🤖GPT-4 és a többi AI harca
Elveszik a munkát!!!
Olvasási idő: 10 perc
Idén eddig egyértelműen a mesterséges intelligencia a legforróbb téma a tech szektorban. A ChatGPT-t már nem kell bemutatni senkinek (aki esetleg még nem hallott volna róla, egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk az OpenAI legújabb fejlesztéséről), azóta viszont már a Google és a Microsoft is beszállt a buliba. A chatbotok mellett azonban egyéb területen is bukkannak fel innovatív AI megoldások, amik meg tudják könnyíteni az életünket (vagy csak simán szórakoztató velük játszani).
AI alapok
De kezdjük is az elején: mi is az a mesterséges intelligencia, hogyan működik és mire jó egyáltalán úgy általánosságban?
A mesterséges intelligencia lényegében azokat a gépeket és szoftvereket foglalja magába, amelyek képesek emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére. Ilyen feladatok lehetnek például az adatokban lévő minták felismerése, a természetes nyelv megértése, a historikus adatokon alapuló előrejelzések készítése vagy bizonyos fizikai feladatok elvégzése. A mesterséges intelligencia működésének lényege, hogy olyan algoritmusokat hoz létre és használ, amelyek képesek feldolgozni és elemezni nagy mennyiségű adatot, amik alapján döntéseket hoznak. Ezt gyakran olyan technikák segítségével végzik, mint a gépi tanulás, amelynek során az algoritmusokat óriási adatbázisokkal “tanítják be”, hogy felismerjék a mintákat és előrejelzéseket készítsenek.
Nézzünk erre példát. Mondjuk, hogy olyan AI-t szeretnénk létrehozni, amely képes felismerni a kiscicák képeit. Ehhez első lépésben be kell tanítani a rendszert egy nagy, címkézett képekből álló adathalmazon, ahol minden képet egy címkével látunk el, amely jelzi, hogy tartalmaz-e kiscicát vagy sem. Az algoritmus elemezné ezeket a képeket és megpróbálna olyan mintákat azonosítani az adatokban, amelyek kiscicákkal kapcsolatosak, például a fülük formája, a bundájuk színe, a bajszuk hossza stb. Miután az algoritmust betanították ezen az adathalmazon relatíve nagy pontossággal fel lehet használni a kiscicákról készült új képek felismerésére.
Természetesen ez egy nagyon leegyszerűsített példa és a mesterséges intelligencia rendszerek ennél általában sokkal összetettebbek. Az alapötlet azonban az, hogy algoritmusokat és nagy mennyiségű adatot használnak arra, hogy a gépeket betanítsák a minták felismerésére és a döntések meghozatalára, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek tanulnak és döntenek a tapasztalataik alapján.
A mesterséges intelligenciának több típusa is létezik. A teljesség igénye nélkül hoztunk pár példát:
Szabályalapú AI: Az ilyen típusú mesterséges intelligencia a döntések meghozatalához ha-akkor szabályokat használ. Ezeket a szabályokat gyakran egy adott terület emberi szakértői határozzák meg és az AI ezeket alkalmazza új helyzetekre, hogy döntéseket hozzon. Egy szabályalapú mesterséges intelligencia-rendszer például alkalmas lehet arra, hogy a tünetek alapján diagnosztizálja az emberek egészségügyi állapotát vagy hogy a vásárlási előzmények alapján termékeket ajánljon az embereknek.
Fejlesztő olvasóinknak szánt low effort meme, reméljük értékelitek
Gépi tanulás: A mesterséges intelligenciának ez a típusa az algoritmusok betanítását foglalja magába, amely a nagy mennyiségű adatokból tanulva idővel javítja a teljesítményt. A gépi tanulás során az AI számára példák nagy adathalmazát mutatják be, valamint címkéket, amelyek az egyes példák helyes kimenetét jelzik. Az algoritmus ezután ezeket az adatokat felhasználja a minták és kapcsolatok azonosítására, valamint az új adatok alapján előrejelzések vagy osztályozások készítésére.
Mély tanulás: A mély tanulás a gépi tanulás egy fajtája, amely neurális hálózatokat használ, hogy nagy mennyiségű adatból tanuljon. A neurális hálózat egy olyan algoritmustípus, amelyet az emberi agy felépítése alapján modelleznek. A mély tanulás különösen sikeresnek bizonyult olyan feladatokban, mint a képfelismerés és a természetes nyelvi feldolgozás.
Természetes nyelvfeldolgozás (Natural Language Processing, röviden NLP): Az NLP arra fókuszál, hogy a gépeknek segítsen megérteni és értelmezni az emberi nyelvet. Az NLP felhasználható chatbotok, virtuális asszisztensek és más, az emberekkel természetes nyelven interakcióba lépő rendszerek létrehozására.
Számítógépes látás: A számítógépes látás a mesterséges intelligencia egy olyan típusa, amely a gépek tanítását jelenti a vizuális adatok, például képek és videók értelmezésére és megértésére. A számítógépes látás olyan feladatokra használható, mint például a tárgy- és arcfelismerés. Az NLP-hez hasonlóan a számítógépes látás is gyakran a gépi tanulás és a szabályalapú módszerek kombinációját használja.
A mesterséges intelligencia minden típusának megvannak a maga erősségei és gyengeségei, és az, hogy melyiket érdemes alkalmazni, az adott feladattól és a rendelkezésre álló adatoktól függ. A gyakorlatban sokszor ezen technikák kombinációját használják, például egy szabályalapú rendszert, amelyet gépi tanulási algoritmusokkal egészítenek ki, hogy idővel javítsák a teljesítményt.
Fasza, de ettől miért lesz jó nekünk?
A mesterséges intelligencia számos területen nyújthat segítséget nekünk, erre hoztunk is néhány példát:
Az AI segíthet különböző betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. A gépi tanulási algoritmusok például orvosi képek nagy adathalmazain képezhetők ki, hogy felismerjék az olyan betegségek korai jeleit, mint a rák vagy hogy olyan mintákat azonosítsanak a betegeken, amelyek segítségével az orvosok pontosabb diagnózisokat állíthatnak fel. A mesterséges intelligenciát arra is fel lehet használni, hogy személyre szabott kezelési terveket dolgozzanak ki a beteg egyedi jellemzői alapján.
A mesterséges intelligencia felhasználható az oktatásban is, például a diákok tanulási élményének személyre szabására és optimalizálására. Egy AI-alapú rendszer például elemezheti a diákok teljesítményét és azonosítani tudja azokat a területeket, ahol extra segítségre van szükségük, ami lehetővé teszi hogy célzott támogatást nyújtsunk nekik.
Az AI emellett felhasználható a közlekedési rendszerek javítására, hatékonyabbá téve azokat és csökkentve a torlódásokat. Például az önvezető autók, amelyek mesterséges intelligenciát használnak az utakon való navigáláshoz, csökkenthetik az emberi hiba által okozott balesetek és halálos áldozatok számát.
A mesterséges intelligencia felhasználható a pénzügyi adatok elemzésére és pontosabb előrejelzések készítésére a piaci trendekről és befektetési lehetőségekről. A gépi tanulási algoritmusok például felhasználhatók a tőzsdei adatokban lévő minták azonosítására és segíthetnek a befektetőknek, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak arról, hogy mikor lehet érdemes vásárolni vagy eladni bizonyos részvényt. A mesterséges intelligencia arra is felhasználható, hogy személyre szabott pénzügyi tanácsokat dolgozzanak ki az egyes fogyasztók számára egyedi pénzügyi helyzetük alapján.
Az AI alapú chatbotok és virtuális asszisztensek bármikor elérhető ügyfélszolgálatot biztosíthatnak, segítve az embereket abban, hogy választ kapjanak kérdéseikre, valamint gyorsan és hatékonyan oldják meg problémáikat. Ez különösen hasznos lehet a több időzónában működő vagy nagy ügyfélkörrel rendelkező vállalkozások számára.
Óriások harca
A ChatGPT tavaly év végén jelent meg és hihetetlen gyorsasággal hódította meg a világot. Olyannyira gyorsan, hogy az OpenAI chatbotjának mindössze 2 hónapba telt elérni a 100 milliós felhasználói bázist, megelőzve ezzel a TikTokot, az Instagramot és a Spotify-t is.
Hány hónap kellett 100 millió felhasználóhoz (Forrás: Holdblog)
Az OpenAI mellett a két legnagyobb szereplő ezen a téren a Microsoft és a Google. A verseny a tech óriások között egyre jobban élesedik, ahogy a piaci részesedésért és a vezető szerepért küzdenek. A Microsoft egyébként még 2019-ben partnerséget kötött az OpenAI-al, aminek keretében 1 milliárd dollárt fektetett be a cégbe. Ezt a partnerséget nemrégiben megerősítették egy több éves, 10 milliárd dolláros szerződés keretében.
Abban talán mind megegyezhetünk, hogy a keresőmotorok piacát tekintve a Google a király. 2022 januárjában a Google 91,9 százalékos piaci részesedéssel bírt. Csak hogy kontextusba helyezzük ezt a statisztikát: a második helyezett a Microsoft keresőmotorja, a Bing volt 2,88 százalékos részesedéssel, míg a dobogó harmadik fokán a Yahoo! keresője állt 1,51 százalékkal. Ez az arány nem tetszett a Microsoftnak és azt mondták, hogy az AI segítségével egy kicsit felturbózzák a Binget. Emellett a Microsoft Edge böngészőbe is beépítenek egy mesterséges intelligenciát, ami lehetővé teszi, hogy megnyitott PDF fájlokkal kapcsolatban tegyünk fel kérdéseket. Ezzel elég sok időt és energiát meg lehet spórolni, ha mondjuk egy több száz oldalas PDF doksiból kell a lényeget kiszűrni, mivel az AI pillanatok alatt össze tudja foglalni nekünk a szöveg tartalmát.
Ezt természetesen a Google sem hagyhatta szó nélkül és bemutatta a Bard AI névre keresztelt saját mesterséges intelligenciáját is. Ez azonban egy különálló alkalmazás, amely nincs integrálva se a Chrome böngészőbe, se az Android operációs rendszerbe. A cikk írásakor a Google Bard csak korlátozott számú bétatesztelő számára érhető el, de várhatóan az elkövetkező hetekben és hónapokban szélesebb körben is bevezetésre kerül. És ha ez még nem lenne elég, a bemutatón a Bard egy elég komoly bakit is elkövetett. Amikor azt kérték tőle, hogy írjon a James Webb Űrteleszkópról, akkor egy olyan választ is adott, hogy “a James Webb Űrteleszkóp volt az első, amely fényképet készített egy Naprendszerünkön kívüli bolygóról”, ami azonban nem igaz. Ezután a malőr után a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a részvényei 9 százalékot estek és 100 milliárd dollárral csökkent a cég értéke.
GPT-4
Az OpenAI a héten élesítette a ChatGPT legújabb verzióját a GPT-4-et. Az egyik legfőbb újítás a ChatGPT-hez képest, hogy a GPT-4 egy multimodális AI, ami azt jelenti, hogy nem csak szöveges inputok alapján tud választ adni, hanem már kép, videó és hang alapján is. Például, ha küldesz neki egy képet pár tojásról, egy kis lisztről, tejről és cukorról és megkérdezed tőle, hogy mit lehet ebből készíteni, akkor arra is tud választ adni. A GPT-4 emellett több mint 25.000 szavas szöveget is képes kezelni, szemben a ChatGPT 3000 szavas limitációjával. 40%-kal nagyobb valószínűséggel ad tényszerű válaszokat és maguk a válaszok is sokkal szofisztikáltabbak, mint a ChatGPT esetében. A GPT-4 emellett minden vizsgán jobban teljesített a ChatGPT-nél. A GPT-4 azonban sajnos csak a havi 20 dolláros Plus verzióra előfizetve érhető el.
AI lifehackek csak nektek
A cikk végére pedig összegyűjtöttünk pár hasznos AI-alapú weboldalt, amik segítségedre lehetnek vagy csak simán el lehet velük szórakozni.
Ez az AI alapú weboldal bármilyen szöveget összefoglal neked tömören, amivel egy csomó időt meg tudsz spórolni. Nem kell többé hosszú perceket eltöltened egy cikk elolvasásával, ez az oldal simán összefoglalja neked a lényeget.
A Krisp a mesterséges intelligencia segítségével ki tudja szűrni a zavaró háttérzajokat és visszhangot az online hívások során. Így nem fog bezavarni semmi, ha éppen meetingben vagy (már ami a hangot illeti).
Ez az AI alapú weboldal különböző szövegek megírásában tud a segítségedre lenni. Az emailektől kezdve a blog posztokon át a termék leírásokig szinte bármilyen kontent megírásához használható.
A Synthesia egy olyan weboldal, ahol mesterséges intelligencia által generált avatárokkal és hangokkal ellátott videókat tudsz készíteni. A Synthesiaval pillanatok alatt össze lehet rakni bármilyen tutorial, bemutató vagy marketing videót.
A Cogram automatikus jegyzeteket készít az online meetingeken és azonosítja a megbeszélés főbb pontjait, mindezt úgy, hogy az adatokat bizalmasan és biztonságban kezeli.
A Slides.ai segítségével rengeteg idő meg tudsz spórolni, ha egy prezentáció elkészítéséről van szó. Csak bemásolod a szöveget, megadod a paramétereket és az AI már össze is dob neked ezek alapján egy basic prezentációt Google Slides-ban.
Nem erősséged az Excel? Nem para, mivel már erre is van megoldás! Az Excel Formula Bot szöveges instrukció alapján generálja le neked a függvényeket. Sőt, visszafelé is működik: ha nem vágsz valami függvényt és bemásolod, elmagyarázza, hogy mit is csinál az adott függvény pontosan.
A végére pedig az egyik kedvencemet hoztam, a DALL-E 2-t. A DALL-E-t a ChatGPT-hez hasonlóan szintén az OpenAI fejlesztette, azonban ez egy olyan mesterséges intelligencia rendszer, amely szöveges leírás alapján képes valósághű képeket létrehozni. Beírtam neki, hogy generáljon egy művészi képet, amin egy shiba inu átzsákol egy kosarast és (egyéb variációk mellett) egy ilyet dobott ki:
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
siki