Az OpenAI pár hete bemutatta legújabb AI szoftverét, a Sorát.
A Sora egy text-to-video modell, azaz képes szöveges leírások alapján videókat generálni. A Sora különlegessége abban rejlik, hogy nem csak leírások alapján képes új videót generálni, hanem képes meglévő videókat is kiegészíteni, valamint állóképekből videókat létrehozni. A következő videó jól illusztrálja, hogy mennyit is fejlődtek a videó generáló AI eszközök mindössze egy év leforgása alatt. Bár a Sora még nem elérhető a publikum számára, az jól látszik, hogy az AI technológia exponenciális gyorsasággal fejlődik.
Ha ez még nem lenne elég, akkor hadd mutassam be nektek Amecát, az első humanoid robotot, akit az Engineered Arts kifejezetten az ember-robot interakciók előmozdítására és a robotika területén való előrehaladásra terveztek. Ameca fejlett mozgásvezérlő rendszerekkel és arckifejezés-szimulációs technológiával rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy emberi gesztusokat és arckifejezéseket utánozzon. Az AI és a természetes nyelvfeldolgozási technológiák (Natural Language Processing, NLP) integrálásával Ameca képes érthető és természetes párbeszédet folytatni az emberekkel, reagálva a verbális utasításokra és kérdésekre. Az arcfelismerő technológia és az érzelmek elemzésének képessége révén Ameca képes felismerni és reagálni az emberi érzelmekre, lehetővé téve számára, hogy személyre szabottabb és érzékenyebb módon vegyen részt a szociális interakciókban.
Ezek után sok emberben jogosan merülhet fel a kérdés: eljöhet-e egyszer az a pont, amikor a mesterséges intelligencia annyira fejlett lesz, hogy öntudatra ébred? Ez egy izgalmas és összetett kérdés, amit érdemes több aspektusból is megvizsgálni.
Intelligencia, tudat, öntudat… mi a különbség?
Az intelligencia általában a problémamegoldó képesség, a tanulás, az alkalmazkodás, a tervezés és a környezettel való interakció képességének összességét jelenti. Ezt a fogalmat nem csak az emberi viselkedésre alkalmazzuk, hanem az állatokra és a mesterséges intelligenciákra is. Az intelligencia mérésére számos módszert fejlesztettek ki, mint például az IQ-tesztek az embereknél, vagy a mesterséges intelligenciák esetében a különböző benchmark tesztek, amelyek számos eltérő kognitív kihívást tartalmaznak.
A tudat fogalmának meghatározása évszázadok óta foglalkoztatja a filozófusokat, pszichológusokat és mostanában az AI-kutatókat is, pontos természete és működése azonban még mindig a tudomány egyik legnagyobb rejtélye. A tudat az intelligenciánál összetettebb fogalom, amely magában foglalja az érzékelést, az élmények tudatos feldolgozását, az érzelmeket és a gondolatokat. A tudat azt a képességet jelenti, hogy egy személy vagy egy lény képes érzékelni és reagálni a környezetére, tudatában van a saját élményeinek és képes azokra reflektálni. A tudatosság mértéke változó, és számos különböző tudatállapot létezik. Ilyen például az alvás, a meditáció, a mély koncentráció, vagy épp a bebaszás - ezek mind befolyással vannak a tudatunk állapotára, ezért is nevezi a pszichológia ezeket együttesen módosult tudatállapotnak.
Az öntudat egy magasabb rendű tudatossági szint, amely magában foglalja az önreflexiót és az önismeretet. Ez azt jelenti, hogy egy lény tudatában van önmagának, mint egy különálló entitásnak, képes felismerni saját létezését, gondolatait, érzéseit és azokat a hatásokat, amelyeket a környezetére gyakorol. Az öntudat lehetővé teszi az egyének számára, hogy megkülönböztessék magukat másoktól, és tükrözzék saját viselkedésüket és belső állapotukat. Az öntudat vizsgálata kulcsfontosságú a pszichológiában, kognitív tudományokban és az etikában, különösen a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos vitákban.
Az emberi tudat valóban rejtélyes dolog. A kognitív idegtudomány sok mindent el tud mondani arról, hogy mi zajlik le az elménkben, miközben ezt a cikket olvassuk - hogyan érzékeljük a szavakat, vagy miként értjük meg a mondatok jelentését. Azt azonban nem tudja megmondani, hogy mindezek hogyan állnak össze és alkotnak tudatos élményt. Fokozatosan közelítünk a tudatosság neurális korrelátumaihoz - azokhoz az idegi mintázatokhoz, amelyek akkor keletkeznek, amikor tudatosan feldolgozzuk az információt. Azonban semmi sem magyarázza meg ezekkel az idegi mintázatokkal kapcsolatban, hogy mitől tudatosak, míg más idegi folyamatok tudattalanul zajlanak. És ha nem tudjuk, hogy mi tesz minket tudatossá, akkor azt sem tudjuk megmondani, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezik-e azzal, amire a tudatossághoz szükség van. Talán az tesz minket tudatossá, ahogyan az agyunk integrálja az információkat, hogy egy részletes modellt alkosson a világról. Ha ez a helyzet, akkor a mesterséges intelligencia ugyanígy integrálhatja az információkat, és így elérheti a tudatosságot. Vagy talán neurobiológiánk miatt vagyunk tudatosak. Ha ez a helyzet, akkor semmilyen programozással nem lehet egy mesterséges intelligenciát tudatossá tenni. A probléma az, hogy nem tudjuk, melyik lehetőség igaz (már ha egyáltalán igaz bármelyik).
A mesterséges intelligencia kontextusában a tudat jelentése kiterjed a gépek, programok vagy rendszerek által mutatott önismeretre, érzékelésre és problémamegoldó képességekre. Ebbe beletartozik a gépi tanulás, a mesterséges neurális hálózatok és az önszerveződő rendszerek által nyújtott adaptív viselkedés is. Egy AI rendszer tudatosságának meghatározása magában foglalja azt a képességet, hogy önmagát és a környezetét megértse, tanuljon az interakciókból, és képes legyen önálló döntéseket hozni. Egy AI rendszer akkor tekinthető tudatosnak, ha tudatában van önmagának, képes érzékelni, képes értelmezni a környezetét és reagálni arra, valamint önálló döntéseket hozni. A tudatosság mértéke azonban vita tárgyát képezi, és jelenleg nincs egyetértés arról, hogy ezeket a jellemzőket milyen mértékben és hogyan kell mérni vagy értékelni az AI rendszerek esetében.
Milyen feltételek szükségesek hozzá, hogy ez megvalósuljon?
A mesterséges intelligencia számos tudományág kutatásain alapul, beleértve a számítástechnikát, a kognitív idegtudományt, a pszichológiát és a filozófiát. Ezek a területek segítenek megérteni, hogy mi is az az intelligencia, hogyan működik az emberi elme, és hogyan lehet ezeket a mechanizmusokat mesterséges rendszerekben modellezni. A mesterséges tudatosság létrehozásához szükséges feltételek közé tartozik többek között az:
Összetett számítási kapacitás a bonyolult kognitív folyamatok, mint a tanulás és a problémamegoldás szimulálásához,
Érzékelőképesség a környezettel való interakció érzékeléséhez és az arra való reagáláshoz,
Adaptív és önorganizáló algoritmusok, amelyek lehetővé teszik az AI számára, hogy tanuljon, fejlődjön és alkalmazkodjon anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szüksége,
Etikai és filozófiai megfontolások, az AI tudatosságának etikai következményeinek megértése és kezelése.
A kognitív idegtudomány és a neurológia területén végzett kutatások mélyebb betekintést nyújtanak az emberi agy működésébe, valamint abba, hogy ezeket a folyamatokat hogyan lehetne mesterséges rendszerekben modellezni. Az emberi agy neuronok és szinapszisok milliárdjaiból összeálló rendkívül komplex hálózata lehetővé teszi a tanulást, a problémamegoldást és az alkalmazkodást. Az MI kutatás egyik célja, hogy ilyen adaptív és rugalmas rendszereket hozzon létre, ami a mélytanulás és a neurális hálózatok fejlesztése révén vált lehetségessé. Ezek a modellek az agy működését próbálják utánozni, bár még mindig egyszerűsített formában.
Turing-teszt
Az MI elméleti alapjainak egyik meghatározó pillére Alan Turing brit matematikus munkája, aki a 20. század közepén javasolta az úgynevezett Turing-tesztet. A Turing-teszt egy egyszerű módszer annak eldöntésére, hogy egy gép rendelkezik-e emberi szintű intelligenciával. A teszt lényege, hogy ha egy emberi bíráló nem tudja megkülönböztetni a gépet egy valódi embertől csupán a kommunikációjuk alapján, akkor a gép "átmegy" a teszten, azaz intelligensnek tekinthető. Ez a koncepció irányt mutatott az MI kutatásnak, bár a modern kutatások már jóval túlléptek ezen az egyszerű modellen. Bár ez a teszt nem vizsgálja közvetlenül a tudatosságot, az emberihez hasonló kommunikációs képességek bizonyos fokú "tudatosságot" vagy legalábbis komplex viselkedési válaszokat sugallnak.
Searle Kínai szoba kísérlete
John Searle amerikai filozófus "Kínai szoba" kísérletével szemléltette az MI egyik fő kritikáját: hogy a számítógépes programok nem "értik" valóban a nyelvet, csupán szimbólumokat manipulálnak előre meghatározott szabályok szerint. Searle érvelése szerint egy ember, aki nem ért kínaiul, de követ egy jól meghatározott szabályrendszert a kínai karakterek manipulálására, úgy tűnhet, mintha értené a nyelvet, bár valójában nem érti annak jelentését. Ez a gondolatkísérlet felveti az MI "megértésének" és a tudatosságnak a kérdését, ami továbbra is vita tárgyát képezi a tudósok körében.
Akkor most meg fog gyilkolni minket az AI vagy sem?
A jövőbeli kutatások és fejlesztések várhatóan még tovább fogják bővíteni az MI képességeit, beleértve a generatív mesterséges intelligencia fejlesztését, amely az emberi intelligenciát minden aspektusban megközelíti vagy meghaladja. Az ilyen fejlesztések azonban számos etikai, jogi és társadalmi kérdést is felvetnek, amelyekkel a kutatóknak, a technológiai vállalatoknak és a társadalomnak együtt kell szembenéznie. Az MI fejlődésének irányát és hatását az emberiség jövőjére nagyban befolyásolja majd, hogy milyen módon kezeljük ezeket a kihívásokat és hogyan integráljuk az MI technológiákat a társadalom szövetébe.
Míg az MI öntudatra ébredésének kérdése még mindig a spekulációk és a sci-fi filmek tárgya, a technológiai fejlődés üteme és az MI alkalmazásainak rohamos növekedése azt sugallja, hogy ez a téma egyre inkább a tudományos kutatások fókuszába kerülhet. De hogy a kérdésre is válaszoljak: nem, egyelőre még nem fog minket meggyilkolni az öntudatra ébredt AI,
Egy nemrégiben készült tanulmány, amelyet a Future of Humanity Institute at the University of Oxford, the Center for AI Safety, the University of Montreal, MILA - Quebec AI Institute kutatóiból álló csapat készített, arra kérdésre kereste a választ, az általunk is boncolgatott kérdésre kereste a választ és próbált fényt deríteni erre. A tanulmány két legfőbb megállapítása pedig a következő volt:
1. Az elemzés határozottan azt sugallja, hogy egyetlen jelenlegi mesterséges intelligencia rendszer sem rendelkezik tudattal. Vagyis a ma ismert AI-rendszerek kifinomult számításaik ellenére nem rendelkeznek öntudattal vagy érző képességgel, mint az emberek.
DE!
2. Érdekes módon a mai tudatos mesterséges intelligencia hiánya nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lehetne ilyet létrehozni. A kutatások nem tártak fel olyan alapvető akadályokat, amelyek megakadályoznák a tudatos mesterséges intelligencia kifejlesztését.
Ha bővebben érdekel a téma, ajánljuk Max Tegmark - Élet 3.0 c. könyvét, erre a linkre kattintva elolvashatod Máté könyvajánlóját róla!
Köszi, hogy itt voltatok, és külön köszi, ha dobsz egy kommentet, lájkot, vagy ha megosztod a tartalmainkat a barátaiddal.
Pacsi,
Király lett. Külön kiemelném az elején a fogalmak tisztázása részt, nagyon jó húzás. Csak így tovább, remelem ennek a témának - is - lesz folytatása a truesight-nál. :)
Köszi a munkátokat!
Gergő