💸Befektetések pszichológiája
Megfelelő önismeret hiányában sosem leszel gazdag.
A pénzügyi piacok világa gyakran a számok és Excel táblázatok birodalmának tűnhet, ahol a logikus gondolkodás és a matematikai elemzések uralkodnak. Azonban, ha közelebbről megvizsgáljuk rájövünk, hogy a piaci mozgások mögött a legtöbb esetben emberi tényezők húzódnak meg. A mai TrueSight cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pszichológiai tényezők hogyan és milyen mértékben befolyásolják a befektetők viselkedését és döntéseit.
A befektetési döntések mögött meghúzódó érzelmek - mint a félelem és a kapzsiság vagy kognitív torzítások - mint például a túlzott önbizalom vagy a megerősítési torzítás -, jelentősen befolyásolhatják a piac viselkedését. Ezek a pszichológiai jelenségek kritikus szerepet játszanak abban, hogy befektetőként miként értékeljük a kockázatokat, hogyan reagálunk a piaci változásokra, valamint hogy hogyan hozzuk meg befektetési döntéseinket. A cikk célja nem csupán a befektetői pszichológia mélyebb megértése, hanem az is, hogy bemutassa, miként lehet ezeket az ismereteket felhasználni a hatékonyabb és tudatosabb befektetési stratégiák kialakításához.
Pszichológiai tényezők a befektetésekben
A befektetői döntéshozatal során a pszichológiai tényezők, különösen a kognitív torzítások, jelentős szerepet játszanak. Ezek a torzítások befolyásolják, hogyan értékeljük a kockázatot, hogyan reagálunk a piaci változásokra, és hogyan alakítjuk ki befektetési stratégiánkat.
Kognitív torzítások:
A kognitív torzítások olyan mentális hibák, amelyek a befektetési döntéseket gyakran irracionális irányba terelik. Ezek közé tartozik például a lehorgonyzási torzítás, amely során az elsőként megszerzett információ meghatározó hatással bír a későbbi döntéseinkben, olyannyira, hogy az újonnan kapott információkat hajlamosak leszünk figyelmen kívül hagyni miatta. Ha például egy részvény árát először 5 dolláron látjuk, hajlamosak lehetünk ehhez az értékhez viszonyítani a későbbi árakat, anélkül, hogy figyelembe vennénk a piaci trendeket vagy a vállalat teljesítményét.
Ezzel szemben például a közelmúlt hatás arra utal, hogy túlzott hangsúlyt fektetünk a legfrissebb információknak, ami gyakran vezethet elhamarkodott döntésekhez. Például egy vezérigazgató lemondásának híre esetén hajlamosak lehetünk azonnal eladni a részvényeinket anélkül, hogy figyelembe vennénk a vállalatban rejlő hosszú távú potenciált.
Érzelmi tényezők:
A veszteségkerülési torzítás egy olyan pszichológiai hajlam, aminek következtében erősebben érezzük a veszteségeket, mint az azonos méretű nyereségeket. Ez a torzítás azt eredményezheti, hogy a befektetők túlzottan óvatosak lesznek, és nem ragadnak meg nagyobb nyereséggel bíró lehetőségeket. A túlzott optimizmus ezzel szemben arra utal, hogy a befektetők túlbecsülik a pozitív kimenetel valószínűségét, ami túlzott magabiztossághoz és kockázatos befektetési döntésekhez vezethet.
A kimaradástól való félelem, röviden FOMO (Fear of Missing Out) az egyik legfontosabb pszichológiai jelenség, ami különösen jelentős szerepet játszik a befektetési döntésekben. Ez a jelenség arra utal, hogy az emberek attól tartanak, hogy kimaradnak egy fontos, potenciálisan nagy hasznot hozó lehetőségből. Ez a félelem gyakran arra ösztönzi őket, hogy csatlakozzanak egy-egy befektetési trendhez anélkül, hogy kellőképpen megvizsgálnák annak kockázatait és reális hozamlehetőségeit.
Egy példa a FOMO hatásra a befektetési világban a tech részvények vagy kriptovaluták iránti megnövekedett érdeklődés, különösen akkor, amikor ezek az eszközök nagy médiafigyelmet kapnak és árfolyamuk gyorsan emelkedik. Sok befektető, akik attól tartanak, hogy lemaradnak a "nagy nyereségről", hajlamosak ész nélkül vásárolni - anélkül, hogy egyáltalán felmérnék a kockázatokat vagy megértenék a piaci dinamikákat. De ugyanez elmondható a lottózókról is, amikor rekord magasságokban van az elvihető nyeremény (a lottózásról szóló cikkünket ezen a linken olvashatjátok el, addig durrantok is gyorsan egy szelvényt).
A FOMO gyakran táplálkozik a csordaszellem nevű kognitív torzításból. Ez akkor fordul elő, amikor az emberek mások viselkedését utánozzák, különösen akkor, ha úgy érzik, hogy azok tájékozottabbak vagy hozzáértőbbek a témában. Ez a jelenség különösen erős lehet a közösségi médiában, ahol az emberek gyakran látják mások befektetési “sikerét”, ami növeli a "lemaradás" érzését. Ezeknek a “sikeres” “befektetőknek” egyébként a 80-90 százaléka kamu, úgyhogy ne dőljünk be nekik és mindig végezzük el a saját kutatómunkánkat, mielőtt befektetnénk a pénzünket akármilyen eszközosztályba!
Személyiségjegyek és befektetési döntések kapcsolata
Egy 2023-as tanulmány a személyiségjegyek és befektetési döntéshozatali szokások összefüggését vizsgálta. A tanulmány megállapította, hogy a Nagy Öt (Big Five) személyiségvonás - Extravertáltság, Nyitottság, Lelkiismeretesség, Barátságosság, Neuroticitás - jelentősen befolyásolja az egyének befektetési döntéseit, ezek közül is a Neuroticitás és a Nyitottság emelkedik ki különösen. Azok, akik magas Neuroticitással rendelkeznek, hajlamosabbak a pesszimizmusra, és kevésbé fektetnek részvényekbe, míg a Nyitottság magas szintje növeli a kockázatvállalási hajlandóságot. A tanulmány kiterjed a különböző gazdasági várakozások, kockázati preferenciák és társas interakciós tendenciák vizsgálatára is, hangsúlyozva, hogy a személyiségjegyek fontos szerepet játszanak a pénzügyi döntésekben.
A stressz hatása a befektetésekre
A befektetési döntéseket jelentősen befolyásolja a stressz és az érzelmi állapot, amelyek különböző módon hatnak a befektetők viselkedésére és döntéseire.
Az akut stresszhelyzetek, mint például a piaci volatilitás vagy személyes konfliktusok, hirtelen növelik a szervezetben a kortizol hormon szintjét, ami befolyásolhatja a racionális gondolkodást. Ebben az állapotban az emberek hajlamosak lehetnek kockázatosabb és kevésbé jól átgondolt döntéseket hozni, mivel a stressz csökkenti a prefrontális kéreg, vagyis a gondolkodásért felelős agyi terület aktivitását. Ilyen körülmények között az emberek hajlamosak lehetnek az egyszerűbb, energiatakarékos döntésekre, mint például gyors eladásra vagy vásárlásra, anélkül, hogy kellően mérlegelnék a döntés következményeit.
A krónikus stressz, amely a hosszantartó munkahelyi nyomás vagy egyéb folyamatos kihívások miatt alakul ki, szintén jelentősen befolyásolhatja a befektetési döntéseket. A krónikus stressz hatására tartósan magas kortizolszint alakul ki a szervezetben, ami csökkentheti az ítélőképességet és objektivitást. Ebben az állapotban a befektetők hajlamosak lehetnek alacsonyabb kockázatvállalásra, ami aluloptimalizált befektetési stratégiához vezethet.
Az emberi természetből adódóan az érzelmek, mint a félelem, öröm vagy izgalom, gyakran befolyásolják a befektetési döntéseket. Gyakori, hogy a befektetők túlbecsülik vagy alábecsülik a kockázatot az érzelmektől vezérelve, ami a piaci ciklusokkal összhangban alakul. Például hajlamosak lehetnek túl sokat befektetni, amikor a piacok jól teljesítenek, és eladni eszközeiket, amikor a piacok esnek. A befektetési döntésekben a legjobb gyakorlatok követése – mint például a diverzifikáció és a hosszú távú tervezés (ezekről később lesz szó) – segíthet csökkenteni az érzelmi befolyást.
Stresszkezelési stratégiák
Érzelmi állapot felmérése: Daniel Crosby, a viselkedési pénzügyek szakértője azt javasolja, hogy mindig értékeljük érzelmi állapotunkat. Ha éhesek, dühösek, magányosak vagy fáradtak vagyunk, akkor kerüljük el a döntéshozatalt és adjunk magunknak időt, hogy nyugodtabb állapotban tudjunk visszatérni a döntéshez.
Szabályalapú döntéshozatal: Az érzelmi hatások csökkentése érdekében hasznos lehet a döntéshozatali folyamatok szabályalapúvá tétele. Például, sok intézményi befektető automatikusan újraegyensúlyozza portfólióját, ha egy eszközosztály ára meghatározott százalékkal emelkedik vagy csökken. Ez a megközelítés kiküszöböli az érzelmeket a döntéshozatalból, mivel az algoritmusok nem rendelkeznek érzelmekkel. Bár nem tökéletesek, ezek a rendszerek segíthetnek a befektetőknek, hogy fegyelmezettek maradjanak a stresszes időszakokban is.
Hosszú távú tervezés: A hosszú távú befektetési tervek követése segít csökkenteni az érzelmek befolyását. Fontos, hogy kitartsunk az előre meghatározott befektetési stratégiánk mellett, még akkor is, ha a piaci helyzet ideiglenesen kedvezőtlen. Ez a megközelítés elősegíti a racionális döntéshozatalt és csökkenti a piaci ingadozásokra adott impulzív reakciókat.
Stresszkezelő technikák: Hasznos lehet olyan stresszkezelő technikák alkalmazása, mint például a meditáció vagy a testmozgás. Ezek a módszerek segíthetnek csökkenteni a stressz szintjét, ami javítja a döntéshozatali képességet.
Emocionális intelligencia (EQ): Tudatosítanunk kell magunkban az érzelmeket és meg kell tanulnunk kezelni őket. A düh vagy a frusztráció elnyomása helyett az érzelmek felismerése, elfogadása és megélése segíthet a helyzet tisztánlátásában és az érzelmek által vezérelt döntések elkerülésében.
Célok meghatározása és személyes pénzügyi tervezés
Mielőtt befektetésre adjuk a fejünket, fontos, hogy tisztában legyünk saját céljainkkal és kockázattűrő-képességünkkel. Ez a megközelítés segít abban, hogy olyan befektetési stratégiát válasszunk, amely összhangban van hosszú távú terveinkkel és pénzügyi helyzetünkkel.
Nagyon fontos, hogy legyenek céljaink. Legyen szó nyugdíjcélú megtakarításról, ingatlanvásárlásról, vagy a gyermek oktatásának finanszírozásáról, a világosan megfogalmazott cél segít abban, hogy szem előtt tartsuk a hosszú távú perspektívát, és ne engedjünk a piaci hangulatnak vagy a rövid távú ingadozásoknak.
A személyes pénzügyi terv kialakítása magában foglalja a jövedelmek, kiadások, megtakarítások és befektetések egyensúlyának megteremtését. Ez a terv segít a abban, hogy az elvárásaink realisztikusak legyenek, és elkerüljük a felesleges kockázatokat. Ma már számos fintech cég kínál PFM (Personal Financial Management, azaz személyes pénzügyi mendzsment) funkciókat, amelyek nagyban megkönnyíthetik a mindennapi pénzügyek és befektetések kezelését.
Minden befektetés magában hordozza a kockázatot, ezért fontos, hogy tisztában legyünk saját kockázattűrő-képességünkkel. Egy fiatalabb befektető hajlandóbb magasabb kockázatot vállalni a nagyobb hozam reményében, míg egy idősebb befektető, aki közelebb áll a nyugdíjhoz, valószínűleg óvatosabb lesz, és alacsony kockázatú befektetéseket részesít előnyben. Ha kíváncsi vagy rá, hogy mennyire vagy kockázatkerülő/kockézatvállaló, az alábbi rövid kvíz alapján megtudhatod: https://www.investright.org/manage-investments/key-concepts/test-your-risk-tolerance/#ans
Fontos, hogy rendszeresen felülvizsgáljuk céljainkat és tervünket, figyelembe véve a piaci trendeket és a személyes céljaikban bekövetkezett változásokat. Ez a folyamatos felülvizsgálat biztosítja, hogy a befektetési stratégia továbbra is összhangban legyen az aktuális helyzetünkkel.
Befektetői típusok: aktív vs. passzív befektetők
A befektetői viselkedés tipikus mintázatainak megértése fontos szempont a befektetési stratégiák kialakításában. Az aktív befektetők gyakran próbálják legyőzni a piacot azáltal, hogy aktívan választanak részvényeket és egyéb kockázatos eszközöket (pl. kriptovalutát) és próbálják kiszámítani a piaci mozgásokat. Ez magasabb kockázatot és költségeket jelenthet, valamint szükségessé teszi a piac folyamatos figyelemmel követését és elemzését. A passzív befektetők ezzel szemben hosszú távú stratégiát követnek, gyakran index alapú befektetéseket vagy osztalékfizető részvényeket, esetleg kötvényeket választva. Ez a megközelítés kevesebb időráfordítást igényel, és általában alacsonyabb költségekkel jár. A passzív befektetési stratégia előnye a kiegyensúlyozott, diverzifikált portfólió és a hosszú távú, stabil hozam.
Diverzifikáció
A portfólió-diverzifikáció a befektetési kockázat csökkentésének egyik legfontosabb eszköze. Ez azt jelenti, hogy a befektetéseket különböző eszközosztályokba, földrajzi régiókba, és iparágakba osztjuk el, hogy csökkentsük a piaci ingadozások hatását.
Például, ha egy befektető portfóliója csak egyetlen iparágban tevékenykedő vállalatok részvényeit tartalmazza, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy az iparágat érő negatív változások erősen rontani fogják a portfólió teljesítményét. Ezzel szemben, ha a portfólió széles körben diverzifikált, például részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat és erős valutákat is tartalmaz, akkor egy adott piac vagy eszközosztály negatív teljesítménye kevésbé lesz káros a portfólióra nézve.
Dollar-Cost Averaging (DCA)
A DCA egy olyan befektetési módszer, amely segít csökkenteni a piaci volatilitás hatását azáltal, hogy a befektetéseket rendszeres időközönként, meghatározott összegekben hajtjuk végre. A DCA stratégia lényege, hogy egy adott összeget rendszeresen, például hetente vagy havonta befektetünk, függetlenül az aktuális piaci ártól. Ez azt jelenti, hogy amikor az árak alacsonyabbak, több részvényt vagy értékpapírt vásárolhatunk ugyanazon összegért, és kevesebbet, amikor az árak magasabbak. Ezáltal hosszú távon az átlagos beszerzési ár alacsonyabb lehet, mintha egyszeri nagyobb összeggel vásároltunk a piaci csúcs közelében.
A DCA segít elkerülni, hogy beleessünk abba a hibába, hogy “kiszámítjuk” vagy “jól időzítünk” a piacon, ami rendkívül nehéz és még a profi befektetőknek és kereskedőknek se mindig megy. Mivel a befektetés rendszeres és automatizált, azt kevésbé befolyásolják az érzelmek, mint a félelem vagy kapzsiság, amelyek gyakran rossz döntésekhez vezetnek. A DCA stratégia emellett hosszú távú tervezésre és gondolkodásra is ösztönöz bennünket, ami alapvető egy sikeres befektetési stratégia esetében.
Hogyan működik ez a gyakorlatban? Például, ha valaki havonta 100 dollárt fektet be, akkor amikor az árak alacsonyabbak, több részvényt vásárolhat ezen az összegen, és kevesebbet, amikor az árak magasabbak. Ezáltal, az átlagos beszerzési ár idővel optimalizálódik, ami segít csökkenteni a befektetési kockázatot és növelni a potenciális hozamot, különösen volatilis piaci körülmények között.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a DCA nem garantálja a nyereséget és nem véd meg a veszteségektől, különösen rövid távú befektetéseknél. Emellett, ha az árak emelkednek, a befektető kevesebb részvényt vásárolhat, mint egy egyszeri, nagyobb összegű befektetéssel. Illetve a rendszeres tranzakciók miatt a költségek magasabbak lehetnek, különösen, ha a kereskedési platform díjat számít fel minden egyes tranzakcióért.
Természetesen ez még csak a jéghegy csúcsa, mert a téma nagyon komplikált, ha szeretnétek hasonló cikkekből többet olvasni, jelezzétek számunkra a kommentszekcióban!
Ha még nem olvastad, a témában is ajánljuk dr. Tóth Máté Egyensúly című könyvét, amiben Máté nem csak kutatásokkal és kísérletekkel próbál segíteni abban, hogy miképpen érdemes hozzáállni a pénzügyi döntésekhez, de a saját példáján keresztül is bemutatja, mik azok a fontos lépések, amiket nem érdemes megspórolni, ha sikeresek szeretnénk lenni. Az életünk minősége ugyanis nagyban függ attól, milyen hozzáállásunk van a pénzhez és a kudarcokhoz, mert ebből következik, hogy milyen érzések uralkodnak el rajtunk veszteségek és nyereségek esetén. Ha megismered a saját ösztönös reakcióidat, sokkal könnyebb dolgod lesz, mert tudsz már változtatni, és ki tudod alakítani a kívánatos megküzdési stratégiáidat. És igazán nagyot akkor tudsz majd gurítani.
A webshopot itt találod, Máté könyvei csomagban akciósan is kaphatók!
Köszi, hogy itt voltatok, és külön köszi, ha dobsz egy kommentet, lájkot, vagy ha megosztod a tartalmainkat a barátaiddal.
Pacsi,