🔥USA-államcsőd és az AI
Csődbe mehet a világ legnagyobb gazdasága?
Közeleg a nyár, kicsit lassul az élet, tipikusan ez az az időszak, mikor a hírportálok mindenféle-fajta színes bulvárhírrel próbálják túlélni az uborkaszezont. Szerencsére (vagy szerencsétlenségünkre) azért a világgazdaság területén akadnak fontos események, most is hoztunk nektek párat. Miről lesz ma szó?
Csődbe megy az USA?
Az AI-generált képek korszaka
Techcégek mennybemenetele
USA-államcsőd?
Az elmúlt napok legforróbb témája a világgazdaságban, hogy csődbe megy az Amerikai Egyesült Államok. Nem, ez nem vicc, tényleg kongatják sok helyen a vészharangot, és amúgy van is a történetnek egy kis realitása. Először is, az USA tényleg elég keményen el van adósodva, 31,46T $, vagyis 31.460 milliárd dollár az államadóssága. Ez amúgy 94.000$ adósságot jelent minden amerikai lakos számára.
A jelenlegi nagy kérdés az, hogy át tudják-e vinni az adósságplafon megemelésére vonatkozó tervezetet. Na, de kezdjük az elején.
Mi az az adósságplafon?
Az adósságplafon, vagy más néven adóssághatár, az az összeg, amely fölé nem növekedhet az Egyesült Államok adóssága. Ez az összeg nem az új költségvetési kiadásokat szabályozza, hanem az Egyesült Államok kormányának jogát, hogy finanszírozza a már elfogadott kiadásokat és kötelezettségvállalásokat. Az adósságplafont az amerikai Kongresszus határozza meg, és módosítja, ha szükséges. Az adósságplafon általában évente növekszik, hogy követni tudja a szövetségi kiadások növekedését és az inflációt.
Adósságplafon emelése és politikai viták
Az adósságplafon emelése gyakran képzi politikai viták tárgyát az Egyesült Államokban. A Kongresszusnak rendszeresen szembe kell néznie a döntéssel, hogy emelje-e az adósságplafont a szövetségi adósság növekedése miatt. Ha a Kongresszus nem emeli meg az adósságplafont, az Egyesült Államok kormánya nem tudja finanszírozni a már elfogadott kiadásokat, ami súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, május 22-én a házelnök, Kevin McCarthy és Joe Biden között még nem született megállapodás az adósságplafon emeléséről. Janet Yellen pénzügyminiszter figyelmeztette a Kongresszust, hogy kevés idő áll rendelkezésre, hogy elkerüljék az ország első valaha volt csődjét. Az elemzők azt jósolják, hogy az úgynevezett X-dátum – azaz a csőd bekövetkezésének időpontja – június elején jöhet el.
A tárgyalások a Fehér Ház és a Republikánusok között megtorpantak, miután a republikánusok kisétáltak egy zárt ajtók mögötti megbeszélésről. A republikánus képviselők a szövetségi költségvetés csökkentését követelik az adósságplafon emelése fejében, de Joe Biden elnök és a demokrata kongresszusi képviselők ellenezték az ilyen követeléseket.
Mi fog történni, ha nem emelik meg az adósságplafont?
Az amerikai adósságplafon a törvény által megszabott legmagasabb összeg, amit az amerikai kormány kölcsön vehet azért, hogy finanszírozza a már jóváhagyott költségvetési tételeket. Ha az Egyesült Államok eléri ezt a plafont, akkor a kormánynak csökkentenie kell a kiadásait, vagy növelnie kell a bevételeit, hogy elkerülje az adósságplafon megsértését. Ha az adósságplafont nem emelik meg, és az Egyesült Államok nem tudja finanszírozni a kormányzati kiadásokat, akkor ez technikailag egy "default", azaz csőd helyzetet eredményez. Ezt úgy is érthetjük, hogy az Egyesült Államok nem tudja teljesíteni a hitelezői felé vállalt kötelezettségeit. Ez pedig komoly gazdasági és pénzügyi következményekkel járhat mind az Egyesült Államokban, mind a globális gazdaságban.
Az elemzők szerint az adósságplafon megsértése jelentős zavarokat okozna a pénzügyi piacokon, beleértve az részvényárfolyamok esését, valamint a fogyasztói és üzleti bizalom csökkenését. Az adósságplafon megsértése esetén az elemzések szerint gyorsan recesszióba süllyedhet az amerikai gazdaság, ami a munkanélküliség növekedéséhez és a fogyasztás csökkenéséhez vezethet. Tekintve, hogy az amerikai kötvények a globális pénzügyi rendszer alapvető részét képezik, ha az Egyesült Államok nem tudja kifizetni a kötelezettségeit, az komoly problémákat okozhat a globális pénzügyi piacokon is.
A Moody's szerint az adósságplafon megsértése még rövid távon is a reál GDP csökkenéséhez, közel 2 millió munkahely elvesztéséhez és a munkanélküliségi ráta közel 5 százalékra emelkedéséhez vezethet (a jelenlegi 3,5 százalékról). A költségek még nagyobbak lennének egy elhúzódó fizetésképtelenség esetén. A CEA (Council of Economic Advisers) szimulációja az elhúzódó fizetésképtelenség hatásait a nagy gazdasági világválsághoz hasonlítja. 2023 harmadik negyedévében - a szimulált adósságplafon-túllépés első teljes negyedévében - a részvénypiac 45 százalékkal zuhan, a fogyasztói és üzleti bizalom jelentős mértékben csökken, ez pedig a fogyasztás és a beruházások visszaeséséhez vezet. A munkanélküliség 5 százalékponttal nő, mivel az emberek csökkentik a fogyasztást, a cégek pedig elbocsátják a munkavállalókat. A nagy gazdasági válsággal és a COVID válsággal ellentétben a kormány nem képes segíteni a fogyasztókon és a vállalkozásokon. A szakadás folytatódik, a gazdaság lassan gyógyul, és a munkanélküliség 2023 végén még mindig 3 százalékponttal magasabb.
Ez jelenleg csak egy piaci FUD (Fear, uncertainty and doubt), mert azért a saját nemzeti valutádban eladósodni nem szokás. Ilyenkor a kormányok és a jegybankok monetáris és fiskális eszközökhöz nyúlnak, hogy a katasztrófát megelőzzék. Ahogy Ray Dalio rámutatott: likviditási problémák esetén az állam mindig megoldja a kialakult pánikszituációt, pénznyomtatással vagy hitelfelvétellel. Hiszen a lehetősége megvan rá, és az államcsődnél bármi jobb, főleg, ha te vagy a világ vezető hatalma.
Amúgy ha tippelnünk kéne, meg fogják emelni az adósságplafont, de az biztos, hogy a pánik valós.
Érdemes egy pillantást vetni arra a CDS-re (Credit Default Swap - ami röviden egyfajta biztosítás), ami akkor fizet, ha csődbe megy az USA. Ez átszámítva egy 0.98%-os valószínűséget ad annak, hogy államcsőd lesz. Viszont szemléletes, hogy korábban hasonló esélyek a 2008-as gazdasági világválság idején voltak.
(A CDS-ek működését szemléletesen mutatja be The Big Short c. film, ami a 2008-as crasht követi nyomon. Ajánljuk, ha még nem láttad volna!)
Röviden: az egyeztetések folynak, jelenleg az történik, ami várható volt: a republikánusok csavargatják a demokraták és Joe Biden csuklóját, hogy minél több politikai teret nyerhessenek, amíg megszavazzák a döntést. Várhatóan nem lesz államcsód, mert az tényleg beláthatatlan következményekkel járna nem csak az USA, de a teljes világgazdaság szempontjából.
Ha rápillantunk az 500 legnagyobb amerikai céget tömörítő S&P500 tőzsdeindexre, a piac sem nagyon hiszi el, hogy itt vége lesz a dalnak, egyébként a tavaly októberi energiapánik óta +20%-ban van az index, ami kiemelkedő teljesítménynek mondható, ahhoz képest, hogy minden hétre jut valami mindmeghalunk hír.
AI vs. Pentagon
És ha már mesterségesen generált piaci pánik…Üdv a jövőben, ahol AI-generált képekkel manipulálják az embereket! Pár nappal ezelőtt került ki Twitterre egy AI által generált fotó, ami a Pentagont ábrázolta, ahonnan éppen valami hatalmas füstöszlop száll fel. Be is rakom a képet, érdemes alaposabban megszemlélni, hogy a lámpatest mennyire szörnyű kreálmány, azonban ez nem gátolta meg a médiumokat és a hírportálokat, hogy tényellenőrzés helyett rögtön megosszák ezt.
A hírportálok és a médiumok ugyanis elsők szeretnének lenni. A közösségi média korában mindenki a figyelem egy szeletéért küzd, az lett a legfontosabb konvertábilis valuta, és dollármilliós reklámbevételekben mérhető az, ha egy világrengető hírt te tudsz leközölni elsőként, amit majd átvesznek tőled minél többen. Csak hát ugye ez egy kacsa volt. A hír leközlése után 30-40 perccel került ki az első közlemény, hogy semmilyen robbanás nem történt a Pentagonnál, és a képet mesterséges intelligencia készítette.
A hír hatására egyébként az S&P500 tőzsdeindex 30 pontot esett percek alatt, ami kb. 0.7%.os szakadás - nagyjából 250 milliárd dollár áramlott ki az amerikai cégek részvényeiből.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a kereskedés nagyon nagy részét a tőzsdéken robotok végzik, akik a másodperc törtrésze alatt kereskedik le az ilyen híreket. Úgyhogy eljön még a jövő, mikor az AI-robotok küzdenek majd egymással a tőzsdéken?
A félig poént félretéve nem csak tőzsdei kereskedési szempontból aggályos, hogy milyen időszak elé nézünk, hanem az AI számos problémát felvet, amire nem hiszem, hogy a jelenlegi státuszban fel van készülve az emberiség. Hamarosan eljön az az időszak, amikor nem lehet tudni, hogy mi valódi tartalom, és mi kamu.
Képzeld el a deepfake videót, ahogy meghackelnek valami hivatalos kormányzati csatornát, és felkerül oda egy bejelentés valamelyik ország elnökétől, hogy megtámadja a szomszédos államot. És akkor még be sem dobtam az atomrakétával való fenyegetés és társai kérdéskörét.
Az biztos, hogy erre kell valamiféle megoldást találni, mert látszik az, hogy egy ennyire amatőr, gagyin megszerkesztett kép is percek alatt bejárja a világsajtót, és a helyesbítő cikkek és a factcheckerek csak órákkal később jelentkeznek.
Egy kutatás bizonyította be évekkel ezelőtt, hogy az álhírek sokkal gyorsabban terjednek, mint a valódiak. Ez jellemzően azért van, mert az álhírek mindig valami nagy horderejű, érzelmekre ható információt tartalmaznak, amit egyszerűen az emberek úgy éreznek, hogy tovább kell osztaniuk. Na ez a probléma fog hamarosan kezelhetetlen mértékű lenni. Nem véletlenül kongatják a vészharangot a világ nagy koponyái, hogy az AI-kutatásokkal kicsit lassítani kéne, amíg a megfelelő fékek és ellensúlyok nincsenek meg a rendszerben.
És akkor tegye fel magában mindenki a költői kérdést, hogy vajon le fognak lassítani a kapitalista vállalatok az AI-fejlesztésével? Nézzük csak meg az Nvidia grafikonját, akinek a napokban jött ki a negyedéves jelentése, és felülmúlt minden várakozást, illetve a jövőnek is nagy reményekkel futnak neki, miután az AI-fejlesztések rengeteg számítási kapacitást igényelnek. A ChatGPT betanítását pl. az Nvidia 10.000 GPU-ján végezték, és tudják jól, hogy a felhőszolgáltatások, az adatközpontok és az AI a jövőben a mostaninál is még nagyobb szerepet fog játszani. Ehhez pedig olyan cégek termékei kellenek, akik a megfelelő számítástechnikai kapacitást tudják biztosítani hozzá.
Az Nvidia részvényei a jelentés után másnap reggelre majdnem 25%-ot emelkedtek, ezzel a világ 6. legnagyobb cége lett. (Első öt: Apple, Microsoft, az egyetlen nem USA-beli, a Saudi Aramco - utána pedig Alphabet, Amazon).
Biztos vagyok benne, hogy ilyen gigantikus növekedés után a techcégek azt fogják mondani, hogy “oké, mi félretesszük az AI-irányába tett fejlesztéseinket és kutatásainkat, mert sokkal fontosabb egy kiszámítható jövő az emberiség számára, mint a pénz.” Vagy nem.
A végére még egy szolgálati közlemény: a cikkek ugyanúgy ingyenesek maradnak, ahogy eddig - viszont ha úgy érzed, hogy a tartalom értékes és szívesen támogatnál minket, akkor ezen a gombon megteheted:
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
Máté, siki
Truesight discord szerver when?