtem, ezzel egyĂŒtt a âhisztiâ helyett jobb lenne arra fĂłkuszĂĄlni, hogy ez jelentĆsen javĂthat a diplomĂĄciai stĂĄtuszunkon Ă©s szerzĂŒnk egy nagy jĂłpontot, amit aztĂĄn az Ă©let visszaad majd valahol.
Köszi, hogy itt voltatok velĂŒnk, Ă©s egy jĂł tanĂĄcs azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail szĂĄmĂtĂłgĂ©pes verziĂłjĂĄn simĂĄn ĂĄthĂșzod a levelet a promĂłciĂłk mappĂĄbĂłl a bejövĆkhöz, Ă©s alul meg fogja kĂ©rdezni, hogy a tovĂĄbbiakban oda Ă©rkezzenek-e a TrueSight leveleiâŠAz âigenâ a helyes vĂĄlasz.
Azt pedig kĂŒlön megköszönjĂŒk, ha megosztod a TrueSight-ot a barĂĄtaiddal, ismerĆseiddel, hidd el, hogy Ă©rtĂ©kelni fogjĂĄk. Mindenki szereti azokat, akik minĆsĂ©gi tartalmakat közvetĂtenek. Az utĂłbbiban te tudsz segĂteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gĆzerĆvel.
Pacsi,
siki, proxxi, Måté
KöszönjĂŒk a cikket! Esetleg arrĂłl lehetne a kĂ©sĆbbiekben mĂ©g tĂ©ma, hogy ez mennyiben fogja Ă©rinteni a hĂ©tköznapokat, az ĂĄtlag ember szintjĂ©n. Köszi
Ezekre az infĂłkra alapozva mik a rövid-közĂ©ptĂĄvĂș kilĂĄtĂĄsaitok a bank-Ă©s pĂ©nzĂŒgyi szektorban?