📈Az ország mint cég
Jöhet az állami biztosítás?
Ma egy témára fogunk fókuszálni: ez pedig az állam térnyerése fontos hazai szektorokban. Jópár gondolatunk van a hír kapcsán, és szeretnénk az elején leszögezni, hogy tudjuk, hogy sokszor megkapjuk, hogy nem kéne politizálnunk, mert ez egy gazdasági témájú blog - de hát hogy ne politizáljon az ember, mikor ilyen szinten szövődik az állam össze a gazdasággal? Na zuhanjunk neki!
Ma hozta le a portfolio.hu a hírt, hogy Tiborcz István BDPST Equity nevű cége jelentős, 26,8%-os részesedést szerzett a Waberer Biztosítóban. (Aki esetleg más mozit nézett volna eddig, azoknak üzenjük, hogy Tiborcz a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a férje.)
Ezzel párhuzamosan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap a MABISZ konferencián bejelentette, hogy az állam nagyobb szerepet kíván vállalni a biztosítási piacon.
Az összefüggés a két történés között könnyen belátható, az államhoz, vagy ha úgy tetszik a NER-hez köthető szereplők már be is léptek a piacra.
Olyan szemszögből fogjuk megvizsgálni a kérdést, hogy mi történhet ezután a biztosítási piaccal, és miért illik több szempontból is a “nemzeti” stratégiába.
A biztosítótársaságok úgy működnek, hogy nagyon pontos és bonyolult matematikai modellek alapján megbecsülik például az adott korban és egészségi állapotban lévő egyén várható élettartamát és ehhez beárazzák az éves életbiztosítási díjat.
De ugyanez igaz az ingatlanokra vagy az autóflottákra is, múltbeli időjárási viszonyok, életkor, régió stb. alapján kiszámolnak egy díjat, amit az emberek vagy a cégek befizetnek, cserébe “kár esetén” a biztosító kifizeti nekünk a szerződésben rögzített összeget. Az éves összeg meghatározásakor figyelembe veszik a várható kifizetendő volument is, a különbözet pedig adja a profitjukat. Akad olyan év persze, amikor jelentősen nagyobb károk keletkeznek, mint a várt (pl. aszály), de a lényeg nagyon röviden ennyi.
Ez is egy ugyanolyan szolgáltatás, mint bármi más, egyén szinten mindenki el tudja dönteni, hogy szüksége van-e pl. lakásbiztosításra, vagy balesetbiztosításra. Minél fejlettebb egy társadalom, annál nagyobb százalékban biztosítják az életüket és a vagyontárgyaikat. Ez pedig pusztán egy profitábilis üzleti vállalkozás, mert a kialakítása miatt nem működhet másként: több nettó befizetőnek kell lennie, akikkel minden rendben van, és a káreseményekre fordított pénz száma ennél kevesebb kell, hogy legyen. A “sikerre ítélt” szektor.
A közvélemény nagy része ugyanúgy nem szereti a biztosítókat, mint ahogy a bankokat sem. Szükséges rossznak tartjuk őket - szerintem viszont igenis hasznos szolgáltatást kínálnak a társadalomnak. Eligazodni közöttük valóban nem könnyű, amennyiben fontos döntések előtt állunk, akkor célszerű egy megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező alkusz segítségét kérni, aki rengeteg terhet le tud venni a vállunkról és a biztosítókkal ‘szemben’ is képvisel minket.
Ennyi kitekintés után nézzük meg, hogy mi is történik. A biztosítási piacnak nagyon stabil és egyre növekvő árbevétele van, emiatt a kormánynak két szempontból is fontos.
Egyrészt különadót vagy “extraprofit” adót lehet kivetni rá, ami a költségvetési lyukakat tömi be, illetve valahonnan pótolni kell a hiányzó EU-s pénzeket (persze itt még nincs döntés, de jelen állás szerint Magyarország elesik a források egy jelentős részétől).
A másik dolog pedig maga az állam és annak funkcióival van kapcsolatban. Ismét egy új szektorba lép be felborítva annak piaci mechanizmusait, a NER-es cégeken keresztül piacot szerez és a felelősségi körén messze túlmegy. Profitorientált gazdasági társaságként működik, a pénzek egészséges redisztribúciója és biztonsági háló nyújtása helyett. Miközben - szinte biztosan - soha meg nem térülő áron megveszi a Vodafone-t, addig romokban hever az egészségügy és az oktatás. Lassan országos méretűvé duzzad a tanársztrájk, aminek következtében több helyen is a tanárok elbocsátása lett a válasz (zárójelben teszem hozzá, hogy a Vodafone-ra elköltendő pénz nagyságrendileg fedezni tudná a tanárok kért béremelését).
Számos minta áll előttünk (Észtország, Finnország), hogy miként lehet magunk mögött hagyni a múltat és elindulni a rapid fejlődés útján: Észtország az innovációt választotta, e-állampolgárságot kínál és Finnországgal egyetemben az oktatási rendszerét a 21. századi digitalizált világ követelményeihez alakította. Ha közelebbi példát akarunk említeni, akkor nézhetjük Szlovéniát is, akik az 1991-es függetlenedésük óta nagyon szép felfelé ívelő pályán mozognak.
Ezzel szemben Magyarországon sajnos jelenleg nem cél az okos emberek képzése. Ha egy tömeg tud kritikusan gondolkodni és egyre szabadabbá válik, akkor az állam befolyásolási képessége az életükben ezzel fordítottan arányos, vagyis csökken. Minél kevésbé demokratikus berendezkedésű egy kormány, ez annál nagyobb veszélyt jelent a számára, hiszen elveszíti a szavazatokat, majd később a hatalmát.
A regnáló magyar kormány hosszú évek óta tudatosan arra készül ezekkel a felvásárlásokkal, hogy ha netalántán elveszíti a választást, a hatalmát gyakorlatilag akkor is meg tudja tartani - erre jön létre sok országban (nem csak Magyarországon) a mély állam, a deep state intézménye, akik a tényleges hatalmat birtokolják.
Minden stratégiai ágazatban jelentős hányadot birtokol és pl. Magyarország közjavainak egy jelentős részét magánalapítványokba szervezte ki.
Az önmagában egy nemes és üdvözölendő cél, hogy egy erős nemzeti tőkésosztályt hozzunk létre, ugyanakkor ennek természetesen és generációk alatt kellene végbemennie. Az EU malmai lassan őrölnek ugyan, de mára ők is eljutottak arra a következtetésre, hogy megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét, a magán- és köztulajdon védelmét és úgy vélik, hogy a korrupció mértéke túlságosan nagy lett - főleg EU-s viszonylatok szerint.
A belépés a telekommunikációs és biztosítási szektorba újdonságnak tűnhet, ugyanakkor ha megvizsgáljuk a nagy képet, akkor ezeket a lépéseket is könnyen megérthetjük.
Máté gondolatai:
🟢Tudom, megígértük, hogy igyekszünk nem polizitálni, mert ez egy gazdasági témájú hírlevél, de ezt addig tudjuk tartani, amíg a politikusok nem kezdenek gazdasági dolgokba. Tényleg az történik, mint ami a világ keleti felén jellemző - az állam elkezd megszűnni államként funkcionálni, és ráteszi a kezét jópár szektorra. Van, ahol ezt direkt módon, központilag irányítva csinálják (pl. Kína), és van, ahol pedig oligarchák irányába mozdultak el (pl. Orosz- és Törökország). Tudod, az oligarcha olyan, mint az USA-ban nagytőkés vállalkozó, csak őt utálni kell.
🟢Szemléletes példa a magánegészségügy - főleg ha már a Wáberer Medical Center is egy fontos, hightech intézménye az országnak. Szóval van egy munkáltatód, esetleg vállalkozol, és szépen fizeted a TB-t. De közben az állami egészségügyet úgy leépítették, hogy minden magyar tudja, hogy hónapos, éves várólistákkal operálnak a kórházak, így elmész a magánszektorba a bajoddal. Ott ugyanúgy fizetsz a szolgáltatásért, csak most már egyre több helyen az államközeli szereplők zsebébe vándorol a keményen megkeresett pénzed. Tehát duplán fizetsz, amivel ők duplán jól járnak. Ez gyakorlatilag az egészségügy privatizálása - de szépen, lassan elnyújtva, nem egyik pillanatról a másikra.
(Mert tudjuk, hogy mi történik, ha egyik pillanatról a másikra szeretnél fizetős egészségügyet - még emlékszünk, mi lett az akkori kormány által bevezetett párszáz forintos vizitdíj életútja 2008-ban.) Sokat tanultak abból az esetből, hogy a békát nem a forró vizes fazékba kell beledobni, hanem a hideg vizesbe rakod, aztán szépen alágyújtasz…
🟢Hozzáteszem: nekem semmi bajom a magánegészségüggyel, jártam többször is ilyen kórházakban (próbálj meg bejutni lecsekkoltatni az anyajegyeidet egy állami bőrgyógyászati osztályra, 2024-ben fogadnak is) - csak akkor minek fizeti az ember a TB-t? Illetve egy nagyon széles réteg nem tudja megfizetni az áraikat, és egy jól működő ország vezetésének tudnia kell, hogy az ember mint erőforrás a legértékesebb egy ország számára. Ez most csúnyán hangzik, de tény - hogy egy társadalom fizikai és mentális egészsége a gazdaság egészére kihat, és hát nálunk egyik sincsen igazán rendben. És a világ, így Magyarország is ebbe az irányba indul - ha ránézel a Forbes 50 leggazdagabb magyar listájára, jópáran kezdték ebbe a szektorba rakni a pénzüket. És tudod, azt mondják, mikor befektetéseket kell keresni, akkor mindig a “smart money”-t kell követni a piacokon is. Lehet lázadozni a magánegészségügy ellen, mert az ember igazságérzetét sérti a dolog, de a nap végén úgyis ez fog győzni.
🟢Amit proxxi írt feljebb is, hogy ezekkel letarolt, kilóra megvett szektorokkal (magánegészségügy, energiaszektor, telekommunikáció, bankszektor, média és még ki tudja mi lesz vagy hol vannak olyan opciós szerződések, amik még nem kerültek nyilvánosságra) egy olyan erős deep state-t épített ki a jelenlegi hatalom, ami sokkal erősebb, mint maga a politikai hatalom, amit birtokolnak. Mindenki eldöntheti, hogy egészséges-e egy állam működése szempontjából, hogy helyes-e, hogy ilyen mértékben birtokol/irányít/tulajdonol piaci szereplőket, de azt hiszem, hogy a választ mindenki tudja. Az alapgondolat amúgy nem rossz, szerintem is fontos egy nemzeti nagytőkés osztály jelenléte, mert ennek az osztálynak a hiányában az ország teljes mértékben kiszolgáltatott lesz a multinacionális vállalatok kénye-kedvének, csak úgy érzem, kicsit átestünk a ló oldalára.
🟢Az látszik viszont, hogy a magyar társadalom a béka, aki alatt szépen melegítik a vizet, már vállát sem rándítja arra, hogy egy újabb, fontos szektorban terjeszkedik az állam / egy államközeli szereplő. A fent említett Wábereres hír sem ment túl nagyot mindenhol, mintha belefásultak volna az emberek. Mondjuk sok mindent nem lehet tenni, mi is kíváncsian várjuk, hova vezet ez az egész, bár azt sejtjük, hogy nem túl jó irányba.
+1: sajnos az államok általában megrészegülnek attól a hatalomtól ami a kezükben összpontosul. Ez nem csak kis hazánkra igaz, hanem a világ legtöbb országára, a történelem nagy részére. A pénznyomtatás is pontosan egy ilyen tevékenység: gyakorlatilag új pénz kibocsátásával a lakosság megtakarításait értékteleníted el, miközben mondjuk te azt a pénzt visszaadod a népnek. Ők örülnek az “ingyen” pénznek, mikor pedig gyakorlatilag ugyanott vannak, mint előtte voltak. A történelem során mikor szar helyzetbe kerültek a kormányok, akkor gyakorlatilag MINDIG a pénznyomtatás mellett döntöttek mint első lehetőség.
A világ “mintaállamában” rendszeresek pl. a tőzsdei bennfentes kereskedési botrányok, konkrétan vannak olyan ETF-ek (Exchange Traded Fund), amik kormányzati és politikai szereplők tőzsdei kereskedését követik le. A méltán híres/hírhedt, amerikai képviselőházi elnők, Nancy Pelosi férje többször bukott meg insider tradinggel, a leghíresebb talán az volt, mikor az Nvidia részvényeitől szabadult meg pont akkor, mielőtt 20%-ot szakadt be az árfolyam egy kormányzati szabályozás miatt.
Szóval a legtöbb helyen nincs kolbászból a kerítés, és nem valami utópiában élünk - az ember ember marad, és elsősorban a saját anyagi hasznára gondol. Mikor magas, nagy hatalommal bíró pozíciókba jut, akkor pedig sokkal könnyebben tudja megvalósítani ezeket a céljait. Ez nálunk, Magyarországon sincs másként, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy egy pálfordulással itt majd szépen minden rendeződni fog. Ha tisztán üzleti, vállalkozó, hatalomszerzési szempontból nézzük amúgy ezt a térnyerést az állam részéről, akkor amúgy zseniális az ügymenet, csak az a baj, hogy ezt nem valami vizionárius cég végzi, hanem egy olyan entitás, aki amúgy más szereplők adóforintjait felhasználva kebelezi be a stratégiai szektorokat.
És hogy legyen meg a piaci tanulság abból, milyen irányba tart a világ, ha már említettem korábban a smart money pozícióit. Szóval Michael Burry, aki megjósolta a 2008-as amerikai válságot (a Big Short c. filmben Christian Bale alakított) a pénze nagy részét MAGÁNBÖRTÖNÖK részvényeiben tartja jelenleg. Kell ennél jobb indikátor, hogy mit várnak a világtól a szakértők?
A portfóliója 53%-a van két részvényben: GEO 0.00%↑ - GEO Group magánbörtökönben és pszichiátriákban utazik, a CXW 0.00%↑ a CoreCivic szintén börtönökben érdekelt.
A teljesség miatt jöjjön a többi szektor is, ahová odatette a zsetonjait:
QRTEA 0.00%↑ - Qurate Retail Group - média
AJRD 0.00%↑ - Aerojet Rocketdyne Holdings - űrtechnika
CHTR 0.00%↑ - Charter Communications - távközlés
LILAK 0.00%↑ - Liberty Latin America Ltd. - távközlés
Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.
Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.
Pacsi,
proxxi
és Máté
285k tb-t járulékot vonnak le a fizumból, 125k tb-t vonnak a feleségemtől havonta, ha orvosra van szükségünk magán rendelésre járunk, ha komolyabb egészségügyi ellátást igénylő betegségünk van Szombathelyről Budára kell mennünk. Jó lenne, szabadon választhatóvá tenni az ellátási formákat, az állami és magánegészségügy között, olyan módon, miszerint ahova tartozni akarunk, az alapján vonnák vagy nem vonnák le a tb-t a fizetésünkből, tehát akik a magánszektort válasszák azoknak nem vonják le a tb a fizetésükből és nem is jogosultak az állami ellátásra.
A magyar tb rendszer teljesen veszteséges az államnak. Az ingyenes eü ellátás még a szocializmus öröksége. Szóval szerintem az nem gond, hogy erősítik a magán vonalat. Bár az USA megoldása sem jó, az a másik véglet.
Pár napja hallottam, hogy ha a születéskor várható élettartam 1 évvel növekszik, az 0,4% GDP növekedést okoz, tehát az államnak sem érdeke teljesen lerohasztani az ágazatot.