🌏Átalakuló világ - a BRICS-országok álma

Megdőlhet a jelenlegi, egypólusú világrend?

Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika…első hallásra 5 random országnak tűnhet, akiknek semmi közük nincs egymáshoz, de ha jobban megnézzük rájövünk, hogy igenis van. Ezeket az országokat együttesen BRICS-nek is szokták hívni (az angol kezdőbetűkből összerakva), és a vezető feltörekvő gazdaságok informális csoportját alkotják. A nevet még a 2000-es évek elején találták ki, azóta viszont nagyon eltérő növekedési pályát futottak be ezek az országok. Jelentőségük ugyanakkor a világgazdaságban a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság idején továbbra is nyitott kérdés.

Még egy disclaimer az elejére: ha emailként olvasod, a levelünk legvégén találsz egy “Pledge your support” gombot, sokat segítenéd a munkánkat vele! Szóval tessék legörgetni a levél legaljára majd, és köszönjük, ha úgy döntesz, hogy támogatsz minket. 💛

Miért érdemes odafigyelni rájuk?

A feltörekvő gazdaságok (Brazília, Oroszország, India és Kína) közötti együttműködés gondolata 2001-ben a BRIC-blokk megalakulásához vezetett, amelyhez Dél-Afrika 2010-ben csatlakozott. A BRICS olyan diplomáciai és gazdasági együttműködési keretként jött létre, amelynek célja, hogy megkérdőjelezze a nyugati befolyást a globális gazdasági rendben. A BRICS megalakulását a nyugattal szembeni ellensúlyozó erőként üdvözölték. Az elvárás az volt, hogy Oroszország és Kína a szervezet élére álljon, és fejlett gazdaságaikat a többi tag javára fordítsa. Időközben India is felnőtt már a feladathoz, viszont gazdasági erő tekintetében Brazília és Dél-Afrika még csak “junior” tagjai a BRICS-paktumnak. Ennek a két országnak valószínűleg mérlegelnie kell majd a tagságból származó potenciális előnyöket az Oroszország és Kína mellé állás kockázatával szemben a globális színtéren.

A nyugati országok gyakran fejezik ki aggodalmukat amiatt, hogy a BRICS-országok befolyásolhatják Afrika kereskedelmét az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. A nyugati országok Dél-Afrikában dolgozó külföldi diplomatái gyakran vetik fel ezt a kérdést, és azzal érvelnek, hogy a BRICS fenyegetést jelent a globális kereskedelemre, tekintettel Kína egyértelmű szándékára, hogy gazdasági befolyásának kiterjesztésével nagyobb geopolitikai befolyásra tegyen szert. (Nincsenek messze a valóságtól, ugyanis Kína évekkel ezelőtt elkezdte újragyarmatosítani Afrikát. Katonák helyett azonban pézzel és szoros kondíciójú hitelekkel szerez egyre növekvő befolyást a kontinensen. Ez nem teljesen elhanyagolható, ugyanis értékes nyersanyag-lelőhelyek vannak az ősi földrészen. Tegye fel a kezét, aki azt gondolta, hogy Kína felebaráti szeretetből pénzeli majdnem az összes afrikai országot!)

A világtérképen szemmel is jól látható területet alkot már jelenleg is a BRICS.

A BRICS-országok együttesen a világ földrajzi területének mintegy 26%-át teszik ki, lakosság tekintetében pedig majdnem 3 milliárd embert foglal magába, ami a világ népességének mintegy 40%-a, emellett pedig a globális GDP negyedét adják. Ha ez még nem volna elég, nemrégiben Algéria, Argentína és Irán is kérelmezte csatlakozását a BRICS országokhoz, valamint Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom kijelentette, hogy erősen érdeklődik a BRICS-tagság iránt és már részt is vesznek a tagsági folyamatban. Ha Szaúd-Arábia, Egyiptom, Irán, Argentína és Törökország a BRICS tagja lesz, az komoly hatással lehet a világgazdaságra: 

• Az olajtermelő országok befolyási köre megerősödik és megváltozik az olajpiac szerkezete a világgazdaságban. 

• Mivel Kína, Oroszország és Irán az USA riválisai, több szövetséget fognak kötni annak érdekében, hogy csökkentsék az USA befolyását a világban. 

• A BRICS országok egy közös, aranyalapú valutát is létre akarnak hozni.

• Mivel a dollár a világ domináns valutája a globális pénzügyi rendszerben (és egyben az USA nemzetközi vezető szerepének központi eleme) a BRICS országok közös valutája alááshatja a dollár monopol helyzetét. Ha a BRICS országok megállapodásra jutnak arról, hogy közös valután keresztül folytatják kereskedelmüket, a “dollármentesítés” folyamata felgyorsulhat. A dollármentesítésre számos példa volt a közelmúltban: korábban példa nélküli volt, hogy Kína jüanért vett olajat Szaúd-Arábiától, illetve az oroszok is elkezdtek saját, nemzeti valutájukban elszámolni az energiahordozók kapcsán.

• Mivel Törökország, Algéria, Irán, Egyiptom, Szaúd-Arábia és mások már jelezték érdeklődésüket a BRICS-hez való csatlakozás iránt, ez felgyorsíthatja a BRICS globális befolyásának növekedését. 

• Szaúd-Arábia, Oroszország, Brazília képes lesz közösen exportálni olajukat Kínába, Indiába, Egyiptomba és Törökországba. (Kína egyébként már most Szaúd-Arábia legnagyobb kereskedelmi partnere több, mint 50 milliárd dollárral.) 

Helyesebb lenne a mém, ha a nők helyett pénzeszsákok lennének a képen.

• Kína és Oroszország beruházásai az afrikai kontinensen tovább bővülnek. Amúgy Dél-Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere szintén Kína. (Nem elhanyagolható az sem, hogy Dél-Afrika természeti gazdagsága és elhelyezkedése miatt fejlettebb, mint Afrika bármely más országa. 

• A Világbank szerint a BRICS-országok gazdaságai 2021-ben átlagosan 6,26 százalékkal nőttek, szemben a G7-ek 5,15 százalékos növekedésével. Ha a BRICS továbbra is ilyen vonzó lehet más országok számára, akkor egy jelentős globális szereplővé válhat. Elemzők szerint a BRICS országok GDP-je 2030-ra a globális GDP 50%-át tehetik majd ki.

Na de nézzük mit is tud felmutatni a BRICS

Brazília a világ 12. legnagyobb gazdasága és a legnagyobb Latin-Amerikában. 2018-ban, két év gazdasági válság és több nyilvános korrupciós botrány után a választók a szélsőjobboldali Jair Bolsonarot választották meg elnöknek, ami változást jelentett a baloldali kormányok hosszú éveitől. Bolsonaro és kormánya lépéseket tett a kihívások kezelésére, amelyet kezdetben a koronavírus gazdasági hatásai, később pedig a magas infláció és az orosz-ukrán háborút követő geopolitikai bizonytalanság okozta globális környezet jelentett. Ezek a lépések részben eredményesek voltak, mivel az infláció és a munkanélküliség csökkenőben van, míg a GDP ismét növekedni kezdett, igaz csak mérsékelten. (Közben tavaly Bolsonarot leváltották és most már Lula da Silva az elnök.) Az előrejelzések szerint a GDP 2023-ban 1,2%-kal, 2024-ben pedig 1,4%-kal nő. Ugyanakkor számos kihívás továbbra is fennáll, többek között a nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenségek, a szegénység és az élelmiszerhiány növekedése. 

Abban mind egyetérthetünk, hogy az orosz gazdaság nem a legjobb napjait éli. A több, mint egy éve tartó háború (bocs, akarom mondani “különleges katonai művelet”) nem hozta meg számára a várt gyors eredményeket és ezt a gazdaság szenvedi meg. Habár Putyin elmondása szerint Oroszország GDP-je 2022 folyamán csak 2,5 százalékkal csökkent, ami jobb annál, mint amit a szakértők jósoltak. Oroszország gazdasága 2023-ban feltehetően tovább fog zsugorodni. Az előrejelzések szerint a GDP a legjobb forgatókönyv szerint is 2,3%-kal, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 5,6%-kal csökken az előző évhez képest. Miközben a kormány és a központi bank elismerte a nehézségeket, Moszkva szerint az orosz gazdaság ellenálló, és a szankciók a Nyugat ellen fordultak vissza az infláció és az energiaárak emelkedésével. Mindezek ellenére az orosz gazdaság még mindig az egyik legnagyobb a világon (jelenleg a tizenegyedik) és emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy rengeteg nyersanyaggal, emberrel és atombombával rendelkeznek. 

Indiában a 21. század kezdete óta az éves átlagos GDP növekedés 6% és 7% között volt és egy évtizede India GDP-je még “csak” a tizenegyedik legnagyobb volt a világon. Azonban most, hogy 2022-ben sikerült egy 7 százalékos növekedést produkálnia, gazdaságát tekintve India megelőzte az Egyesült Királyságot és a nominális GDP alapján az ötödik legnagyobb lett a világon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint India 2028-ra beelőzheti Japánt és Németországot is, ezzel felkerülve a dobogó harmadik fokára az USA és Kína mellé.  A Világbank szerint India gazdasága részben azért elszigetelt, mert nagy belföldi piaccal rendelkezik és viszonylag kevésbé van kitéve a nemzetközi kereskedelemnek. A növekedés idén várhatóan visszaesik, mivel sok más országhoz hasonlóan India is küzd az inflációval, amely az élelmiszer- és üzemanyagárak világméretű emelkedését eredményezte. Egy esetleges globális recesszió pedig könnyen veszélyezteti ezt a lendületet. Elemzők szerint ugyanakkor új lehetőségek nyílhatak meg India előtt, ahogy a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és geopolitikai feszültségek elmélyülnek. (Ha egy jó összefoglaló cikket szeretnél olvasni India gazdaságáról, akkor ajánljuk a HOLDblog idevágó tartalmát.)

Ahogy azt korábban említettük, Kína a világ második legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államokat követően 18.000 milliárd dolláros nominális GDP-vel. Az ország az elmúlt évtizedekben gyors és jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, amit a megnövekedett export, a külföldi befektetések és a belföldi fogyasztás hajtott. Az elmúlt évek lassulása ellenére Kína továbbra is a világgazdaság egyik legfőbb szereplője és egyre inkább a fogyasztásvezérelt növekedési modell felé mozdul el. Kínának ugyanakkor olyan komoly kihívásokkal kell szembenéznie, mint a gyorsan öregedő népesség, a magas adósságszint és a környezet egyre növekvő romlása.

Dél-Afrika az afrikai kontinens legnagyobb gazdasága, GDP-je 2022-ben megközelítőleg 372 milliárd dollár volt. Az ország természeti erőforrásokban - többek között aranyban, gyémántban és platinában - gazdag, és fejlett pénzügyi és szolgáltatási ágazattal rendelkezik. Dél-Afrika azonban az elmúlt években számos gazdasági kihívással nézett szembe, többek között nagyfokú szegénységgel és munkanélküliséggel, tartós jövedelmi egyenlőtlenséggel és gyenge gazdasági növekedéssel. Az ország olyan problémákkal is küzd, mint az alacsony beruházási szint, a csökkenő versenyképesség és a fejletlen feldolgozóipar. E kihívások ellenére Dél-Afrika továbbra is jelentős szereplője az afrikai gazdaságnak, és lépéseket tesz a gazdasági problémáinak kezelésére reformok, beruházások és a kkv-k (kis- és középvállalkozások) fokozott támogatása révén.

Akkor most annyi a Nyugatnak vagy mi?

Nem egészen, mivel a csoport megalakulása óta sok minden változott. Az India és Kína közötti feszültségek jelentősen nőttek a közelmúltbeli határkonfliktusok miatt, Oroszország ukrajnai inváziója Moszkvát páriává tette nyugaton, Peking pedig politikai és gazdasági zavarokkal néz szembe a koronavírus elleni szigorú korlátozások miatt. 

Bár Kína nem ítélte el nyíltan Oroszország ukrajnai invázióját, a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok mégis megromlottak. A háború globális szinten hatalmas gazdasági zavarokat okozott, beleértve az infláció növekedését, ami a különböző régiókban, köztük Kínában is súlyosbította a társadalmi feszültségeket. Mindemellett Oroszország elhúzódó ukrajnai hadjárata aggasztja a kínaiakat. A Sanghaji Együttműködési Szervezet tavaly szeptemberben tartott csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping csendben hátradőlt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte "kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban". A kínai fél azonban nem tett nyilatkozatot ennek az állításnak az alátámasztására, ezzel is utalva az ukrajnai harcok miatti növekvő csalódottságra. 

Lehet, hogy mégsem akkora spanok a BRICS-országok

Most, amikor a geopolitikai helyzet drasztikusan eltér a 2000-es évek elejéhez képest, nem egyértelmű, hogy Brazília, Oroszország, India, Kína, és Dél-Afrika továbbra is csoportként fog-e együttműködni. Mivel az orosz-ukrán háborúnak még nincs vége, a BRICS-tagoknak most újra kell gondolniuk a szövetség jelentőségét.

Xi elnök most a polgárok elégedetlenségének megfékezésére összpontosít, és nagyon is nélkülözni tudná Oroszország magánakcióját, ami súlyosbítja otthoni problémáit. Eközben Dél-Afrika és Brazília a Kína és a Nyugat egyre ellenségesebb rivalizálásában találja magát. Míg a BRICS megalakulásakor még elképzelhetőnek tűnt, hogy Kína és a nyugati blokk túllép a nézeteltéréseiken és szorosan együttműködik, számos fejlemény elmélyítette a kettejük közötti szakadékot, különösen Peking agresszív katonai pózolása Ázsiában (pontosabban Tajvanon).

Egy másik érdekes kérdés Kína stratégiája, amely olyan országok infrastruktúrájának finanszírozására irányul, amelyek kormányai valószínűleg nem tudják visszafizetni a kölcsönöket. Ez az "adósságcsapda-diplomácia" - amelynek célja a kedvezményezett országok nemzeti vagyonának kisajátítása, és végül Kína stratégiai és katonai jelenlétének kiterjesztése világszerte - szintén aggodalomra ad okot. 

Emellett India nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Kína megszerezte az ellenőrzést egy Srí Lanka-i kikötő felett, miután nem tudták visszafizetni az építésre kapott kínai kölcsönöket. India a Kínával való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat biztonsági kockázatnak tekinti. Ez arra készteti őt, hogy nyugat felé forduljon, hátat fordítva Kínának és a BRICS-paktumnak. India is szeretné magát Kína alternatívájaként bemutatni a nyugati cégek számára, amelyek biztonságosabb helyet keresnek termelésük bővítéséhez. Eközben az afrikai országok is tudatában vannak az adósságcsapda kockázatának, és a "gazdasági gyarmatosításról" szóló pletykák egyre inkább a helyi politikai párbeszédek részévé válnak.  

A Goldman Sachs jóslata szerint 2050-re drasztikusan megnő a BRICS-országok gazdasági szerepe a jelenlegihez képest.

Mi hogyan tudunk profitálni ebből?

Nézzük meg, hogy milyen előnyökkel járna Magyarország számára, ha egy kicsit bepörgetné a BRICS-szel való kereskedelmet. A teljesség igénye nélkül hoztunk párat:

• A BRICS országokkal való kereskedelmi kapcsolatokból származó gazdasági előnyök jelentős lehetőséget jelenthetnek a magyar vállalkozások számára. Az export lehetőségek bővülése, valamint az olcsóbb import árak javíthatják a hazai gazdaság teljesítményét és versenyképességét.

• A BRICS országokkal folytatott kereskedelem és beruházások növekedése több munkalehetőséget biztosítana.

• A megnövekedett kereskedelem új és változatos termékeket is hozhat a magyar piacra, így szélesebb választékot biztosítva a megvásárolható áruk között.

• A BRICS országok lakossága jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, ami lehetőséget teremt a magyar turisztikai szektor számára, hogy vonzóbbá tegye a magyarországi utazást és fellendítse a turizmust.

• Egy párhuzamos univerzumban talán a kormány a közszolgáltatások javítására és a magyarok általános életszínvonalának javítására fordítaná a BRICS-országokkal való megnövekedett gazdasági tevékenységből származó magasabb adóbevételeket.

• Eddig is “hídfőállás” voltunk a nyugat és kelet között, amit nem tudunk megúszni a geopolitikai elhelyezkedésünk miatt. Ezt kéne tovább erősíteni, de úgy, hogy Magyarország számára előnyös megállapodásokat kössünk minden irányba. (Jelenleg inkább a nagyhatalmi érdekek kiszolgálása zajlik, elég a német multikra, az orosz energiafüggőségre vagy a kínai vasútfejlesztésekre gondolni.)

A BRICS jövője

Az előrejelzések szerint a BRICS országok továbbra is fontos szereplői lesznek a világgazdaságnak, és egyre nagyobb befolyással bírnak a globális politikában. Azonban a BRICS országok szerepe és sikeressége a jövőben változó lehet, és számos tényező befolyásolhatja a csoportosulás jövőjét.

Az egyik fontos tényező az, hogy a BRICS országok között nagy a gazdasági és politikai egyenlőtlenség. Kína a csoport legnagyobb és leggazdagabb tagja, míg Dél-Afrika a legkisebb és legkevésbé fejlett. Az egyenlőtlenségek befolyásolhatják a csoportosulás összetartását, és megnehezíthetik a közös célok elérését.

Azonban a BRICS országok jelentős belső piacokkal és természeti erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek lehetőségeket kínálnak az együttműködésre. A BRICS országok közötti kereskedelem növekedhet és a csoport továbbra is egyre nagyobb szerepet játszhat a globális kereskedelemben és a beruházásokban. A BRICS országok jelentős erősségei közé tartozik a fiatal és növekvő népesség, a fejlett technológiai ágazatok és az alternatív energiaforrások. A csoportosulás együttműködése ezekben az ágazatokban lehetőségeket kínálhat a gazdasági és társadalmi fejlődésre.

A BRICS országok jövője azonban függ a geopolitikai és gazdasági kihívásoktól is. Az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek, az orosz-ukrán háború, a klímaváltozás, a demográfiai változások és a technológiai fejlődés mind olyan kihívások, amelyek befolyásolhatják a csoportosulás jövőjét.

Az elemzések 4 különböző forgatókönyvet vázolnak fel a BRICS jövőjével kapcsolatban:

1. Fenntartják a "feltörekvő nemzetek klubja" státuszt, amely a többi ország és nemzetek feletti szövetségek által meghatározott globális napirend megvitatására szolgál.

2. Növelik arra való képességüket, hogy befolyásolják ezt a globális napirendet politikai integrációs eszközökkel, például taglétszámuk növelésével és politikai szövetségek építésével.

3. Fokozzák a tagországok gazdasági növekedését és kereskedelmét azáltal, hogy megerősítik gazdasági integrációjukat és egy teljes értékű gazdasági uniót hoznak létre. A növekvő gazdasági hatalma miatt ez az unió képes lesz megoldani a tagállamok által korábban említett kihívásokat.

4. Nem csak gazdasági, hanem egy politikai és kulturális integrációt is létrehoznak. Ha a gazdasági integráció jelentős mértékben felgyorsul, lehetővé teszi a tagok számára, hogy globális versenyelőnyt szerezzenek és megoldják az emberiség által megtapasztalt globális problémákat.

Összességében a BRICS országoknak számos erőssége és gyengesége van, és a csoportosulás jövője a belső egyenlőtlenségektől, a külső kihívásoktól és az együttműködési lehetőségektől függ. A jövőben a BRICS gazdasági és politikai befolyása valószínűleg tovább fog nőni és a csoportosulás továbbra is fontos szereplője lehet a világgazdaságnak. Ez pedig magában kódolja azt, hogy az USA és a nyugati országok egyre fenyegetőbb kihívásként tekintenek az átalakuló világrendre, ami sajnos konfliktusokkal tűzdelt éveket, évtizedeket vetít előre.

---

Köszi, hogy itt voltatok velünk, és egy jó tanács azoknak, akik emailben olvasnak minket: a Gmail számítógépes verzióján simán áthúzod a levelet a promóciók mappából a bejövőkhöz, és alul meg fogja kérdezni, hogy a továbbiakban oda érkezzenek-e a TrueSight levelei…Az “igen” a helyes válasz.

Azt pedig külön megköszönjük, ha megosztod a TrueSight-ot a barátaiddal, ismerőseiddel, hidd el, hogy értékelni fogják. Mindenki szereti azokat, akik minőségi tartalmakat közvetítenek. Az utóbbiban te tudsz segíteni, mi pedig a tartalmakon dolgozunk gőzerővel.

Pacsi,
siki