⛈Az utolsó utáni bőr
Új adók, állampapír és a recesszió szele
Kellemes esős pénteket mindenkinek, és ne felejdétek, tegnap, június 8-án volt Medárd napja, és azt tartja a mondás, hogy “ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik.”
Hoztunk egy pár fontosabb hírt és infót a makrogazdaság és Magyarország világából.
Miről is lesz szó:
Megadóztatják a bankbetéteket
Cardboard-box recession
Brutálisan visszaesett a kiskereskedelmi forgalom
A techcégek mentik meg a világpiacot?
Minden az állampapír irányába
A magyar állam július 1-től megadóztatja a lakosság megtakarításainak bizonyos formáit. Ez azt jelenti, hogy a kamatjövedelmeket az eddigi 15%-os kamatadón felül 13%-os szochóval (szociális hozzájárulási adó) is megterheli - mindezt a szomszédban folyó miatti háborús veszélyhelyzet égisze alatt. A növekedés nem tűnik elsőre soknak, viszont ha azt nézed, hogy a 15-ből lett 28, akkor rögtön láthatod, hogy a duplájára nőtt az adóteher.
Számos érdekesség és tévhit van a témával kapcsolatban, amit részletesen a Bankmonitor gyűjtött össze, de röviden arról van szó, hogy ez az új adónem az állampapírt nem érinti.
Fontos tisztázni, hogy 1-2 kivételtől eltekintve ezt a szochót meg kell fizetni a betéti kamatos lakossági számlák után is, de jó hír ez azoknak, akik ilyenen tartották a pénzüket, hogy az ottani hozamok tényleg elenyésző mértékűek voltak, a semmiből most még egy picit kevesebb semmi lesz.
Ami adómentes lesz, az az állampapír, ott kamatadót sem kell fizetni. (Valamint még fontos, hogy az ingatlanalapba befektetők is mentesülnek a szochó fizetése alól, de ez a lakossági kisbefektetőket nem érinti annyira, a kormányközeli nagybefektetőket annál inkább.)
Röviden összefoglalva: a kormány terelgeti a lakosságot ezerrel az állampapír irányába, ami előrejelezhet bizonyos dolgokat: az ország likviditási gondjait. Többször is említettük, hogy az állampapír a lakosságnak megfelelő megtakarítási forma lehet, azonban fontos, hogy mindenképpen diverzifikáljunk, mert érdemes azzal tisztában lennünk, hogy ha minden vagyonunkat MÁP-ba fektetjük, akkor extrém kitettségünk lesz a forint és a nemzetgazdaság irányába. Ha állampapírban gondolkozol, mindenképpen nézz utána a fix lekötési időknek, és az esetleges büntetőtételeknek, ha korábban hozzányúlnál a pénzedhez, mert tudod: az ördög a részletekben rejlik.
Aki forintalapú megtakarításokat keres, érdemes utánaolvasni a szabályoknak, mert például a lakástakarékok sem szochókötelesek a mostani törvény alapján, és a TBSZ-szel (Tartós Befektetési Számla) is elkerülhetjük ezt az új, több megtakarítási formát is érintő adónemet.
Egy érdekes recessziós indikátor
Tudom, már mindenki hócipője televan azzal, hogy hamarosan itt a recesszió és a tőzsdei krach, de az az igazság, hogy tényleg. Az Euróövezet hivatalosan is gazdasági recesszióba lépett, miután a negyedéves GDP ismét csökkent. Viszont ezt a blokkot most nem ennek szántuk, hanem egy érdekes recessziós indikátornak, ami remekül jelezte az eddigi válságokat. Ez pedig a “cardboard box" indikátor, vagyis a kartondoboz-indikátor. A sztori lényegében végtelenül egyszerű: a gazdasági teljesítmény csökkenésének az időszakában lecsökken a kereslet az új árucikkek iránt, és ilyenkor szükségszerűen csökken az igény a kartondobozokra is, amikbe az új termékeket csomagolják.
Tudom, mindenki kapaszkodik az indikátoraikba, hogy megjósolják, mikor kezdődik a kataklizma, de ez még soha senkinek nem jött össze. A nagy összeomlások mindig black swan események mentén következnek be - azoknak pedig az a különlegessége, hogy nem lehet őket előre látni.
És egy kis hazai
Amúgy Magyarország remek példán keresztül mutatja be, hogy a fogyasztás visszaesése pontosan hogyan is zajlik: a KSH adatai szerint a magyarok átlagosan 12.6%-kal kevesebb árut vásároltak idén áprilisban, mint tavaly ilyenkor. A sztori a lakosság teljes kivérzését mutatja: sokkal kevesebb terméket vásárolnak az emberek, de azokért többet fizetnek.
Az élelmiszerek fogyásának tekintetében még rosszabbul fest a helyzet. Ha megnézed az alábbi grafikont, szembetűnő lehet a 2022 áprilisi választási osztogatás után következő reality check.
Konklúzió: a lakosság megtakarításai vészesen fogynak, és még a középosztályt is folyamatosan sarcolják új adónemekkel, az állampapír irányába terelgetve a népet. Amíg az élelmiszerárstopok, kötelező akciók és az extraprofitadók intézménye nem szűnik meg, addig a szolgáltatók és a kereskedők a lakosságra át fogják hárítani a rájuk zúduló pluszterheket.
Jó hír, hogy májusban az infláció újra csökkenést mutatott, és a 2023 januári 25.7%-os csúcs után már csak 21.5%-os. Ebben persze benne van az, amit sokszor emlegettünk, hogy az infláció piaci önszabályozó folyamata az, hogy az embereknek egyszerűen elfogy a pénze, és nem tudnak annyit vásárolni, ezért a kereslet csökkenése miatt a kereskedők és a szolgáltatók kénytelenek csökkenteni az árakat, hogy a rendszer ne omoljon össze. Így lehet az, hogy 200 forint alatt lehet manapság kígyóuborkát kapni, mikor 2 hónapja volt olyan szupermarket, hogy 900 forint is volt egy darab. (Vizsgálódott is a GVH az üzletek kartellezése miatt, mert az inflációra hivatkozva elképesztő módon emeltek árat mindenhol.)
Hogy reális-e az év végi egyszámjegyű infláció? Az nagyon nagy kérdőjel, mindenesetre vannak gazdasági elemzők, akik bíznak ebben. Ha nekünk fogadást kéne kötnünk, arra tennénk amúgy, hogy nem fog összejönni, mindenesetre a 25%-os szintek után egy 12-13 százalékkal szerintem bőven kiegyezne itt a lakosság.
És ha már extraprofitadó: a kormány benyújtotta a 2024-es adócsomagot, ami alapján meg fogja emelni az üzemanyagok jövedéki adóját, hogy az Európai Unió minimumszintjére felhozzák azt. (Az EU-s kötelezettségszegési eljárást kockáztatta eddig a kormány, ugyanis az Unióban meg van határozva a minimális jövedéki adó szintje, mi pedig ez alatt voltunk. Tegye fel mindenki magának a költői kérdést, hogy vajon a döntés meghozatalakor volt-e szerepe az EU-s pénzek kérdéskörének.)
Nem untatnánk senkit a jövedéki adó pontos számításával, nagyjából a literenkénti 120 forint árszintjéről 150 forintra fog emelkedni, így 30 forinttal többet kell fizetnünk az új, megemelt adó miatt a kutakon. Elnézést, 30 forintot írtam volna? Jó akkor, ha tudod, hogy a jövedéki adó a nettó árra kerül, efölött kell még ÁFA-többletet is fizetni, így 40-41 forint körül lesz az a 30-as emelés.
Mert hát sajnos így működik a kapitalizmus, hogy a terheket a lakosságra mindig áthárítják.
Egyéves rekordon a magyar forint
Szeretünk jó hírekről beszámolni: a héten egyéves csúcsra került a forint, egy euróért 367 forintot kértek a pénzpiacokon. Ebben azért sok tényező közrejátszott: legfőképpen az, hogy volt honnan erősödni a tavaly őszi pánik óta.
A nagy kérdés ilyenkor az, hogy meddig tarthat a forint jelenlegi szárnyalása (értsd, a háború előtti szint közelében mozgása), erre pedig a válasz egyszerű:
1, amíg nincs tőzsdei sell-off: jelenleg az európai és az USA-beli tőzsdék nagyon magasan vannak, és mikor a részvénypiac ilyen erős, akkor az a nemzeti valutát (EUR, USD) kvázi gyengíti azzal, hogy csökken az igény a fizetőeszközre, mert részvényekben áll a pénz. Amikor piaci kapituláció van, akkor viszont mindenki az erős tartalékvaluták irányába menekül, ez pedig kilőheti az árfolyamukat. (Ez volt tavaly ősszel is.)
2, amíg 13%-os a magyar jegybanki alapkamat, és elérhetők a jól fizető forintalapú befektetési lehetőségek a bankok és a nagybefektetők számára. A jelenlegi környezetben egyszerűen nem éri meg a forint ellen fogadni, és a pénzpiacok ugyanúgy a kereslet-kínálat alapján működnek. Ha változik a kormány monetáris politikája, akkor változni fog a HUF relatív ereje is.
Az “azt mondtátok, hogy érdemes USD-t és EUR-t is venni, erre mégsem 500 egyik sem most”-ra pedig az az üzenetünk, hogy hosszútávról beszéltünk. A jelenleg fent említett két pont be fog következni előbb-utóbb, mert elkerülhetetlen mindegyik. Aki nem forex-kereskedéssel foglalkozik, tehát nem aktívan devizapárok mozgását követi le, azoknak a hosszú időtávban gondolkodást javasoltuk mindig is. 3-5-10 éves időtávban a jelenlegi tendenciák alapján nem biztos, hogy fenntartható a forint utóbbi 8-10 hónapban tapasztalt erősödése. Továbbra is tartjuk, hogy évek távlatában gondolkodva a 3-as számjeggyel kezdődő USD és EUR halmozása jó vételnek tűnik.
Mexikó-filter van New Yorkon
Az megvan, amikor hollywoodi produkciókban szeretnék hangsúlyozni, hogy Mexikóban játszódik a jelenet, és rárakják az izom-narancssárga filtert a filmre?
Na, most pont így néz ki New York, ugyanis beborította kanadai erdőtüzek felől érkező szmog.
Szerda éjszaka Toronto és New York számított a Föld legrosszabb levegőminőségű metropoliszának egy rövid időre, pedig aztán bőven van nevező a fejlődő országok és Kína területéről.
A kanadai hatóságok egyébként az ország eddigi legrosszabb erdőtűzszezonjára készülnek, csak hogy a covid-krízis, a 2022-es háború után 2023 a klímakatasztrófa éve lehessen. Kanadában a sokéves átlag tizenkétszeresét(!) pusztították már el idén.
Világgazdaság a techcégek vállán
Nem lehet elhazudni azt, hogy jelenleg a komplett amerikai tőzsdét a techcégek viszik a vállukon. Jelenleg 7 vállalat felelős az 500 legnagyobb amerikai vállalatot jelző S&P500 tőzsdeindex növekedéséért. Az Apple, Alphabet (Google), Amazon, Meta, Microsoft, Nvidia, Tesla idén 53%-os emelkedést produkáltak, miközben a maradék 493 cég épphogy a túlélésért küzdött.
A centralizáció megkérdőjelezhetetlen: ez látszódik minden szektorban - a befektetők menekülnek a kisebb cégek papírjaiból, és a “too big to fail” vállalatok irányába nyitnak. Különösen figyelemreméltó volt ez az USA-ban a pár héttel ezelőtti bankpánik kapcsán: a regionális és a közepes méretű bankokból dollármilliárdok áramoltak ki, miközben a legnagyobb intézmények köszönték, és növekedni tudtak.
De visszatérve az előző ábrához, tegyünk ide egy szemléletes grafikont a dotkom-lufi idejéről:
Hogy most is ilyesmi várható? Nem tudjuk. Jelenleg a techcégek eredményeit brutális módon hajtja fel az AI-forradalom, az Nvidia például 1,5 hete hozott össze rekordmagas árfolyamot, és a világ 6. legnagyobb piaci kapitalizációjú vállalata lett az AI-iparágban betöltött fontos szerepe miatt. (Kvázi a ChatGPT-t is az ő GPU-jaikon tanították be, és a jövőben is igen fontos hardverellátoja lesz a szektornak.)
A techcégek részvényárfolyamai mindig a jövőt árazták be. És amennyiben van valós felhasználási mód, akkor fenntartható lehet a növekedés is. Az biztos, hogy sosem egészséges az ennyire excentrikus tőkeallokáció, de sose felejtsük el, hogy a piac nem hülye, beárazza mindig magát. Mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy hogyan alakulnak az árfolyamok az év további részében.
Könyvajánló
Egy kis edukáció a végére, ha megengeditek. Havonta közzéteszem a honlapomon az olvasólistámat, hogy milyen könyveket ajánlok. Pár napja felkerült a májusi lista is, amiben 3 könyv volt terítéken. Itt éred el, jó csemegézést! Remélem tudok valamennyit segíteni, elsősorban önismereti és pszichológiai témájú könyvek voltak most terítéken. Mert bármi is történik a világban, önmagadba fektetni mindig jó döntés.
A végére még egy szolgálati közlemény: a cikkek ugyanúgy ingyenesek maradnak, ahogy eddig - viszont ha úgy érzed, hogy a tartalom értékes és szívesen támogatnál minket, akkor ezen a gombon megteheted:
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
Máté