Hétvégén már az idei első hó is leesett, úgyhogy nem csak az árak fagytak. Nézzünk pár kellemetlen, de annál fontosabb hírt hétindítónak! A mai részben szó lesz ezekről:
Magyar gazdasági és inflációs csalamádé
Elindult a futballtörténelem legfurább VB-je
Magyarország, a régió vesztese
Annyi negatív gazdasági és inflációs adat jött ki az előző napok során, hogy a nyugalmunk megőrzése miatt vázlatpontszerűen tudjuk csak felsorolni - aztán utána hozzácsapjuk a gondolatainkat is. Foglalj helyet, végy pár mély levegőt, és jöjjön a kőkemény valóság pusztán azért, hogy a tényekkel tisztában legyünk.
-Magyarországon nőttek a legjobban az élelmiszerárak az egész EU-ban az elmúlt egy évben, 45,2%-kal nyertük meg a versenyt. A dobogó 2. és 3. helyén Litvánia és Lettország áll 33,3 és 30,5 %-kal.
-A “drága kenyér” felsóhajtás új értelmet nyert - 82,8%-kal kerül többe a kenyér nálunk, mint egy évvel ezelőtt. Az EU második legnagyobb inflációjával bíró országában, Lettországban ez csupán 36,6%.
-Érdemes figyelembe venni, hogy az inflációt a hivatalos fogyasztói kosár adatai alapján számolják, azonban a G7 gazdasági hírportál már évek óta egy saját vizsgálatot is végez, amely során hónapról hónapra feljegyzik a tényleges fogyasztói árakat több hazai boltláncban. Az ő számításaik szerint az élelmiszárárak drágulása nem 45,2, hanem 54,3 %-os az elmúlt 12 hónapban.
-Ezek a hivatalos számok amúgy figyelmen kívül hagyják az egyere inkább hódító "shrinkflation” (magyarul is próbálkoztak a szóval: zsugorfláció) jelenségét. Ez az, mikor az árakat nem növelik, de a termék fizikai mérete csökken. Ismerős gondolom a 9 decis étolaj, a 330 grammos “félkilós” tejföl jelensége is. Az egyszerű pszichológiai trükk hatására úgy hagysz ott több pénzt a boltban, hogy fel sem tűnik, és még boldog is vagy, hogy milyen üzletet csináltál.
-Már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint is elhibázott és fenntarthatatlan a Magyarországon bevezetett árstop intézménye, és véget kell vetni neki. A szervezet keményen bírjálja egyébként a politikai döntéseket és a koronavírus-járvány kezelését is, ahol megkezdődött az infláció elszabadulása (pl. a választások előtti osztogatásokkal.) Kiemelték, hogy az árstop nemhogy csökkenti, hanem növeli az infláció mértékét, és inkább szociális alapon kéne segíteni a leginkább rászoruló rétegek támogatását - eskü, hogy nem vagyunk IMF-tanácsadók, de pontosan erről beszéltünk mi már korábban is.
-És ha már árstop: a MOL kijelentette, hogy ettől a héttől kezdve fennakadások várhatóak a kis benzinkutakon, ahová nem fognak szállítani a stratégiai tartalékkészletek visszatöltése miatt. Egyébként 2022. november 15-én lett egy éves a benzinárstop, és még ki tudja, hol a vége. A tippünk egyébként az, hogy valahogy a kormány az EU-s pénzek megérkezéséig próbálja kitolni a nyilvánvalóan fenntarthatatlan és ellátási hiányokhoz, valamint csak duplán emelkedő inflációhoz vezető árstopok megszüntetését. Most nem áll túl jól a szénánk a nagyjából 13 milliárd Euros támogatás tekintetében, csütörtökön fognak szavazni az EP-ben erről. Tényleg szurkolunk, mert cudar világ jöhet, ha elesünk ezektől a pénzektől, és sajnos gyorsan 450 majd 500 forintos Euro korszaka lehet úja. A huzavona valószínűleg el fog még tartani, mert a bizottságban látni akarják, hogy a “reformok működnek”, az pedig időbe telik.
-Az ország felén kint van az eladó/kiadó tábla. A KSH szerint az év első felében mintegy 2000 üzlet zárt be, és a rezsiárak elszállásával sokszorosára ugorhat fel ez a szám a második félév végére. Számos cégnek járnak le amúgy december 31-ével a fix szerződései az energiaszolgáltatókkal, így ők 2023-tól vehetik majd jóval drágábban az áramot, ami kiugró esetekben a korábbi tízszerese is lehet. Nem tudunk szebben fogalmazni, ez egy igazi “szarvihar”, aminek amúgy az elemzők a legmélyebb pontját 2023 második negyedévére várják. Egyébként nagyjából ekkorra várják az infláció tetőzését is.
Következtetés: tényleg ne haragudjatok, nem el akarjuk elvenni senkinek az életkedvét így hétindításként, de fontos tisztán látnunk a számok kapcsán. Hogy egy kis hopium legyen, az is biztos, hogy ez a világpiacokon csak egy átmeneti, szar időszak, és a piacok ciklusosságának értelmében minden ilyen rossz időszakot javulás követ. (Természetesen ez majd csak utólag derül ki, hogy mikor volt igazán rossz - miután van mihez viszonyítani.)
Az egyik nagy “mumus”, a földgáz ára pl. elkezdett már normalizálódni a nyárvégi pánik után, bár ha kizoomolnánk a grafikonon, akkor láthatnánk, hogy kb. 20x (!!!) drágább még most is, mint a covid alatt - amikor extrém olcsó volt persze a sok leállás miatt, mert végeredményben minden a kereslet-kínálat arányától függ. De végül bárhonnan is kezdjük a vizsgálódást, a következtetés ugyanaz lesz: a mesterségesen bepörgetett gazdaság a kínálat csökkenésével volt az, ami elindította a mostani kataklizmát. Erre jött még rá a háború a szomszédban, a szankciók, és az újabb nyomtatások.

Fájó amúgy látni, hogy a pénznyomtatásról annyira nem tudnak lejönni az országok, hogy még hetekkel ezelőtt is volt ilyen jellegű osztogatás az USA-ban, illetve a németeknél és a briteknél is, csakhogy a legnagyobbakat említsük. Infláció ellen küzdeni pénznyomtatással egyébként pont olyan, mint háborúzni a békéért, de az feltűnő, hogy aki egyszer elindul ezen az úton, az nagyon nehezen tud leállni.
Továbbra is tartjuk azonban azt, hogy a válságok, a recessziók egyfajta tisztulást hoznak magukkal, és azok, akik talpon tudnak maradni, és új, innovatív dolgokban képesek gondolkozni, azok lesznek a következő nagy ciklusok nyertesei. Minden válság vagyoni újraelosztást jelent, és számos lehetőséget tartogat magában azoknak, akik nem csak passzív elszenvedői a folyamatnak.
Nem, befektetési tanácsokat még mindig nem szeretnénk adni, mert még nem tetőzött ez a válság, de mindenképpen készülünk majd ilyen jellegű cikkekkel a közeljövőben. Természetesen nem “pénzügyi tanácsokként” tálalva, hanem leírva azt, hogy mi milyen lehetőségekben gondolkozunk.
Egy évvel ezelőtt ilyenkor, mikor megírtam az új könyvemet “Majdcsak lesz valahogy” címmel, nem gondoltam volna, hogy hetente kell majd ezt mantrázni, de hidd el, hogy előbb-utóbb minden rendeződik majd.
És ha már pozitív szemlélet, a nagyobb képet is lásd: a KSH friss felmérése alapján az ország felső 20%-ához tartozol, ha 410.000 Ft-ot meghaladja a havi bruttó kereseted, még ha sokszor nem is így érzed. Mondjuk talán érdemes megjegyezni azt is, hogy a minimálbér és a járulékterhek folyamatos emelésével egyre nő a feketén foglalkoztatottak aránya - és ez a hazai vállalatok folyamatosan romló helyzete miatt nem is igazán fog javulni.
Vasárnap elstartolt az eddigi legfurább foci-VB
Hogy finoman fogalmazzunk, a csillagok egy speciális „együttállása” kellett ahhoz, hogy az arab ország 2022-ben futball világbajnokságot rendezzen, ráadásul a megszokottól eltérően november-decemberben. (Ezek a csillagok mind-mind a pénzhez köthetőek.)
Számtalan újság és interenetes hírportál járta már körül a kérdést: rendszerszintű korrupció, megvesztegetés, sportszergyártói bojkott, emberi jogok sárba tiprása és számtalan – főleg keleti – vendégmunkás halála jellemezi a katari győztes jelentkezést és rendezést.
A történet 2010-ig nyúlik vissza - világot akkoriban napokig sokkban tartotta a hír, amikor kihirdették, hogy Katarnak ítélték a 2022-es világbajnokság rendezési jogát. Azért is volt ez meglehetősen furcsa, mert minden másik pályázat jóval felkészültebb volt, az országok nagyobb hagyományokkal rendelkeztek és a FIFA számára is nagyobb várható bevétellel kecsegtetett.
Ekkoriban már elkezdtek kidőlni a csontvázak a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA szekrényéből. Oknyomozó újságírók hada foglalkozott a témával, hogy a szervezeti kultúrájuknak elemi részévé vált a korrupció. Sepp Blatter és később Michael Platini irányítása alatt a FIFA-ban sok száz millió (vagy milliárd) dollár tűnt el, illetve landolt svájci vagy Kajmán-szigeteki bankszámlákon. Minél kisebb és szegényebb országból érkezett a delegált a bizottságokba, annál könnyebb volt őket megvesztegetni, vagy a szavazatukat megvásárolni. Mielőtt elkezdődött a tisztulás 2015-ben, a 2018-as orosz és a 2022-es katari pályázatban csúcsosodott ez ki.
Ez azonban csak a torta egyik szelete a sok közül. Az évek során szépen lassan kerültek elő a bizonyitékok, az FBI javaslatára például magasrangú tisztviselőkön is rajtaütöttek, illetve a korábbi aranylabdás futballistát, Platinit is letartóztatták elnöki tevékenysége „jutalmaként”.
Hiába mindez, ennek ellenére sem vették vissza a rendezési jogot Katartól, emberi ésszel felfoghatatlan összeget költöttek az infrastruktúrára, és bizonyára a FIFA sem szeretett volna kártérítést fizetni a döntés utólagos módosításáért.
A botrányok viszont ezzel nem szűntek meg, sőt. Riportok szerint az építkezések során több ezer vendégmunkás vesztette életét köszönhetően az embertelen körülményeknek. Elviselhetetlen melegről, nem megfelelő védőfelszerelésről és ellátásról szólnak a hírek. A nyári 50 fokos hőség miatt egy teljes új időpontban, a téli szezon harmadánál rendezik a vb-t, a megszokott nyári helyett.
Az elmúlt két évtized trendje, hogy az olajból meggazdagodott arab országok a turizmus, nyugati kultúra és a sport felé fordulnak – felismerték, hogy ez egy befektetés a jövőbe, mivel az olaj uralta világ nem tart örökké, és igy szeretnének értéket teremteni, továbbá megkerülhetetlen szereplővé válni a sportban is. Gondoljunk csak arra, hogy rendeztek már kézilabda- és torna-világbajnokságot, világkiállításokat, és 2024-ben az úszók is itt versenyeznek majd egymással. A végcél számukra nem lehet más, minthogy az olimpiát is Katar fővárosába, Dohába vigyék. Ez mind-mind nemes cél, ugyanakkor a módszerek és a körülmények rengeteg kivetnivalót hagynak maguk után, felelősségre vonásokról viszont nem sokat hallunk.
Sajnos ezeket nem tudjuk meg nem történtté tenni, a döntéshozóknak figyelnie kéne arra, hogy ez ne történhessen meg újra, azonban azt látjuk, hogy a pénz minden egyébként fontosnak hangoztatott értékrendet felülír.
A legabszurdabb fotó az elmúlt napokból pl. a szivárványos karszalagot Európában büszkén viselő és térdelő angol válogatott csapatgépe, akik “kőkeményen megmutatták” a katariaknak, hogy ők mennyire toleránsak, ha már a szivárványos zászlót betiltották. A repülőgépükre felírták, hogy “szivárvány”…Hát nem lennénk most a hazaiak helyében!
És ha már pénz: szerencsére a szokásos köröket letolták a magyar médiában, minden nagyobb hírportál roppant fontos vezércikkben számolt be róla, hogy nagyjából 5000 forintnak megfelelő összegbe fog kerülni a korsó sör a stadionokban, hogy kilázonghassa magát a kommentszekció.
Talán álljon itt a blokk zárásaként egy gyönyörű kép arról, hogy mivel köszöntik az országba látogató turistákat:
A mi tanácsunk az, hogy mindezek ellenére próbáljuk meg élvezni a világbajnokságot, mást úgysem tehetünk. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egy ilyen elcseszett világ, ahol a Coca-cola a nemzetközi klímacsúcs, a Mc Donald’s meg az olimpia egyik főszponzora. Hát akkor Katar miért ne lehetne (jó sok pénzért) a kulturális és szociális különbségek csökkentéséért egyébként küzdő futball jelenleg ünnepelt sztárja?
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Pacsi,
Máté
és Proxxi