⚒Vissza a szocializmusba?
Magyarország előre megy, nem hátra - csak merre is nézünk pontosan?
Ez itt a TrueSight, minden idők egyik hírlevele! Nézzük, miről lesz szó a mai részben:
meghosszabbított árstop + kötelező akciók
hullanak a magyar cégek, mint a legyek
Francia gyermekvédelmi törvény
kitartunk a szar munkahelyünk mellett
India lett a Föld legnépesebb országa
Na, zuhanjunk is neki!
Meghosszabbított árstop
A magyar kormány 2023 június 30-án meghosszabbította az árstopokat, amiket előtte húsvétig hosszabbítottak meg, azelőtt pedig őszig. A kérdés, hogy meddig fog kitartani ez a rendkívül populista, mesterségesen árfelhajtó hatású intézkedés. Nem szeretnénk túl sokat írni róla, elég sok TrueSight cikkben veséztük ki, mennyire káros ez rövid- és középtávon úgy a gazdaságnak, mint a fogyasztóknak is. Inkább azon érdemes elgondolkozni, hogy mennyire lehet egészséges az ország politikai és vagyoni stabilitása, ha ilyen rövid időtávú perspektívája van az államnak. Az MNB már hónapokkal ezelőtt átállt havi tervezésre, itt pedig az ország gazdaságának és élelmiszer-ellátásnak toldozgatása-foltozgatása zajlik ilyen-olyan intézkedésekkel már több, mint egy éve.
A kormány látványosan nem akarja elengedni azt az intézkedést, ami gyakorlatilag az összes közgazdász szerint káros, és egyedül rövidtávon van értelme. Éppen ezért az EU duplája nálunk az élelmiszerár-emelkedés, és ezzel a további három hónappal meghosszabbított árstoppal valószínűleg szerte is foszlott a kormány nagy jóslata (vágyakozása), hogy 2023 végére sikerül egyszámjegyűvé csökkenteni az inflációt.
A szomorú pedig az, hogy úgy tudtunk éppenhogy 0.5%-nyit csökkenteni az infláción 2 hónap alatt, hogy brutálisan visszaesett a kiskereskedelmi forgalom. A magyaroknak nem sok tartaléka van, a kormánynak nincsenek hosszútávú tervei, és hamarosan be fog következni a rossz világ.
A probléma akkor fog jelentkezni, mikor az MNB-nek el kell kezdenie csökkenteni az alapkamatot (most 13%), és így majd a pénzitézetek számára fentartott nagyon magas hozamú, rövidtávú forintbetéteket is meg kell részben szüntetnie. Ez a forint gyengülését fogja jelenteni, mert ilyen magas hozamok jelenlétekor (pl. egynapos betéti tender 18%-os éves hozammal fut) forintban éri meg tartani a pénzüket a nagy játékosoknak. Viszont onnantól kezdve, hogy nem lesz ilyen csábító ez a lehetőség, a forint gyengülni fog a többi valutához képest, és újra jöhet a 400 Ft fölötti USD, illetve a 400 forint fölötti EUR.
Ami pedig azt jelenti, hogy az importtermékek (gyakorlatilag minden) drágulni fog, miközben a magyarok egyre rosszabb anyagi helyzetben vannak már most is. Sajnos ez előbb-utóbb be fog következni, mert a 13%-os jegybanki alapkamat fenntarthatatlan, egy kézifék a gazdaság számára - konkrétan brutál módon bezuhantak a hitelezések, amik a vállalkozásokat pörgetik.
Kötelező akciók
A kormány az árstop ellenére érzi, hogy megfizethetetlenek az alapvető élelmiszerek sok ember számára, úgyhogy bevezették a roppant imponzás, szocialista tempójú “kötelező akciók” intézményét. Elvileg kötelezően kell majd többfajta alapvető élelmiszert akcióban tartani az áruházaknak legkésőbb június 1-től, és az előző 30 nap legalacsonyabb áránál 10%-kal kell olcsóbbnak lennie az ilyen termékeknek. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy az üzletek ezt hogyan fogják megoldani, pontosan láttuk, hogy mennyire aljas módon verték fel korábban a kiskereskedelmi hálózatok kollektív módon az élelmiszerek árát, amíg rá lehetett fogni mindent az inflációra.
Igazán nem akarunk nagyon foglalkozni a témával, mert még a gondolat is nevetséges, hogy ilyen tartalmakról kell cikkeket írni. Az a helyzet, hogy a kormány elindult egy olyan utcába, ahol csak előre lehet menni - kitalálták, hogy az árstopoknak márpedig maradniuk kell, és ennek kapcsán számos olyan, ép ész számára felfoghatatlan intézkedést vezetnek be, ami nem megoldás a problémára, csak tüneti, palliatív kezelés, ami mesterséges módon pár hónapig nyújt valami megoldást. Ez látszott akkor, mikor meghirdették korábban a “Nemzeti Árukereső” intézményét is, talán a kötelező akciók világa is ezen a tengelyen értelmezhető, hogy majd folyamatosan online nyomon lehet követni azt, hogy hol vannak még az olcsó élelmiszerből.
Lenne egy merész ötletem, hogy mi lenne, ha nem avatkoznánk be a szabad piaci mozgásokba, és akkor lehet, hogy nem nálunk lenne minden a legdrágább? Tudom, olyan mint a fogfájás, lehet halogatni a dolog meglépését, azonban végül mindenképpen el kell vele menni fogorvoshoz. Kellemetlen, egyszer viszont ígyis-úgyis meg kell lépni. Célszerű lenne azt a fájós fogat akkor kihúzni, mikor a gond elkezdődik, nem addig várni, amikorra már a fél arcod akkora, mint egy sárgadinnye, aztán akkor a szájsebészeten lehet a cipőorrodat bámulni, hogy milyen jó lett volna egy éve meglépni azt, amit akkor nem mertél… (És ki tudja, hogy a mi analógiánkban a szájsebészet az mi lesz… IMF-hitel? Külföldi segélycsomag, netán valami extra EU-s források lehívása az ország számára?)
A jó hír, hogy ezek után a szintek után most már tényleg csak a jegyrendszer a következő lépés, azt pedig csak nem merik meglépni, az ismert történelmi okok miatt.
Magyar cégek a levesben
Fél éve átfordult a tendencia, és több céget számolnak fel, mint ahány újat alapítanak. A magyar cégek 1%-a szűnt meg az év első három hónapjában, és az elmúlt félévben annyi céget számoltak fel, mint korábban egy év alatt. A KATA eltörlése és a moratórium vége most ért be, úgyhogy kicsit emiatt lehet torz a statisztika, de az biztos, hogy a vállalkozási kedv folyamatosan csökken az országban az elképesztő bürokratikus- és adóterhek miatt. Az is gond, hogy az évek alatt bajbajutott vállalkozások számára legtöbbször csak államilag támogatott hitelek állnak a rendelkezésükre mentőövként, úgyhogy sok olyan cég van még itt lélegeztetőgépen, amit egy esetlegesen bekövetkezhető recesszió még inkább megtizedelhet.
Többször említettük, hogy egy ország felemelkedésének és a polgári kultúrának egy fontos eleme a vállalkozások és cégek jelenléte, és végső soron a cél a nemzetközi terjeszkedés lenne. Nálunk itt pont az ellenkezője zajlik: a KATA-törvénnyel és a hatalamas terhekkel a béka segge alatt van itthon a vállalkozói kedv. Minden intézkedés inkább abba az irányba tereli a lakosságot, hogy legyenek munkavállalók, az se baj, ha valami nagy, külföldi multinál, egy alacsony hozzáadott értéket igénylő összeszerelő-üzemben. Változni ez aligha fog, amíg nincsenek meg az egyszerűsített feltételei annak, hogy valaki szerencsét próbálhasson - mint ahogy a világ fejlettebbik részén szokás. Sok országban van még most is a korábbi KATA-hoz hasonló adózási rendszer, ahol befizetsz X összeget évente az államnak, és cserébe azt csinálsz, amit szeretnél. Sajnos nálunk a rendszert túl sokan játszották ki, de hát ilyen itt a “rafkós magyar” vállalkozói mentalitás. Van még mit tanulnunk és fejlődnünk, azt hiszem, mert könnyíthetnek itt bármilyen rendszeren, amíg kiskapuk keresésére meg a rendszer kijátszására fogják használni sokan, addig úgysem lesz változást. Igazi 22-es csapdája.
Franciák és a gyermekvédelem
A polgári kultúra megalapozója, Franciaország szabályozná azt, hogy a szülők hogyan és mit oszthatnának meg a gyermekeikről a közösségi médiában. A tervezet még nem teljesen tiszta és végleges, de arról szól, hogy megtiltanák a szülőknek azt, hogy a gyermekek beleegyezése nélkül fotókat töltsenek fel róla az internetre. Az influencerek külön szomorúságára pedig ha gyerekfotókkal pénzt keresnek, akkor a befolyt összegeket egy külön számlára kéne gyűjteni, amit pedig a gyermek rendelkezésére kéne bocsátaniuk 16 éves kora után.
Egy 2018-as, angliai gyermekvédelmi jelentés szerint átlagosan 1300 kép kering egy gyerekről az interneten, mielőtt betölti a 13 éves korát. Van már a jelenségnek saját neve, a sharenting, amit a “share” és a “parenting” kifejezésekből gyúrtak.
Az intézkedés szép és jó, és kell is, viszont azért aggályos, hogy mi az, hogy a “gyerek beleegyezése”. Éppen azért van a probléma is, mert a gyermek nem tudja, mi jó neki, és mit jelent az, hogy fentvan a képe az interneten, ezért a szüleire fogja bízni a döntést, hogy beleegyezzen-e. Szóval itt a szülőket kéne edukálni, mert a gyermek úgyis bele fog egyezni a fotó felrakásába, ha anyuka meggyőzi őt, hogy márpedig ezt mindenképpen fel kell rakni, mert kell a lájk…
Szar a munkánk, de kitartunk
A Work Force HR-szolgáltató nemrégiben készített egy felmérést, ami elkeserítő tényeket közölt a magyar munkavállalókról. Röviden: nem szeretjük a munkánkat, keveset keresünk, ennek ellenére mégsem merünk váltani.
A reprezentatív közvéleménykutatás eredménye kicsit hosszabban:
-a válaszadók 41%-a kapott tavaly fizetésemelést, de csak 2/3-uk kérte, 1/3-uk esetében a munkáltató adta magától. (Értsd: a munkavállalók nagyjából 25%-a kért és kapott fizetésemelést.)
-durva a különbség a régióknál, látszik a versenyszektor: Budapesten a proaktív kezdeményezések 27%-át, míg vidéken 72%-át utasították el.
-a megkérdezettek 52%-a az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált.
A következtetés egyszerű: pénz nincs, de bizonytalanság van, és sokan úgy vannak vele, hogy inkább nem mernek váltani, mert a biztos szar az jobb, mint a bizonytalan bármi. Ez vidéken könnyebben érthető, egyszerűen kevesebb a lehetőség helyben. Viszont továbbra is azt vallom, hogy a képzett, munkájára igényes munkavállaló mindig fog tudni változtatni és váltani is, igaz, ehhez energiát kell befektetni, és ki kell lépni a komfortzónából.
Álljon itt a hustle culture őshazájából, az USA-ból egy grafikon, hogy a 2008-as világválság óta a versenyszférában jobban megéri munkát váltani, és nem csak fizetés szempontjából. A pénz egy dolog, azonban az megfizethetetlen, hogy olyan helyen dolgozz, amit szeretsz is csinálni.
Természetesen sok összetevője van a munkahely váltásának, azonban az biztos, hogy nagyon nem mindegy, hogy mivel töltesz napi 6-10 órát, ami a napod 1/3-a, viszont az ébren töltött óráidnak nagyjából a fele.
A Substack és a Twitter összeveszett, úgyhogy nem lehet jelenleg tweetet embedelni, de pont ma posztoltam a témával kapcsolatban egy képet, ami egyébként dr. Máté Gábor “Normális vagy” c. könyvéből származik, és pontosan a témába vág:
Ha gondolod, kövess Twitteren is, igyekszem releváns gazdasági és mindsettel kapcsolatos tartalmakat is megosztani.
India a topon
És ha már világ: ideje átírni a történelemkönyveket, nagyjából 1 hete India számít a Föld legnépesebb országának, lehagyva Kínát.
Pár jóslat az ország jövője kapcsán:
-az ország korfája sokkal kedvezőbb, mint kínáé, az ENSZ jóslatai szerint 2100-ra India 1,5 milliárdos lakosságú lesz, míg Kína ennek nagyjából felére, 780 milliósra fog zsugorodni
-India 2022-ben előzte meg az Egyesült Királyságot a GDP világrangsorában, ezzel az 5. helye kúszott fel. A Morgan Stanley elemzői szerint 2027-re a dobogó harmadik helyéig is eljuthat, Kína és USA mögött. (Természetesen az egy főre eső GDP egy másik kávéház.)
-Indiában az utóbbi években jelentősen csökkent a mélyszegénységben élők aránya, és a digitalizáció is elképesztő szinteken van. Az emberek 70%-a rendelkezik okostelefonnal, és az ország lakosságának több, mint fele, mintegy 750 millió embernek van online jelenléte.
A jövő? India nagy kérdése az elkövetkezendő időkben a klímaváltozás lesz, hogy lesz-e elegendő élelmiszer, lesznek-e hőhullámok, továbbá az esetlegesen emelkedő tengerszintek is milliók életét befolyásolhatják. Ezek olyan faktorok, amik az ország teljes sorsát befolyásolhatják.
Ha bővebben utánaolvasnál a témának, ezen a linken találsz egy threadet.
A végére még egy szolgálati közlemény: a cikkek ugyanúgy ingyenesek maradnak, ahogy eddig - viszont ha úgy érzed, hogy a tartalom értékes és szívesen támogatnál minket, akkor ezen a gombon megteheted:
Várjuk a visszajelzéseiteket kommentben is!
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
Máté