💸Digitális diktatúra vagy a jövő fizetőeszköze?
Nem érdekel a CBDC és a blokklánc? Az baj, mert hamarosan használnod kell...
A CBDC kifejezésről lehet, hogy még nem hallottál, de az elkövetkezendő években garantáltan fogsz. A CBDC (Central Bank Digital Currency) magyarul digitális jegybankpénzt jelent, és véleményem szerint óriási hatása lesz az egész globális pénzügyi rendszerre a jövőben.
Ma kriptovalutákról lesz szó - még ha a szó nem legszorosabb értelmében vett kriptókról is. Tudom, most legyintesz, meg felhördülsz, hogy “az csak kaszinó”, azonban nem véletlenül kutatnak és fejlesztenek a blokklánc-technológia területén a világ minden táján a startupoktól kezdve a multinacionális nagyvállalatokon át a kormányokig. Ez is olyan, mint a mesterséges intelligenciához és annak adaptálásához való hozzáállás: lehet huzakodni meg ellenkezni, de végül úgyis ez lesz. Ismerkejünk meg ma az egyik legfontosabb ilyen felhasználási móddal.
Már megint az a fránya blockchain⛓️
Kezdjük az elején: mi is az a CBDC és miért olyan extra dolog ez? A digitális jegybankpénz egy ország nemzeti valutájának digitális változata, amit annak központi bankja bocsát ki és kezel. A kriptovalutákhoz hasonlóan a CBDC-k alapját is a blockchain, azaz blokklánc technológia adja. Sokan lehet még nem találkoztak ezzel a fogalommal, ezért pár sorban mindenképp összefoglalnám, hogy mi is az a blockchain.
Nagyon leegyszerűsítve a blokklánc egy digitális adatsor, amelyben tranzakciók vannak rögzítve. Az adatsor másolata jelen van a hálózaton lévő összes számítógép rendszerében, amely a blokklánc része. Az adatok blokkokban tárolódnak, amik egymást követik sorrendben, így láncba rendeződnek. A blokkok láncba “fűzése” azok kriptográfiai azonosítójukkal (ezt hash-nek hívjuk) valósul meg úgy, hogy a láncban az előző blokk azonosítóját a következő blokk tartalmazza. Minden alkalommal, amikor egy új tranzakció történik a blokkláncon, az adatokat minden résztvevő példányában rögzítik.
A blokkláncok esetében fontos megkülönböztetni publikus és privát láncokat. A publikus blokkláncok (mint például a Bitcoin vagy Ethereum) nyilvánosak, amelyhez bárki hozzáférhet és interakcióba léphet vele (például egy tranzakció indításának formájában). Ezzel szemben a privát blokkláncok csak korlátozott számban érhetők el bizonyos szereplők számára és csak ők végezhetnek tranzakciókat rajta (ilyen például a Hyperledger). Ebből adódóan a privát blokkláncokat gyakran használják vállalati célokra, mert lehetővé teszi a cégek számára, hogy biztonságosan és privát módon kezelje az adatokat. Azonban nem csak vállalatok használhatnak privát blokkláncot, hanem bankok is, például azért, hogy CBDC-t bocsássanak ki.
A CBDC-knek általában 2 típusát szokták megkülönböztetni, a nagykereskedelmit és a lakosságit. A nagykereskedelmi CBDC azoknak a vállalatoknak és intézményeknek készül, amelyek a jegybank által kiadott digitális pénzt használják, míg a lakossági CBDC az egyes állampolgárok számára készül. A nagykereskedelmi CBDC-k lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a jegybank által biztosított likviditást használják, míg a lakossági CBDC-k lehetővé teszik az egyes állampolgárok számára, hogy a jegybank által biztosított digitális pénzt használják a mindennapi tranzakciók során.
Ennyit a száraz infókról, ígérjük, kicsit könnyedebb lesz innentől. Röviden: a blokklánc egy olyan megmásíthatatlan főkönyvet hoz létre decentralizált adatbázisban, ahol nem lehet a korábbi blokkokat tetszőlegesen módosítani csak úgy, hogy feltörik vagy meghackelik a rendszert. Éppen ezért transzparenciát biztosít a technológia, ahol az adatbázis egyben védve is van, mert nem egy központi szerverteremben tárolják pl. az infókat, hanem sok-sok külön helyen. Itt találsz egy jó Youtube-videót a témában, ami elmagyarázza a blokklánc-technológia alapjait.
Oké, és ez miért jó nekünk? 🤔
A kérdés teljesen jogos, úgyhogy nézzük is meg, hogy milyen előnyökkel járhat, ha egy ország bevezeti a saját digitális valutáját.
A CBDC-k egyik fő előnye, hogy megkönnyítheti a fizetési rendszerhez való hozzáférhetőséget, mivel a digitális valuta egyszerűen használható és elérhető lehet még azok számára is, akiknek nincs bankszámlájuk. 💳
A CBDC-k javíthatják a fizetések hatékonyságát és gyorsaságát is. Ez egyrészt blokklánc-alapú rendszerek alkalmazásával érhető el, amelyek azonnali és biztonságos fizetést tesznek lehetővé, másrészt okosszerződésekkel, amelyek automatizálhatják a fizetési folyamatokat. ⚡
A CBDC-k emellett javíthatják a fizetési rendszer biztonságát, mivel a jegybankok könnyen követhetik és ellenőrizhetik a tranzakciókat, ezáltal képesek lesznek könnyebben felderíteni és megakadályozni a csalásokat. 🔒
A CBDC-k másik előnye, hogy növelhetik a pénzügyi stabilitást azáltal, hogy csökkenthetik a pénzügyi válságok kockázatát. Ennek oka, hogy a megfelelően megtervezett és szabályozott CBDC-k biztonságos és stabil értéktárolóként használhatók, amelyek nincsenek kitéve a hagyományos bankbetétekhez hasonló kockázatoknak. 💪
A CBDC-k segíthetnek az adózásban és a kormányzati költségvetésben, mivel a jegybankok és az adóhatóságok könnyen követhetik a tranzakciókat. (Éppen ezért, főleg kis hazánkban gondolhatod, mekkora “örömmel” fogják fogadni.) 🏦
A CBDC-k sötét oldala 👹
Ennyi pozitívum mellett azt gondolhatnánk, hogy a digitális jegybankpénz egy szuper dolog, ami nagyban megkönnyítheti az emberek mindennapi életét. Ugyanakkor vannak olyan potenciális veszélyei is, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mivel a CBDC-k teljesen digitálisak, így ki vannak téve a hackertámadások kockázatának. Például sebezhetővé válhatnak olyan támadásokkal szemben, amelyek a mögöttes blokklánc-hálózatot veszik célba. ( Az utóbbi években elképesztő módon megnövekedett a koordinált hackertámadások jelenléte, észak-koreai és orosz hackercsoportok dollármilliárdokkal lépnek le minden évben. )
Egy másik potenciális veszély, hogy a CBDC-k megnövekedett pénzügyi kockázatokat és instabilitást eredményezhetnek. Például, ha a CBDC-t nem megfelelően tervezik meg és szabályozzák, akkor monetáris politikai hibákhoz és ezáltal gazdasági problémákhoz vezethet. Képzeld el: valaki tévedésből mondjuk rossz kamatot ad a CBDC-kben elhelyezett betétekre, és ezt későn szűrik ki: az okosszerződések miatt teljesen automatizált a kifizetés folyamata.
További veszélyforrás, hogy a CBDC-k a hatalom fokozott központosításához vezethetnek. Például, ha a CBDC csak kevés bankon keresztül érhető el, ez a pénzügyi hatalom néhány nagy intézmény kezében történő koncentrálódásához vezethet, ami káros lehet a verseny és a gazdasági növekedés szempontjából.
És végül, ami számomra a legnagyobb red flag a CBDC-kel kapcsolatban, az az, hogy rossz kezekben könnyen a totális kontroll eszközévé válhat. Ha például a CBDC-t összekapcsolják az egyén személyazonosságával, az megkönnyítheti a kormányok és más szervezetek számára a pénzügyi tranzakciók nyomon követését és ellenőrzését. Ez potenciálisan azt jelenti, hogy a kormány minden végbement tranzakcióról tud, mivel ezek az adatok a blockchainen vannak eltárolva. Sőt, még ennél is tovább mehetnek: a programozható CBDC-k segítségével, “lejárati dátumot” is hozzá rendelhetnek a pénzhez, ami automatikusan törlődik a tárcádból, ha nem költöd el időben, így nem tudsz megtakarítani. És végül a legextrémebb esetben, ha a kormány úgy látja, hogy nem nem vagy elég jó állampolgár, akkor egy gombnyomással befagyaszthatja a tárcádon lévő pénzt, amihez nem férhetsz hozzá.
Tudom, ez elég disztopikusan hangzik és ehhez az is kell, hogy a készpénzt teljesen kivonják a forgalomból. Sokan azt mondanák erre, hogy ez lehetetlen, de Kína példája mutatja, hogy semmi sem lehetetlen ha nagyon akarod. Egyébként maga a digitalizáció is egyre inkább a készpénzmentes világ felé tereli a gazdaságot, kérdés, hogy az országok kormányai miként fognak ehhez viszonyulni.
Jelenleg futó CBDC projektek
És hogy miért is írunk ezekről ilyen részletekbe menően? Nos, úgy néz ki, hogy a CBDC ma már nem csak egy távoli vízió, hanem itt van a sarkon. Néhány napja ugyanis az euróövezet országainak pénzügyminiszterei (eurócsoport) brüsszeli találkozójukat követően nyilatkozatot tettek közzé a digitális euró bevezetéséről. A január 16-i nyilatkozat egybeesik az Európai Központi Bank (EKB) "leltározó" dokumentumának közzétételével, amely részletezi a digitális euró kialakításának előrehaladását. A dokumentum kifejti, hogy a digitális euró biztosítani fogja a személyes adatok és a fizetések védelmét, ezáltal:
Az EKB nem fog rendelkezni információkkal az emberek bankbetétjeiről, tranzakciós előzményeiről vagy a fizetési szokásokról.
Az adatokhoz csak a közvetítők férhetnek hozzá a szabályozási megfelelés érdekében.
A digitális euró nem egy programozható pénz lesz.
Más országok azonban már nem ennyire jó fejek. Erre kiváló példa a korábban említett Kína amely már évek óta dolgozik a digitális jüan kibocsátásán, amit a társadalmi kreditrendszerrel is összekötnek. Ez egy olyan kormányzati program, amely a viselkedésük, kapcsolatrendszerük és személyes jellemzőik alapján pontozást ad az állampolgároknak. A pontszám célja, hogy tükrözze az illető személy megbízhatóságát, és ez alapján határozzák meg a pénzügyi szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez és a mindennapi élet egyéb aspektusaihoz való hozzáférést. Ha mondjuk olyan dolgokat osztasz meg a közösségi médiában, ami a kormánynak nem tetszik, akkor csökken a pontszámod és nem vehetsz igénybe bizonyos szolgáltatásokat (pl. nem utazhatsz külföldre). Súlyosabb esetben ez akár odáig is fajulhat, hogy egyetlen gombnyomással befagyaszthatják az összes pénzedet. (Ez a kreditrendszer amúgy már kezd eléggé hasonlítani a Black Mirror nevű sorozat Nosedive című epizódjára - érdemes megnézni.)
A digitális jüan kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy a 2021-es tesztfázis során 200 jüan (kb 30$) értékben osztottak ki CBDC-t az emberek között. Ezt a pénzt azonban csak bizonyos boltokban és egy meghatározott időintervallumban tudták elkölteni. A lejárati dátummal ellátott, és azután törlődő CBDC egy ambivalens dolog. Egyrészt az egyénre nézve negatív, mivel a lejárat miatt az ember nem tud félretenni és megtakarítani (hogy még véletlenül se tudjál tőkét felhalmozni). Ha azonban a makrokörnyezetet vizsgáljuk, akkor pozitív hatásai is lehetnek. Ha meg van határozva, hogy a lejárati idővel ellátott CBDC-ket mely szektorokban lehet elkölteni, annak elég erős fogyasztásösztönző hatása van, ami fel tudja lendíteni az adott szektort. Kicsit olyan ez, mint itthon az Erzsébet utalvány.
Erre mondhatnád azt, hogy oké, de Kína a világ egyik vezető nagyhatalma egy rakás pénzzel, de a fejletlenebb országokban a CBDC-k bevezetése elképzelhetetlen lenne. Erre sajnos az a válaszom, hogy már Nigériában is nagyban nyomják az ottani CBDC-t, az eNairát - igaz eddig kevés sikerrel. A 2021-ben bevezetett digitális valutát a népesség csupán 0,5%-a használta, ezért a kormány bekeményített, és 45 dollárban maximalizálta a napi ATM készpénzfelvételt annak érdekében, hogy ösztönözze az elektronikus fizetéseket és az eNaira használatát.
Sokan látnak benne potenciált
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése szerint 2022 júliusában 97 ország, vagyis a globális központi bankok több mint fele vizsgálta vagy fejlesztette a CBDC-ket. Ezzel szemben eddig még csak két ország indított el teljes mértékben CBDC-projektet, a korábban említett Nigéria és a Bahama-szigetek. Az alábbi ábrán látható, hogy mely országok hol tartanak a saját digitális valutájuk fejlesztésében:
Látható, hogy az országok többsége tavaly júliusban még csak a narancs színnel jelölt kutatási fázisban volt (pl. USA, Németország, Spanyolország). Sokan azonban már a koncepció kidolgozásánál (pl. Magyarország, Svédország) vagy a tesztelés fázisban (pl. Kína, Kanada, Oroszország) vannak.
Hol tart Magyarország a CBDC fejlesztésben?
A Portfolio még tavaly nyáron készített egy interjút az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójával, Kuti Zsolttal, amelyben többek közt a fenti kérdés is előkerült. A cikkből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank már jó ideje kezeli kiemelten a digitális jegybankpénzek fejlesztését és kutatását, aminek eredményeit egy 388 oldalas tanulmányban osztotta meg Egy új kor hajnalán - Pénz a 21. században címmel. Az MNB tanulmánya összegzi a CBDC-k létrehozása mögött álló motivációt, a benne rejlő lehetőségeket, az elméleti alapokat, valamint a legfontosabb gyakorlati kérdéseket.
A CBDC-k kapcsán megemlítette, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy egyedülálló jegybanki pilot projektet indított el, Digitális DiákSzéf névvel. Ebben elsősorban a 8-14 éves korosztályt célozzák meg, mivel ez a korosztály fokozottan fogékony a digitális megoldásokra és így szeretnék őket pénzügyi edukációra tanítani. A projektnek ugyanakkor van egy másik célja is: segítségével az MNB valódi tapasztalatokat szerezhet egy CBDC felépítéséről, fejlesztéséről, működtetéséről, miközben akár kipróbálhat új technológiákat is.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az MNB első és legfontosabb dolga az inflációval szembeni harc. Ebből adódóan a magyar CBDC bevezetése egy hosszú távú projekt, ami csak akkor kezdődhet meg, amikor a jegybanknak már sikerült legyőzni az inflációt, úgyhogy valószínűleg egy jó ideig még nem lesz itthon digitális jegybankpénz.
Összegzés
Amellett, hogy tényleg csomó előnye van a digitális valutáknak, én azért szkeptikusan állok a dologhoz. Egy dolog azonban biztos: a világ egyértelműen a digitalizáció irányába halad, ezért nem vehetjük figyelmen kívül az olyan digitális megoldásokat, mint a CBDC, mivel minden jel arra mutat, hogy előbb-utóbb sok ország fogja implementálni a saját digitális nemzeti valutáját. A digitalizációval párhuzamosan egyre inkább visszaszorulóban van a készpénzhasználat, ami szintént a CBDC-k malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a készpénzt teljes mértékben ki fogják vonni a forgalomból, de hát láttunk már karón varjút.
Máté gondolatai
Gondolhatnánk, hogy csak itt a balkánon és a keleti blokkban érdemes aggódni a központosított rendszerek és megfigyelések miatt - elég, ha arra gondolunk, hogy az orosz-ukrán helyzetben hogyan fagyasztottak be számlákat és lehetetlenítettek el komplett egzisztenciákat. Azonban ha visszaemlékszünk 2022 márciusára, láthatjuk, hogy még demokratikusnak mondott kormányos is (vissza)élnek a hatalmukkal akár most, a hagyományos bankszektor jelenlétekor is. Kanadában ekkor többszáz tüntetőnek fagyasztották be a bankszámláját egyik napról a másikra, hogy ezzel helyezzenek nyomást rájuk - ezért félnek jogosan mindenhol ettől a metódustól. Azonban megnyugtatok mindenkit: nem kell ehhez CBDC, a jelenlegi bankszedszer is nagyjából teljesen elektronikus, ugyanúgy két kattintással lehet nyomonkövetni és zárolni számlákat. A CBDC talán ennek egy szintlépése. Az biztos, hogy főleg a magyar mentalitás és az ügyeskedés miatt még jó sokáig fog működni párhuzamosan a két rendszer egymás mellett, mert nálunk még 20 év múlva is a párnaciha lesz a divat, attól félek.
Mindenesetre azt tanácsolom, hogy legyél nyitott a dolgokra, és ha esetleg lesz majd valamiféle tesztkör a digitális forinttal kapcsolatban, adj neki egy esélyt. Már most is mindent telefonos alkalmazásokkal és tárcákkal fizetünk, úgyis tudnak mindent rólunk. Nem most kell elkezdeni paranoiásnak lenni.
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
siki, Máté, proxxi