💸Miért nem bánunk jól a pénzzel?
Kognitív torzítások a pénzügyeidben.
Mi, emberek szeretünk magunkra racionális lényként gondolni, azonban sajnos az a helyzet, hogy gyakran egyáltalán nem racionális alapon hozzuk meg a döntéseinket. Az agyunk egy nagyszerű, ámde lusta szerv, amely ott igyekszik lerövidíteni és megkönnyíteni a saját dolgát ahol csak tudja. Éppen ezért gyakran észre se vesszük, hogy valamilyen kognitív torzítás csapdájába estünk, csak akkor, amikor már késő. A mai cikkben ezekről lesz szó.
Mit jelent egyáltalán az, hogy “kognitív”?
A "kognitív" szó az érzékeléssel, gondolkodással, érveléssel és emlékezéssel kapcsolatos mentális folyamatokra utal. Ez vonatkozik az információk megszerzésével, feldolgozásával, tárolásával és visszakeresésével kapcsolatos valamennyi mentális tevékenységre és folyamatra. A kognitív folyamatok felelősek azért, hogy hogyan gondolkodunk, valamint hogyan érzékeljük és értelmezzük a körülöttünk lévő világot.
Ehhez képest a kognitív torzítások olyan szisztematikus gondolkodási és döntéshozatali minták, amelyek hibák elkövetéséhez vagy pontatlan következtetések levonásához vezethetnek. Ezek egyfajta mentális rövidítések (flancosabb néven heurisztikák), amelyet az agyunk az információk gyors és hatékony feldolgozására használ. Ugyanakkor arra is késztethetnek, hogy figyelmen kívül hagyjunk fontos információkat vagy hibás ítéleteket hozzunk.
A kognitív torzítások életünk minden területére hatással lehetnek, ideértve a személyes kapcsolatainkat, a munkánkat és a pénzügyi döntéseinket is. Általuk olyan döntéseket hozunk, amelyek nem feltétlenül szolgálják mindig a legjobb érdekünket. Ez történhet például úgy, hogy túlságosan bízunk saját képességeinkben, esetleg hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a könnyen hozzáférhető vagy érzelmileg kiemelkedő információknak, ahelyett, hogy minden rendelkezésre álló bizonyítékot figyelembe vennénk.
A következő részben kicsit próbálj elvonatkoztatni a direkt grafikont bámulós, tőzsdei kereskedős és befeketős mentalitástól, kérlek! Úgy tűnhet, hogy ezekről szól ez a blokk, azonban ez csak azért lehet, mert a pénzügyek és az érzelmek (illetve a kognitív torzítások) kapcsolata legegyszerűbben a tőzsdei kereskedés világán keresztül értelmezhető és figyelhető meg. Sokan kutatták már ezt az évszázados témát, ami a holland tulipánbuborékkal indult, és a napjainkban is megfigyelhető, elég a Tesla-részvények szárnyalására vagy a kriptopiacra gondolni. A kereskedés, és így a pénzügyek kezelése is 90% pszichológia, 7-8% tudás és 2-3% szerencse. A pénzkeresés és annak az elvesztése is fontos érzéseket fog kiváltani belőled - ezeket kell tudatosítani magadban. Ez is, ahogy számos más területe az életnek az önismeretről szól, hogy úgy tudsz megfelelő, racionális alapokon nyugvó döntéseket hozni, ha az érzelmi és a tudattalan faktorokat megpróbálod a lehetőségekhez mérten minél jobban kiiktatni a döntési mechanizmusban.
Néhány példa a leggyakoribb torzításokra
Az agyunk számos módon tud minket befolyásolni döntéseink során. Ezek közül hoztuk el nektek a leggyakoribbakat, amikre érdemes odafigyelni. Ezeknek kiemelt fontossága van a tőzsdei kereskedések és vállalkozások során, de úgy gondoljuk, hogy az ismeretük nagyban befolyásolja a sikerességünket, mivel alapvetően az elme és az anyagiak kapcsolatáról szól. Érdemes kicsit mindegyik pont után megállnod és gondolkoznod egy saját életedből vett példán - hidd el, lesznek bőven!
Nézzük hát:
Megerősítési torzítás: Az a tendencia, hogy olyan információkat keresünk, amelyek megerősítik meglévő meggyőződéseinket és figyelmen kívül hagyjuk azokat, amelyek ellentmondanak nekik. Ez végső soron arra vezethet, hogy hiányos és/vagy elfogult infókon alapuló döntéseket hozunk. Például valaki, akinek szent meggyőződése, hogy XY részvény az évtized befektetése lesz és emiatt csak olyan híreket és elemzéseket keres, amelyek alátámasztják ezt a meggyőződését. Emiatt figyelmen kívül hagy minden olyan negatív információt, amely ennek ellenkezőjét sugallja, aztán a végén koppan egyet, amikor a részvény bezuhan 90%-ot.
Túlzott magabiztosság: Az a meggyőződés, miszerint jobbak vagyunk a (pénzügyi) döntések meghozatalában, mint amilyenek valójában (pedig nem), ami ezáltal túlzott kockázatvállalást eredményezhet. Ez a torzítás a képességeinkbe vetett túlzott bizalomhoz és a potenciális kockázatok figyelmen kívül hagyásához vezethet. Az előző példánál maradva, ha valakinek sikeresnek bizonyult egy korábbi befektetése vagy kereskedés tekintetében éppen egy jó szériában van, az könnyen túl magabiztossá válhat és a kelleténél nagyobb kockázatot vállalhat. A végeredmény hasonló lesz, mint az előző példában.
Lehorgonyzási heurisztika: Az a tendencia, hogy döntéseink meghozatalakor túlnyomó részben az első benyomásra/információkra támaszkodunk. Ez ahhoz vezethet, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek hiányos vagy elfogult információkon alapulnak. A két híres pszichológus, Amos Tversky és Daniel Kahneman is ezt vizsgálta egyik kísérletük során. A kísérletben az embereket két csoportra osztották és az egyiknek azt mondták, hogy becsüljék meg az 1x2x3x4x5x6x7x8 szorzat eredményét, míg a másiknak a 8x7x6x5x4x3x2x1 szorzatét. A kutatás során azt találták, hogy míg az első csoport becslésének medián értéke 512 volt, addig a második csoporté 2250. Ha racionálisan gondolkodnánk, akkor figyelmen kívül hagynánk az ilyen irreleváns infókat, azonban a kutatás arra mutatott rá, hogy ezek igenis szerepet játszanak a megítélésünkben. A lehorgonyzás hatása még akkor is befolyásolta az alanyok döntését, ha tájékoztatták őket erről.
Elérhetőségi torzítás: Az a tendencia, hogy túlbecsüljük azon események valószínűségét, amelyek emlékezetünkben jobban megmaradtak vagy könnyebben hozzáférhetőek, mint például a közelmúltbeli piaci ingadozások vagy hírek. Ez az elfogultság arra vezethet, hogy túlbecsüljük az egyes befektetésekkel kapcsolatos kockázatokat, vagy hiányos információkon alapuló döntéseket hozunk. Az emberek nagyobb valószínűséggel fektetnek be egy adott iparágba vagy ágazatba (pl. mesterséges intelligencia), mert a közelmúltbeli hírek (pl. ChatGPT) vagy események miatt az emlékezetében jobban megmaradt és könnyebben elérhető ez az információ. Érdekes amúgy, Peter Lynch, a híres befektető ír arról a könyvében (One Up On Wall Street), hogy az emberek nemes egyszerűséggel képesek úgy részvényt választani a befektetésükhöz, hogy “melyik neve hangzik jobban.”
Veszteségkerülés: Az a tendencia, hogy a veszteségek fájdalmát erősebben érezzük, mint a nyereségek örömét, ami ezáltal óvatosabb döntésekhez vezethet. (Amúgy alapszabály, hogy egységnyi értékű veszteség nagyjából kétszer akkora érzelmi töltetet hordoz magában, mint ugyanakkora nyereség.) Ez nem feltétlenül baj, azonban arra késztethet bennünket, hogy elkerüljük a kockázatok vállalását még akkor is, ha a lehetséges nyereségek meghaladják a lehetséges veszteségeket. Néha azonban fontos, hogy (az ésszerűség keretein belül) vállaljunk némi kockázatot, mivel “aki nem mer, nem nyer”.
Visszatekintési torzítás: Amikor utólag úgy gondoljuk, hogy egy esemény előre látható volt, még akkor is, ha nem volt az. Persze, főleg nagy horderejű black swan eventek esetén utólag könnyen helyére illeszthető minden puzzledarab, elsősorban emiatt alakul ki ez a probléma. Ez a kognitív torzítás arra vezethet, hogy túlbecsüljük a jövőbeli események előrejelzésének képességét, és hibás feltételezéseken alapuló döntéseket hozunk, amivel később szintén könnyen megégethetjük magunkat. (Ahogy többször említettük, a “black swan” eseményeknek az lényege, hogy utólag könnyen láthatóak, viszont előre nagyon nehezen - épp ezért következnek be. Az öreg 22-es csapdája, ugyebár.)
Sunk Cost Fallacy / Concorde-effektus (elveszett költségek tévhite): Az a tendencia, hogy a már befektetett idő vagy pénz miatt továbbra is beruházunk egy projektbe vagy eszközbe, még akkor is, ha ez nem racionális. Ez az előítélet arra késztethet, hogy a múltbeli befektetések alapján hozzunk döntéseket, ahelyett, hogy egy eszköz jelenlegi értékét vennénk figyelembe. Ennek érdekes példája a névadó Concorde cég, amibe - bár tudták, hogy soha nem fog megtérülni - éveken át öntötték a pénzt, csak mert ragaszkodtak hozzá. Ez az egyik legtöbb kárt okozó kognitív torzítás amúgy, mert pénz mellett még rengeteg időt és energiát is ki tudunk dobni az ablakon.
Keretezési hatás: Egy döntés során a megfogalmazás módja is befolyásolni tuudja az észlelésünket. Nem mindegy például, hogy valami nyereségként vagy veszteségként van-e keretezve, mivel ez az előítélet arra késztethet, hogy ezek alapján hozzunk döntést, nem pedig a befektetés tényleges értéke vagy a potenciális kockázatok alapján. Az emberek nagyobb valószínűséggel fektetnek be egy adott alapba, ha azt inkább "növekedési alapként", mint "értékalapként" állítják be, még akkor is, ha a mögöttes eszközök azonosak.
Ez király, de mégis mit lehet tenni ez ellen?
A kognitív torzítások és hibák leküzdése komoly kihívást jelenthet, mivel ezek gyakran mélyen beivódnak a gondolkodási mintáinkba. Hoztunk azonban néhány példát/stratégiát, amelyek segíthetnek ebben nektek:
Tudatosság növelése: Az első és egyben legfontosabb lépés, hogy tisztában legyünk ezekkel a jelenségekkel és próbáljunk meg odafigyelni rájuk, hogy elkerüljük őket. Ezeknek a folyamatoknak a tudatosítása segíthet felismerni őket saját gondolkodásunkban és döntéshozatalunkban. Ezt legjobban tanulással, önreflexióval vagy mások visszajelzéseinek segítségével érhetjük el.
Keressünk különböző nézőpontokat: A különböző hátterű és nézőpontú emberekkel való eszmecserék segíthetnek kiszélesíteni a látókörünket és ezáltal elkerülni a megerősítő előítéleteket. Ezt el tudjuk érni szociális kapcsolataink kibővítésével, mentorálással vagy olyan vitákba való bekapcsolódással, ami nem csak sárdobálásról szól, hanem két nézőpont ütköztetéséről.
Lassítsunk le: Ha időt szánunk a döntéseink átgondolására és az összes rendelkezésre álló információ mérlegelésére, az segíthet ellensúlyozni az olyan előítéleteket, mint a lehorgonyzás vagy az elérhetőségi torzítás. Ezt legjobban úgy tudjuk elérni, ha a döntés meghozatala előtt tartunk egy kis szünetet, esetleg plusz infót keresünk, vagy egyszerűen csak megállunk, hogy elgondolkodjunk az adott döntésről (pl. átgondolni a lehetséges előnyöket és kockázatokat).
Használjunk keretrendszereket: A strukturált döntéshozatali keretek, mint például a költség-haszon elemzés nagyban segíthet a kognitív torzítások hatásainak csökkentésében. Ez a pénzügyi döntések esetében kifejezetten hasznos tud lenni.
Kritikus gondolkodás: A feltételezéseink és meggyőződéseink aktív megkérdőjelezése segíthet ellensúlyozni a túlzott magabiztossági torzítást és megakadályozhatja, hogy figyelmen kívül hagyjunk fontos információkat. Ezt úgy érhetjük el, ha ellentétes bizonyítékokat keresünk, visszajelzést kérünk másoktól, és önreflexiót végzünk. Ezért is szoktuk mindig kiemelni a kritikus gondolkodás fontosságát, illetve, hogy ne higgyetek el semmit amit elsőre láttok/hallotok/olvastok, hanem végezzétek el a saját kutatásotokat az adott témában és próbáljatok minél több forrásból tájékozódni. (Ha felteszed magadban a kérdéseket, hogy “csak azért akarok ide pénzt rakni, mert a haverom mondta, esetleg jól hangzik a neve?”, akkor már sokkal beljebb vagy, mint az emberek nagy része.)
Vezessünk naplót és kövessük nyomon az eredményeket: Pénzügyi döntéseink időbeli nyomon követésével és felülvizsgálatával jobban megérthetjük hibáinkat és ennek megfelelően kiigazításokat végezhetünk. Ezt legjobban naplóírással, a pénzügyi döntéseink nyomon követésével, vagy mások visszajelzései alapján érhetjük el.
Konzultáljunk szakértőkkel: Ha olyan pénzügyi szakemberek tanácsát kérjük ki, akik az adott területen szakértelemmel rendelkeznek, az segíthet abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzunk, és elkerüljük a gyakori hibákat. Ezt elérhetjük pénzügyi tanácsadókkal, mentorálással vagy hiteles források és minőségi edukációs anyagok felkutatásával (mint amilyen a TrueSight is)
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
siki