Euró Magyarországon? Mikor?
Délnyugati szomszédainknál 1 hete euró a hivatalos fizetőeszköz. És nálunk?
2023. január 1.: Horvátország lecserélte a kunát és bevezette az eurót, mint hivatalos fizetőeszköz. Régóta tudott dolog volt ez, egy jó ideje készültek is rá. A mai cikkben azt próbáljuk meg összefoglalni, hogy mit jelent ez a számukra, milyen előnyei és hátrányai vannak, és teszünk egy kis kitekintést Közép-Kelet Európára, valamint Magyarország jövőjére is.
Érdekes trend van jelen a piacon már évtizedek óta a Balkánon, ugyanis míg korábban a német márkához, addig lassan 20 éve az euróhoz kötik a valutájukat, és gyakorlatilag minden nagyobb tranzakciót abban számolnak. Ennek számos oka van: a 30 évvel ezelőtti háború miatt a lakosság jobban bízott a márkában, nagyon sok vendégmunkás dolgozik Németországban, és az idegenforgalom miatt mindig is rengeteg deviza érkezett hozzájuk.
Ahogy anno ország keleti részén lakó rokonainkkal való találkozásokra visszaemlékezek, mindig is márkában vagy euróban számoltak, mert az volt a stabil pénz, amiben nem hetente kellett átgondolni, hogy jó vétel volt-e valami. Hogy mennyiért hozták be ezt az autót, mennyiért vettek a friss házasok gyerekeiknek házat, stb.
A lakosság tehát már eddig is széleskörben használta a közös pénzt, emiatt valószínűleg a teljes átállás is gördülékenyen fog zajlani. De miért is jó Horvátországnak, hogy lecserélték a kunát, miben lesznek többek ettől? A teljesség igénye nélkül a fő tulajdonságok vázlatpontokban:
(A bevezetés kritériumait kicsit lejjebb találod, de nem tartják be annyira szigorúan őket, mint 10 évvel ezelőtt, illetve eléggé rugalmatlanok, ami miatt elég nagy ellentmondást is generálnak.)
Stabilitás. Erős gazdasági háttér, erős deviza, kevésbé hullámzó és kiugró infláció. Talán ez a legnagyobb előnye az eurózónának - ellenállóbb a viharoknak és az éppen hatalmon lévő kormány nem tudja szétinflálni a hazai fizetőeszközt.
Összehasonlíthatóság és alacsonyabb tranzakciós költségek. Néhány hírportál persze úgy hozza ezt le, hogy egy egész szektor csődbe juthat ezáltal. Kétségtelen, hogy a pénzváltóknak más elfoglaltság után kell nézniük, nagyon megcsappan majd a forgalmuk, de ez ezzel jár (egyébként pedig már törtarany- és cryptofelvásárlásra át is álltak). Kellemetlen, de a fejlődés sosem áll meg, az emberek majd alkalmazkodnak ehhez. Az árakat könnyebb lesz a nyugat-európaival összehasonlítani és megszűnik az átváltási költség az import/export során.
Befektetői kedv és hitelfelvétel. Nagyobb bizalommal mozgatnak befektetők olyan országokba pénzeket és szívesebben ruháznak be oda, ahol euró a fizetőeszköz. Szabályokhoz között, stabilabb és kisebb eséllyel lesznek az adott ország pénzpiacának kiszolgáltatva.
Pénzügy. Az integráció miatt gyorsabban és hatékonyabban tudnak működni a pénzügyi piacok, egyúttal ösztönzi is az EU-n belüli kereskedelmet.
Szabályok. Ez értelmezhető ambivalensen is, ugyanis az euró stabilizálja és biztonságba helyezi a kis gazdaságokat, kevésbé ingatják meg külső gazdasági sokkok, ugyanakkor nagyobb a fegyelem, némileg kisebb szuveneritás (együttműködés az EU-val, feltételrendszer, stb.). Ez azt eredményezi, hogy kezdetben lehetnek átmeneti, rövidtávú problémák az országban -főleg ha kisebb gazdaságról van szó - hosszútávon viszont mindenképpen előnyös.
Itt megosztom az én személyes véleményemet és következtetésemet. Azt gondolom, hogy egy kis kelet-európai országban a mérleg nyelve abszolút pozitív irányba billen el az EU-val és az euróval együtt. Nem tartom hátrányosnak, hogy unortodox gazdaságpolitikát folytató, adott esetben autoriter(be forduló) kormányokat szorít keretek közé. Azoknak az országoknak nincs szükségük a közös pénzre, ahol a jogrend, a gazdaság, a politikai berendezkedés demokratikus lábakon áll. Nem véletlen, hogy a fejlettségi és demokratikus mutatókat tekintve Európa legjobb országai közül több sem vezette be az eurót (Svájc, Norvégia, Svédország valamint korábban az Egyesült Királyság). Ez nem azt jelenti persze, hogy “nincsenek jóban” az EU-val, egyszerűen csak nincs szükségük a közös fizetőeszközre (a közelmúlt megmutatta, hogy az orosz agresszió miatt a NATO-ra viszont igen).
A horvátok azt az utat választották, hogy folytatják az integrációjukat az Európai Unióba, egyúttal egy stabilabb, biztosabb és tervezhetőbb jövőt szeretnének maguknak.
Montenegró és a délszláv államok
A 2006-ban alapított Montenegró esete részben hasonló, részben eltér korábbi “szobatársáétól”. Jugoszlávia a háború után szépen lassan felbomlott, önálló, szuverén államok vették át a helyét. Korábban Szerbiával szoros kapcsolatban és föderációban lévő Montenegró a kezdetektől fogva eurót használ. Azért kifejezetten érdekes ez, mert az ország nemhogy az euróövezetnek, de még az EU-nak sem tagja. Ez egy elég egyedi helyzet, ugyanis az Európai Központi Bank formálisan nem hagyta jóvá, de a színfalak mögött valamilyen gazdasági és politikai célok miatt mégis rábólitott a használatra. Minden bizonnyal a Szerbiától való elszigetelődés volt a háttérben. Ebből az következik, hogy a politikai döntések adott esetben felülírhatják az amúgy meglehetősen nehezen teljesíthető szabályrendszert. Amiben viszont hasonlít Horvátországra, az a márka korábbi használata és az import/export kapcsolatai Nyugat-Európával. Belátható időn belül tagjai lesznek az EU-nak és minden valószínűség szerint meghagyják nekik az eurót a maastrichti feltételek teljesítése nélkül is.
Koszovóban is egyébként az euró a hivatalos pénznem 2001 óta, de a sok szempontból instabil országban, valamint az ENSZ-békefenntartók mai napig tartó jelenléte miatt az USD és a CHF is elfogadott fizetőeszköz sok helyen. (Ahogy a szerb dínár is.)
És hogy mi lesz Magyarországon? Úgy látszik, hogyha felülről nem hajlandó a politika rábólintani az euróra, akkor a lakosság megoldja magának, alulról szerveződve.
És szépen nálunk is elkezdődött az Euró bevezetődése
“EURÓS ÁRAK FEBRUÁRTÓL” - tette közzé egy szépségszalon a Facebook-oldalán. Így kezdődik általában egy másik valuta nem hivatalos bevezetése az olyan országokban, ahol a pénzügyi rendszer nem stabil, az állam saját devizája pedig gyenge, értéke széles sávon belül mozog akár rövid időn belül. Hivatalosan ugyan nem mindenhol lehetne euróban megoldani a fizetést, azonban a napi árfolyamhoz igazítják a szolgáltatás árait. A döntésük teljesen érthető, és az a jóslatunk, hogy egyre több szektorban várható az, hogy szépen lassan kialakul egy ilyenfajta kettős pénzrendszer az országban, ahol egyszerre lesz jelen akár lakossági szinten az eurós és a forintos elszámolási rendszer. Az ingatlan- és informatikai szektorban már most is ott van a jelenség, az előbbinél a külföldi befektetők, az utóbbinál pedig a nemzetközi partnerek és megrendelések miatt.
A szabályozás amúgy úgy szól, hogy kötelező forintban feltüntetni az árakat, de el lehet fogadni más fizetőeszközt (pl. eurót) is, de az átváltási árfolyamot fel kell tüntetni. A kereskedő egyébként naponta akárhányszor változtathatja az árfolyamot, így megteheti azt is, hogy az esti órákban mondjuk 5-10%-kal több forintnyi összeget kérjen el az adott szolgáltatásért, ha mondjuk szar napja volt a forintnak.
És ha már szar napok: érdemes egy pillantást vetni a közép-kelet-európai országok valutáinak helyzetére az elmúlt években, ahol szembetűnően sokat erősödött az EUR a Forinthoz képest:
Az ábráról hangosan ordít délnyugati szomszédunk valutájának stabilitása: az euró bevezetésének ugyanis egyik előfeltétele az, hogy pénzügyi stabilitást kell biztosítani az országban, ahol a nemzeti valuta árfolyamát egy viszonylag szűk sávon belül kell tartani. Nálunk ennek pont az ellenkezője zajlott le: a forint tudatos gyengítése annak érdekében, hogy vonzó legyen az ország a külföldi befektetőknek.
Csak gondolj bele: a forint az értékének csaknem 50%-át vesztette el az elmúlt 7-8 évben - ez azt jelenti, hogy aki euróból vagy dollárból vásárol az országban, annak minden nap karácsony az utóbbi években. Másik fontos szegmens a multinacionális vállalatok jelenléte, akik a profitot a leányvállalataikon keresztül kiviszik az országból és euróért értékesítik a termékeiket (pl. nagy autógyárak), azonban a munkavállalóknak forintban utalják a fizetésüket.
A forint tudatos gyengítése mellett a laza monetáris politika vezetett még ide, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak akkor kezdett jegybanki alapkamatot emelni, amikor a pénzromlás elért egy olyan pontra, ahonnan rövid időn belül nem lehet visszakanyarodni. Ezen természetesen a sokat emlegetett árstopok valamint a kormány pénzosztogatása sem segített.
És hogy mikor lesz változás? Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter szerint az euró beveztése rövid- és középtávon nem kérdés. De miért “nem kérdés”? Lássuk:
A maastrichti kritériumok
Az euró bevezetéséhez szükséges, EU által meghatározott 5 kritérium, amit teljesítenie kell az eurózónához csatlakozni kívánó országnak (részletesebben itt tudod elolvasni, próbáljuk mellőzni az unalmas számokat):
Árstabilitás - az infláció mértéke max. 1,5%-kal lehet több, mint az eurózóna három legalacsonyabb gazdasági mutatójával rendelkező országának átlaga. Fontos, hogy ezt fenntartható módon kell megvalósítani, nem ilyen-olyan monetáris trükközéssel.
Éves költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3%-a lehet.
Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál.
A nemzeti valuta stabilitása - a jelentkező tagállamnak 2 évre be kell lépnie az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), ahol a nemzeti valutájának ingadozásának szélsőértékeit meghatározzák: a valuta értéke egy viszonylag szűk, 4,5%-os sávban kell hogy mozogjon.
A hosszú lejáratú hitelek kamatlábai legfeljebb 2%-kal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező ország állampapírjainak kamatánál.
Bocs, ha kicsit bonyolultan hangzik, szummázva egyébként csak arról van szó, hogy az, amit a forinttal műveltünk/művelünk, hogy mesterségesen gyengítjük azért, hogy vonzó legyen a külföldi tőke számára az ország, az ki is zár minket az euróövezetből.
Vegyük gyorsan pontról pontra, mert elolvastuk az MNB roppant unalmas sajtóközleményét, hogy neked ne kelljen:
1️⃣ A pontos, legutóbbi inflációs adatok még nem érkeztek meg, de 27% körül várható a 2022-es pénzromlás, főleg az üzemanyag-ársapka decemberi kivezetése miatt. Novemberben ez a szám 22.5 % volt. A teljes 2022-es inflációt 14,5-14,7% körülre jósolják, ami köröket ver mindenkire az EU-ban, úgyhogy hagyhatjuk is ezt a pontot.
2️⃣ A 2021-es költségvetés hiánya GDP-arányosan 7,1% volt a szükséges 3% helyett.
3️⃣ Az államháztartási hiány jelenleg a GDP 75%-a körül mozog a szükséges 60% helyett.
4️⃣ Az árfolyamstabilitás kérdését hagyhatjuk is, mert a forint árfolyamgörbéje olyan, mint az ökörhugyozás, és az ERM II árfolyamrendszerhez úgysem csatlakoztunk.
5️⃣ A jegybanki alapkamatot 2022 szeptember 28-án emelték 13,00%-ra, így ennek megfelelően alakultak a hosszú lejáratú hitelek kamatlábai is. Ebben is bajnokok vagyunk, csak sajnos ez nem olyan díj, amit menő elhozni.
Tippre egyébként valahol 2027-2028 körül lehet amúgy reálisan felvetni azt, hogy csatlakozzunk az egységes fizetőrendszer övezetéhez, de addig még rengeteg mindent gatyába kéne rázni itthon.
Máté véleménye:
Kell nekünk az euró? Kéne. Proxxi is említette, hogy az ország pénzügyi stabilitását nagyon nagy mértékben elősegítené, meggátolná a szélsőségesen unortodox gazdaság- és monetáris politika alkalmazását, valamint vonzóbbá tenné a külföldi befektetők számára az országot. Nem azért érkezne ide a nemzetközi tőke, mert olcsón fel lehet mindent vásárolni ill. kabátgombokért lehetne dolgoztatni, hanem fejlesztenének, beruháznának, nyugati know-howt hoznának. A munkabérek felzárkózása azonban nagy kérdés, azért abban ne reménykedjen senki, hogy egy csapásra EU-s fizetések lennének itt csupán a fizetőeszköz bevezetése miatt.
Én úgy gondolom, hogy a cikkben szereplő szépségszalon példáján szépen lassan amúgy is ki fog alakulni ez a kettős pénzrendszer, hogy teljesen természetes lesz euróban elszámolni, főleg ha valamilyen nagyobb értékről van szó, mondjuk autó vagy ingatlan vásárlásáról/eladásáról. Ez jellemző folyamat egyébként az instabil valutákkal rendelkező országokban, pl. afrikai vagy dél-amerikai államok esetén - csak ott az amerikai dollár a második (vagy éppen első) szereplő a nemzeti fizetőeszköz mellett. (Illetve a crypto is nagyon hódit a hagyományos pénz mellett - pl. Nigériában az emberek több mint 30%-a használ valamilyen kriptovalutát fizetőeszközként rendszeresen.)
”Jó-jó Máté, leszarom, most akkor vegyek eurót, vagy ne?”
Mindig megkapjuk ezt a kérdést, és a válasz továbbra is az, hogy nincsen nálunk palantir, hogy megjósoljuk, hogy éppen most érdemes-e betárazni EUR-ból (vagy akár más devizából). Többször beszéltünk a költségátlagolás módszeréről, hogy érdemes több időpontban venni és váltani, így le tudjuk átlagolni az árfolyamot. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a forint gyengülni fog az euróhoz képest a jövőben, ez jó taktika lehet.
De azért vessünk egy gyors pillantást az EUR/HUF grafikonra, mert nem kell azért forexes mágusnak lenni ahhoz, hogy leolvassunk róla hosszabb trendeket. (Én sem vagyok mágus, nyugi.)
Az látszik, hogy az októberi energia- és inflációs pánik, valamint az EU-s pénzek körüli mizéria okozta 430 forint feletti euró óta szépet erősödött a forint. Nem lennék meglepődve, ha 380 vagy akár 370 körüli eurót is látnánk - de úgy gondolom, hogy 400 Ft alatt jó vétel lehet, főleg akkor, ha hosszabb idősíkban gondolkozunk.
Ez továbbra sem pénzügyi tanácsadás, pusztán a személyes véleményem, minden befektetés és pénzügyi döntés előtt végezd el a saját kutatásodat!
És ez nem csak ilyen jogi szakzsargon, hogy “mosom kezeimet”, hanem tényleg így gondolom. Tuti “befektetési tanácsokat” soha senki nem osztogat, mert nem létezik olyan, hogy biztos. Bármi olyan, akár black swan event is történhet, ami kilőheti a forintot az űrbe vagy padlóra is küldheti. És ugyanez igaz más eszközökkel is. Ezért kulcs a diverzifikáció - hogy ne egy helyen, ne egy eszközosztályban tartsuk a teljes vagyonunkat. (Megelőztem a “most akkor minden megtakarított pénzem váltsam át euróba? - kérdést.)
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
Máté
és proxxi