🌳Lombkorona-sétány a tarvágáson
Az ország jelenlegi állapotának tökéletes szimbóluma.
Burleszk, disztópia, szatíra, fikció. Ha Orwell vagy Örkény novellát írna az elmúlt évek Magyarországról, akkor ezek lennének a vezérmotívumok. Ha filmes példát akarunk hozni, akkor az az érzésünk támadhat, hogy a Tanú c. film forgatása zajlik a szemünk előtt. A központosított hatalom, a fékek és ellensúlyok (+oktatás, egészségügy, forint értékének) tudatos leépítése olyan történésekhez vezet, amit a napokban olvashattunk a vezető hírportálokon. Ezekből szemezgetünk alább.
A kedvencem a Hadházy Ákos által is körbejárt, Átlátszó által lehozott cikk. Ez egy nagyon jó és részletes tényfeltárás, hogy pontosan hogyan is működik a közbeszerzési- és kivitelezési rendszer itthon, amit az EU finoman szólva is nehezményez.
Az történt, hogy egy kis keleti magyar faluban, Nyírmártonfalván a polgármester - magánszemélyként(!) - rendre elnyeri az uniós pályázatokat, amiből aztán kilátókat, lombkorona-sétányokat, illetve vendégházakat épít. Amelyik évben amire adják a pénzt, éppen azt. A 2010-es években kilátókra adtak támogatásokat. Ezért van egy pár ezer fős falu mellett 5 (ÖT) darab EU-s pénzből épített kilátó. Az Alföldön.
A környezet építése-szépítése természetesen egy nemes gesztus és fontos feladat minden országban, és ezt az EU is támogatja. Nálunk ez egy kicsit másképp működik: a közbeszédben az terjedt el (nyilván nem ok nélkül), hogy a megítélt támogatások nagy része nem kerül rendeltetésszerű helyére.
Mi lesz a többivel?
Minden megépül, minden elkészül, de gyakran dilettáns/pofátlan módon, illetve brutálisan túlárazva. Ebben az esetben a pályázat egy lombkorona-sétány építéséről szólt, ami szerintem egy kifejezetten jó ötlet lenne. (Már kifejezetten jó ötlet lenne, ha nem egy telepített kockaerdőben lenne, de ettől most tekintsünk el, nem akarunk mindenbe is belekötni.)
A polgármester úr viszont félreérthette a kiírást, mert mielőtt megépíttette volna a sétányt és a játszóteret, azelőtt gyorsan kivágatta az egész erdőt. Elvégre a fa, mint építőanyag ára szépen emelkedett az utóbbi időben, egy gazdasági céllal telepített erdővel meg mi mást csinálnának?
A képen látszik, hogy ha ez még nem lenne elég, akkor a lehető legminimalistább stílusban (értsd: mindent kispórolva) építtetett gyakorlatilag a semmi közepére egy azóta már lepusztulófélben lévő valamit. A közbeszerzési weboldal tanúsága szerint a projektre 60 millió Ft-ot folyósítottak. Igen, mindenki nyugodtan tegye fel magának a kérdést és válaszolja is meg.
Ez egy eset a számtalan közül, az Átlátszó említ a fideszes polgármester tulajdonában álló vendégházat, szinte teljesen ugyanilyen sétányt és a korábbi évekből kilátókat is. Az a közös több létesítményben is, hogy a kivetelező cég minden esetben ugyanaz volt. Természetesen azzal se lenne semmi gond, hogy egy ismerősi, baráti társaság közös kivitelezőt használ, ha elégedett a munkával, de itt a felvételek alapján egészen másról volt szó. Amit eddig hallottunk másodkézből, illetve látens információként ott volt a felszín alatt, azt most Hadházy Ákos pontosan és alaposan végigzongorázta. Könnyebb megérteni az EU álláspontját, amikor arról döntöttek, hogy befagyasztják a Magyarországnak járó támogatásokat, mert nem akarják, hogy a többi tagország által befizetett adó feláldozásra kerüljön a korrupció oltárán. Ez egy EU léptékkel mérve kis projekt, “mindössze” €150.000 körüli összegről van szó, de teszem fel a költői kérdést, ha ez történik Debrecentől keletre egy kis településen, akkor hogy nézhet ki pl. egy autópálya-építési beruházás? A témából Hofi egy egész estés kabaréműsort lazán tudna készíteni.
Megérthetjük azt az összefüggést is a fentiek alapján, hogy miért baj az, ha egy országban nincsenek fékek, nincs elszámoltathatóság és az igazságszolgáltatás független működése is minimum megkérdőjelezhető. Az elmúlt években jelentősen megnőtt (és kibukott) a túlkapások és visszaélések száma, ami egyértelműen azzal függ össze, hogy ezek az emberek érinthetetlennek érzik magukat. Ez egy olyan pont, amivel kapcsolatban most már az EU is lépett, és az ilyen ügyek felszínre kerülése biztosan nem segítik a befagyasztott támogatás felolvasztását. (Alusisak fel: vagy talán pár ilyen, korrupciós ügyet odadobnak az EU-nak, hogy zajlik nálunk az elszámoltatás, kérjük a pénzt…
Apropó, Debrecen.
Pintér Sándor belügyminiszter a minap kirúgott egy vízügyi szakértőt, aki kritikát fogalmazott meg az építendő akkumulátorgyár vízfelhasználásával kapcsolatban, illetve jelezte, hogy át kell majd építeni Debrecen a víz- és csatornarendszerét, mert a jelenlegi struktúra nem bírná el a terhelést. Azt egyelőre nem tudni, hogy a vízügyi igazgatót emiatt távolították-e el a belügyminiszter közbenjárására(!), vagy valami más oka volt. A 24.hu részletezi az adatokat és magát a szakvéleményt is közzétette. A tanulmányból egy mondatot emelnék ki, ami a projekt egészére nézve is aggodalmat keltő:
“Sem a biztonsági jelentés, sem a környezetvédelmi dokumentáció nem tartalmazza a felhasználandó víz mennyiségi, minőségi, technológiai és vízkészlet szerinti megoszlását és a vízigény számítást.” Számomra a történet eléggé ködös és felhős, valamiért kell Magyarországnak ez a gyár és emiatt minden pozitív kritikát és tüntetést lesöprünk az asztalról, nemigen foglalkozunk a környezeti tényezőkkel és kockázatokkal. Teljesen laikusként olvasom az ezzel kapcsolatos híreket, a józan paraszti eszemet használva gondolom azt, hogy itt valami nincs rendjén…
Azonban van az a jó öreg mondás, hogyha valaminek nem érted az ok-okozati összefüggését, akkor mindig a pénz van a háttérben.
Az Index egyébként készített egy riportot a helyiekkel nagyjából egy hónapja, akik közül sokan tiltakoztak is a gyár ellen, mert pl. senki sem kérdezte meg őket, hogy akarják-e. Többen azt hozták fel racionális érvként, hogy a környéken Miskolcon és Ózdon is sokkal jobb helyen lenne az üzem, mert ezek iparvárosok, ipari múlttal rendelkeznek és munkaerőt is könnyebb lenne toborozni. Emellett 40 aranykoronás (ami kimagasló értéknek számít) termőföldeket áldoznak be, ami nagy érvágás a régóta mezőgazdasággal foglalkozó városnak.
Egy szó, mint száz, akárhonnan is nézzük, nem tűnik logikusnak és racionálisnak a debreceni telepítés, olyan érzésem van, mintha a háttérben lenne valami, amiről nem tudunk.
Polgári oldalról a folyamattal két problémát látok: hiába a sok tüntetés, aláírásgyűjtés és felszólalás, érdemi párbeszédre nem került sor, az ott lakók nem kapták meg a válaszaikat. A másik pedig a vízügyi igazgató esete, aki nem feltétlenül akarta leállítani az építkezést, egyszerűen csak kritikusan gondolkodva felhívta a figyelmet a felmerülő kockázatokra és a jövőben elhárítandó problémákra.
A gond pedig az, hogy miközben kommunikáció szintjén az ország, a magyar emberek és magyar munkahelyek megvédése történik, addig a valóságban külföldi érdekeket szolgálunk ki. Azonban amíg ezek lokálisan munkahelyeket teremtenek, és az átlagembernek “tele a hasa”, addig nem is lesz itt változás.
Kisarkított példa, mert a franciák a polgári önrendelkezés lovának másik oldalán vannak, de a nép gyakorlatilag Macron fejét követeli, miután 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. Egy mém többet mondd száz szónál is:
Persze, nem az utcai erőszak a megoldás, az arany középutat kéne valahol itt is megtalálni, hogy a magyar lakosság ne érezze magát tehetetlennek és kiszolgáltatottnak a mindenkori hatalommal szemben. Ez évek, évtizedek kérdése, mire változni tud. De változnia kell, mert egyik végpont sem jó.
A magyar állam bevásárolta magát a Yettelbe
Részvénycsere ügyletet kötött az állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. A tranzakció eredményeképpen a Corvinus Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettel Magyarországban - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A kommunikáció szerint ez segíti a magyar államot abban, hogy “diverzifikálja a portfólióját”, és közvetlen tulajdonosként telekommunikációs szektorban jobban fejlessze azt. Ha már portólió-bővítés, emlékezzünk rá, hogy pár hónapja a Vodafone 660 milliárd forintért eladta a teljes magyarországi üzletágát: 49%-os részesedést szerzett közvetlenül a magyar állam, a többségi tulajdonos 51%-kal pedig (állami segítséggel, hitellel) az ezer szállal a magyar államhoz köthető 4iG lett.
A Yettel-ügy kicsit szövevényes, a 4iG közleménye szerint a Yettelben lévő 25%-os tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt részvények 19,5%-ára cserélték, így a 4iG részesedése a Vodafone-ban (az Antenna Hungárián keresztül) 70,5%-ra nő, a Yettelben való befolyásának megszűnéséért cserébe.
Tudsz még követni? Mindegy, nem is kell, a pontos számok és százalékok nem is fontosak, mert lényegében a kimenetelt tekintve teljesen mindegy, hogy az állam vagy az állam holdudvarához köthető vállalkozók birtokolják az üzletrészeket. A Vodafone 100%-ban “államhoz közeli” még mindig, a Yettelt pedig elkezdték bekebelezni. A Yettelhez kapcsolódva - már 2018-ban felröppent a pletyka, hogy Mészáros Lőrinchez fog kerülni, azonban az állam 2022-es Vodafone-os döntése alapján egyértelmű: a telekommunikációs szektor uralása nemzetstratégiai fontosságú.
Aki firtatni szeretné, hogy az állam, a hozzájuk köthető, és az ő tulajdonukban lévő cégek hogyan dobálóznak üzletrészekkel, azoknak üzenjük, hogy nem érdemes erőltetni, elég annyit megérteni, hogy a külföldi tulajdonosok által jól felépített telekommunikációs cégek szépen magyar tulajdonba vándorolnak. A Telenor (korábban Pannon GSM) norvég és cseh tulajdonból, a Vodafone pedig egyesült királyságiból. Ezzel egy újabb, stratégialag tényleg kiemelten fontos (nem csak annak mondott) terület kerül közvetlen vagy közvetett állami irányítás alá. A mondás az, hogy persze, fejleszteni kell a nemzeti nagytőkések osztályát, azonban ez így, felülről irányítva nem más, mint a deep state kiépítése, hogy a jelenlegi kormányzathoz köthető üzletemberekhez kerüljenek olyan iparágak, amik egy ország mindennapi életét hosszú évekre befolyásolják. (A legkeményebb ilyen nyílt sisakos vállalás az volt, mikor a tavalyi évben 35 évre odaítélték az autópályák üzemeltetésének jogát a számos szálon a kormányzathoz köthető Themis Magántőkealapnak.)
Persze, mondhatjuk portfólió-diverzifikálásnak is a stratégiailag fontos területek kvázi államosítását, de a szabadpiaci, alulról építkező, piaci szabályokat betartó fejlődéssel homlokegyenest szembemegy. A telekommunikációs cégek szolgáltatásában nem lesz semmi változás amúgy, ahogy az autópályák kapcsán sem - az átlagember hétköznapi élete ugyanúgy zajlani fog tovább. De sajnos a lehetőség ott van, hogy tehessenek valamit, mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mit. (Nem kell túlságosan megmozgatni az agytekervényeket egy olyan black mirror-szintű gondolathoz, hogy mondjuk a legnagyobb hazai internet- és telefonszolgáltató választások előtt hogyan tudja befolyásolni az embereket. Már a tény is szomorú, hogy ezeket a gondolatkísérleteket egyáltanán le tudjuk játszani.)
Amúgy semmi gond nem lenne a nemzeti nagytőkés osztállyal, ha mondjuk külföldön, tehát szabad piaci alapokon is megállnák a helyüket. Ha már a telekommunikációs vonal meg nagytőkések, a romániai DIGI lehetne előttünk példaként, amit Teszári Zoltán romániai magyar vállalkozó alapított anno. A cég most éppen Spanyolországban terjeszkedik, miközben folyamatosan növekedik. Ez az alulról jövő, piaci igényeket kiszolgáló, egészséges növekedés. Ilyen, ha a kapitalizmus, nem pedig a szocializmus szabályai szerint játszunk. (A sztori pikantériája, hogy a DIGI Magyarországon 2017-ben felvásárolta az Invitelt, amivel egész nagy itthoni játékos lett 1,1 millió ügyféllel. Egészen 2022-ig, amikor is magyar kézbe került, mivel az Antenna Hungária a teljes magyar DIGI-csoportot felvásárolta.)
Szóval itt ez megy: úgy lesznek nagy és sikeres hazai vállaltaink, hogy a külföldi tőke és know-how alapján okosan felépített cégeket megvesszük. Felülről irányítva, nulla belefektetett energiával és hozzáadott értékkel, miközben az hazai vállalkozások fejlődését gyakorlatilag ellehetetlenítik irgalmatlan adó-, járulék- és bürokratikus terhekkel. Nagyon lesújtó ezt realizálni. Amíg szét van szívatva (nem tudok jobb szót) a KKV-szektor, addig nem lesz itt piaci alapon működő változás sajnos.
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
proxxi, Máté
Köszi a cikket srácok, érdekes volt!
Objektívan közlitek a tényeket, de ugyanakkor pont emiatt szálkát képeztek a kormány szemében. Nem féltek, hogy ebből kifolyólag az üzleti érdekeltségeiteket ellehetetlenítik, aztán felvásárolják aprópénzért?
Ha mozis hasonlatot keresünk a "A mi kis falunk" magyar sorozat, ha újra születünk sem fogja jobban ábrázolni ezt a jelenséget.